Atecéged

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslatot, mely költségcsökkentés tekintetében csak a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának 200 milliós árbevételhez rendelését tartalmazza a 2012-es üzleti évtől, - 2013-tól majd 300 millió lesz, - júniusban terjesztették a Parlament elé. A törvény elfogadására várhatóan július elején kerül sor.

A törvénytervezet ezen kívül a következőket tartalmazza:

• A regisztrációs adó csökken az autó avulásának függvényében.
• Emelkedik a jövedéki adó a dohánytermékek és a bioüzemanyag vonatkozásában.
• Illetékmentes lesz a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos praxisjogának öröklése.
• A vendéglátóipari egységek havi standolási kötelezettségét megszüntetik.
• Illetékmentes ügyekben az adóhatóságnak nem kell határozatot hozni.
• A számviteli törvényben újra módosítják az engedéllyel számviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó szabályokat. (Ez minden évben megtörténik, és van még egy kormányrendelet is ezzel kapcsolatban.)
• Módosítják a hitelintézetekről szóló, valamint a befektetési vállalkozásokról szóló törvényeket is.

Tehát a cégek költségcsökkentésére először 2012-ben számíthatunk azon vállalkozások esetében, ahol nem lesz kötelező ettől az évtől a könyvvizsgálat. Jelenleg 17.000 kisvállalkozás érintettségéről beszélnek, éves 350.000-400.000 forint könyvvizsgálói díjjal. 17.000 * 400.000 = 6.800.000.000 Ft. Ez 6,8 milliárd forint megtakarítást jelentene összességében a vállalkozásoknak akkor, ha tényleg minden esetben ennyi lenne a könyvvizsgálói díj. De korántsem ennyi. Ismerek olyan megyéket, ahol évi 100.000-150.000 forintot fizetnek a könyvvizsgálatért.

Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a könyvvizsgálók minden évben június 10-ig adatszolgáltatást küldenek be a kamarába a díjazásról és az ügyfelek árbevétel szerinti megoszlásáról. (Másról is, de ez most nem lényeges.) Tehát a mostani adatszolgáltatásból felmérhető lesz a kieső könyvvizsgálói munkák száma és díja.

Megjegyzem, hogy ez sem teljesen pontos szám, mert a tapasztalt vállalkozók már akkor is megtartották a könyvvizsgálót, amikor az értékhatárt 50 millió forintról 100 millió forintra növelték. Vajon miért?

• Az elsődleges és legfontosabb ok, hogy a könyvvizsgálót adótanácsadóként használják. Ettől a könyvvizsgálók ugyan szeretnének, de nem tudnak megszabadulni. Sőt, ezt a különmunkát nem tudják külön díjazással sem elismertetni.
• A vállalkozás vezetője, ha valami új tevékenységre vagy nem rendszeres ügylet megkötésére készül, szívesebben fordul az évek óta ismert könyvvizsgálójához, mint egy ismeretlen tanácsadóhoz. Ne feledkezzünk meg arról az előnyről, hogy a könyvvizsgáló ismeri a cég tevékenységét és főbb embereit, valamint az egyszeri tanácsadás sokba kerülhet.
• A könyvelő szívesen fordul számviteli és adózási kérdéseivel a könyvvizsgálóhoz, biztonságot jelenthet számára a kérdezés lehetősége. Ez különösen az utóbbi években erősödött igény a napi 30.000 forintba kerülő továbbképzések és a jogszabályokat ismételgető szaklapok, valamint a kollégák tanácsait tartalmazó internetes oldalak előtérbe kerülésével.

Nem tudom már felidézni hol olvastam az adóhatóság véleményét arról, hogy ők nem érzékelték azt, hogy a könyvvizsgálat hatására emelkedett volna az adófizetése a kisvállalkozásoknak. Ennek nagyon örülök, mert visszaadnám az összes diplomámat, ha ez felfedezhető lett volna számukra.

Folytatas következik jövő héten

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Ezek az ellenőrzési szempontok a 2011-es évre vonatkoznak, és általános esetben nem biztos, hogy érintik a most készített 2010. évi társasági adóbevallásunkat. Megszűnés vagy kiugró számok esetén azonban a 1029-es jelű bevallás beküldését követően néhány hónap múlva már jöhet az adóellenőr. Megszűnéskor (végelszámolás, felszámolás,) mindenkit ellenőriznek minden adónemben öt évre visszamenőleg. A „kiugró számok” kifejezést úgy értelmezzék, hogy a társasági adóbevallásunkban szereplő – ezer forintban kifejezett – számokat egy elektronikus kockázatkezelő szoftveren átfuttatják, ami felhívja a figyelmet bizonyos tételekre, s ezzel segíti az ellenőrzésre történő kiválasztását az adóalanynak.

A következő nagy összegű gazdasági események indukálhatnak kiemelt figyelmet – természetesen az általános szempontok mellett, - a társasági adó vizsgálata során:

• jelentős összegű jegyzett tőkeemelés;
• jelentős összegű tőketartalék növelés;
• a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés (különösen üzletrész) nagyobb összegben történő vásárlása vagy értékesítése; (Ezt úgy fordítanám magyarra, hogy megvásárolom egy másik cég üzletrészeinek például az 55%-át és hosszú ideig bele kívánok szólni a másik vállalkozás gazdasági döntéseibe. Vagy pedig jelenleg rendelkezem az üzletrésszel, megvan már kb. öt éve, és most eladtam valakinek.)
• a jelentős összegű befektetett eszköz (kiemelten az ingatlanok) megszerzése;
• a jelentős összegű (elsősorban tulajdonosokkal szembeni) kötelezettség nyilvántartása; (Magyarul: a tulajdonosok által adott jelentős összegű tagi kölcsön szerepel a társasági adóbevallásban. Ennek vizsgálhatják a keletkezési körülményeit, összegének helytállóságát, stb.)
• felmerült-e pótlólagos adófizetési kötelezettség a vizsgált időszakban a társasági adóalap vagy adó terhére igénybe vett kedvezményekkel összefüggésben. (Például nem használták fel időben a fejlesztési tartalékot beruházásra.)

Az adóhatóság irányelve szerint az ellenőrzésnek különös gondossággal kell eljárnia, amennyiben a vállalkozás:

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre nagy összegű értékvesztést,
• a befektetett eszközökre nagy összegű, esetleg terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést számolt el,
• ha cégcsoporton belüli üzletrész értékesítések eredményeként üzleti vagy cégérték nyilvántartására, illetve ezzel összefüggésben utóbb terven felüli értékcsökkenés elszámolására került sor.

Súlyponti ellenőrzési témák még 2011-ben a társasági adóval kapcsolatban:

• A reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
• Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését az első igénybevételt követő harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni köteles.
• Kiemelt feladatként kezelik a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel, az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.
• A jövedelem -(nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzésén túl indokolt azon vállalkozások ellenőrzése is, amelyek több évben is a jövedelem -(nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítését vállalták.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Lényegében e cikksorozat első két részében – melyek még áprilisban jelentek meg, - a legfontosabb előírásokat már ismertettem a vállalkozások vezetői számára.

Összefoglalva, akkor is papíralapú számláról beszélünk, ha magát a számlát, annak adattartalmát számítógépen számlázó-programmal állítjuk elő. Teljesen mindegy, hogy a számlát kibocsátó vállalkozó milyen módon (például elektronikus adatállomány formájában időbélyeggel, elektronikus aláírással, stb.) őrzi meg a kiállított számláit, attól az még papíralapú számla marad. A számlázó-programjának biztosítania kell a számlák sorszáma szerint az azokkal történő teljes körű elszámolást, a rontott számlák, helyesbítő számlák, sztornó számlák megőrzését. A számlakibocsátó vállalkozó felelőssége az, hogy bizonyítani tudja egy adóhatósági ellenőrzés során, hogy a kiállított számláinak másolatai megvannak, és az azokon szereplő összegek bevételként teljes körűen elszámolásra kerültek. Amennyiben például nem tudja bemutatni a sztornó számlák példányait, akkor mulasztási bírság kiszabására kerül sor, sőt ilyenkor ellenőrzik a bevétel-eltitkolás lehetőségét is.

Tehát nem egy-egy számla példányainak számával foglalkozunk, mert az már nincs, hanem azzal, hogy minden felhasznált számlasorszám helye, elszámolása bizonyítható legyen.

A jelenlegi magyar jogszabályok szerint a számlázó-programmal kiállított papíralapú számla csak papír alapon bocsátható ki a vevő részére. Tehát a továbbítás módja elvileg meghatározott. Azon senki ne csodálkozzon, hogy külföldi adóalanytól szinte mindig e-mailben kapjuk a számlát, vagy esetleg egy weboldalról tölthetjük le. Ennek az az oka, hogy minden ország gazdálkodó szervezetei a saját hozzáadottérték-adó (héa=áfa) rendeletüket kötelesek betartani, tehát ahol a papíralapú számla továbbításának az elektronikus módja megengedett, onnan így fogják küldeni. (Mivel a külföldivel kötött ügyletek adómentesek, vagy fordítottan adóznak, az áfát úgyis mi számítjuk fel, ezért kénytelenek vagyunk befogadni a külfölditől az ilyen számlákat.)

Az Európai Unió hatályos Áfa-irányelve is elismeri a számla továbbításának elektronikus módját, de a tagállamokra bízza annak bevezetését, tehát az alkalmazása nem kötelező. Magyarország nem vezette be. (Ezért írtam le ennek a bekezdésnek a kezdő mondatát.) Jó lenne ezt a kérdést rendezni mielőbb, hiszen a számla kézzel történő aláírása már nem kötelező (bár egyéni vállalkozó esetén ez a kijelentés egyesek szerint kétséges, a róluk szóló törvény miatt). Hatósági vélemény szerint, - és szerintem is J - az elektronikus aláírás és időbélyeg vagy EDI rendszer nélkül továbbított számla könnyen manipulálható a számítógép segítségével utólag. Ezért a közösségi tagállamok egy része nem siet bevezetni az e-mailben küldött számla elismerését.

Ez a probléma a számlát befogadó adóalanyok részéről veszélyes, mert ha a levonható általános forgalmi adójukat nem fogadja el az adóhatóság a számla meg nem felelése miatt, akkor anyagilag nagyon sokat veszíthetnek. Ezért nyugodtan rá lehet fogni a könyvelőkre, hogy túlzottan óvatosak és a befogadott számlák miatt sokat paráznak. Ennek az az oka, hogy a vállalkozó elsősorban mindig őket tartja mindenért hibásnak (még a bonyolult adótörvények miatt is).

Ennek ellenére higgyék el nekem, hogy a felelősség a vállalkozót, illetve a vállalkozás vezetőjét terheli. Ha befogadja az internetről kinyomtatott számlát, akkor a saját felelősségére tegye meg. Én most nem tudom megjósolni azt, hogy ha majd adóellenőrzés lesz nála pár év múlva, akkor mi lesz az adóhatóság álláspontja a kérdésben.

Csak annyit kérek a vállalkozások vezetőitől, hogy a könyvelőnek mindig adjanak a számlából egy kinyomtatott példányt, mert neki arra egy csomó dolgot rá kell írnia (kontírozás, dátum, tételszám, szignó). Ezt pedig elektronikus úton nem lehet megoldani csak egy SAP nagyságrendű programmal, amit egy kisvállalkozás nem tud megfizetni és nincs is értelme.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy a számlák megőrzéséért és olvashatóságának biztosításáért a vállalkozás vezetője a felelős. A megőrzési kötelezettség időtartama az általánosan ismert 5 évtől függetlenül, - mely önellenőrzés esetén újraindul, - a számviteli törvény 169.§- ának (2) bekezdése értelmében, a számlákra vonatkozóan, mint a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatra, legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési hivatkozások által visszakereshető módon előírt.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

Hasznos információk adóbevalláshoz:

• 10 hibalehetőség, melyre figyelnünk kell a társasági adóbevallásban
• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Legalább három éve nem tudunk megszabadulni attól a kényszertől, hogy a társasági adóbevallás miatt a legkisebb gazdasági társaság számára is kötelező legyen a legnagyobb vállalatok számára előírt részletes mérleg és eredménykimutatás elkészítése ezer forintra kerekítve. Ezért örülünk fölöslegesen, amikor az adminisztráció csökkentéséről hallunk. Ezt csak azok hiszik el, akik soha nem töltöttek ki például társasági adóbevallást.

A cégek mintegy 80-90%-a egyszerűsített éves beszámolót készít, amely sokkal kevesebb sort tartalmaz a nagyvállalatok számára előírt beszámolónál. Ennek ellenére a társasági adóbevallásban kérik a részletesebb sémában kimutatott adatokat. Például: személyi jellegű egyéb kifizetések, anyagköltség, egyéb szolgáltatások értéke, követelések áruszállításból és szolgáltatásból, értékcsökkenések megbontva eszközcsoportokra, stb.

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót elektronikus úton megküldjük a Céginformációs Szolgálat részére, talán a különböző gazdálkodási adatok nemzetgazdasági összesítése sem indokolhatja a mikro- és kisvállalkozások egyre jobban duzzadó adminisztrációs feladatainak fenntartását. A megkövetelt részletezés is hibaforrása a bevallásnak.

Nézzünk néhány olyan témakört, mely magában rejti a hiba elkövetésének lehetőségét az 1029-es jelű társasági adóbevallás kitöltésekor!

1.) Az első és igen gyakori hiba, – bár csak ellenőrzéskor derül ki, - hogy a társasági adóbevallásban szereplő mérleg és eredménykimutatás alábontott (részletezett) adatai nem egyeznek a tényleges mérleg és eredménykimutatás adataival. A bevallás kitöltését az eredménykimutatás adataival kell kezdeni. Az adózás előtti eredmény kerül át az első lapra. A bevallásban kért részletezéshez nem mindenki készíti el ezer forintra kerekítve az éves beszámoló sémáját, mert egyébként semmi szüksége nincs rá. Tehát az év végi főkönyvi kivonatból dolgozik, ami forintban és főkönyvi számlánként tartalmazza az adatokat, és egy összesített adat részletei nem is mindig vannak egy helyen. Tehát a részletező számok korántsem pontosak, főleg a fejben történő kerekítés miatt. Pedig a társasági adóbevallás kitöltési útmutatójában külön felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben a nyomtatványokon szereplő „összeg” jellegű adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget.

2.) A fejlesztési tartalék képzésénél illetve felhasználásánál a bevallásban nem mindig veszik figyelembe, hogy a képzett összeg nem használható fel olyan tárgyi eszközre, amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ilyen például a földterület, telekrész, stb.

3.) Hiba, ha a követelésre elszámolt értékvesztéssel nem növeljük meg a társasági adó alapját.

4.) A nonprofit szervezetek 2011. február 25-ig nyilatkozhattak a 1001-es jelű bevallásban arról, ha vállalkozási tevékenységből 2010-ben bevételt nem szereztek. Amennyiben ezt elmulasztották, akkor bevallásukat május 31-ig a társasági adóbevallás kitöltésével kell teljesíteniük.

5.) A társasági adó hatálya alá tartozók hibát követhetnek el azzal is, ha a 2010-ben reprezentációra és üzleti ajándékra költött kiadásaikkal nem növelik meg a társasági adó alapját.

6.) A nyereségminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása nem kötelező – mely a korrigált bevétel 2%-át tekinti adóalapnak, - de ha így döntünk, akkor feltétlenül ki kell tölteni a 1029-10-es jelű nyilatkozatot is. Ez elsősorban a papíralapú bevallást beküldők esetében sokszor elmarad. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy nem kell alkalmazni a nyereségminimum szabályát néhány esetben. Például az első adóévben vagy az előtársasági időszakban.

7.) A 1029-01-01 számú bevallási lap 22. sorának kitöltése fokozott figyelmet kíván és jelentős hibaforrás. Ez a sor lényegében a befizetett adóelőlegek és a végleges 2010. évi társasági adó összegének különbségét mutatja. Ezt az összeget kell még május 31-ig rendezni. Az előleg befizetésére teljesített összeg számításánál figyelembe kell venni: - az előző adóévek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt, és más adótartozásra át nem vezetett összegét, - a 2010. évi társasági adókötelezettségre teljesített tényleges előleg befizetéseket, ideértve a feltöltési kötelezettség teljesítéseként átutalt összeget is, - a más adónemről, a 2010. évi társasági adó kötelezettség teljesítésére a bevallás elkészítésének időpontjáig átvezetett összeget, - illetve a szankció jellegű kötelezettségre megfizetett összeget. Ez akkor merül fel, ha valamilyen adó- vagy adóalap-kedvezményt nem úgy használtunk fel, ahogy a törvény előírja. Ugyanakkor már a 2011. évre is fizettünk előleget, melyet a 22. sornál nem vehetünk figyelembe.

8.) Rengeteg probléma merül fel a gyakorlatban a különböző de minimis (csekély összegű) támogatásokkal kapcsolatban, melyek részletezésére itt nincs lehetőség. Az adórendszeren belüli támogatások közül a 2010-ben benyújtott adóbevallásban (0929), és a 2009-ben benyújtott adóbevallásban (0829) érvényesített de minimis támogatások összegét, valamint az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2009-ben, a 2010-ben, és a 2011-ben a 1029-es adóbevallás benyújtásáig odaítélt támogatások összegét kell összeszámítani, figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg-korlátra.

9.) Hibalehetőséget rejt az értékcsökkenési leírások – a számvitel szerinti növelő, a társasági adó szerinti csökkentő tétel – elszámolása az adóalap meghatározása során. Például, ha az adózás szerint 50%-os leírást választottunk, akkor két év alatt elfogy az adóalap csökkentésének lehetősége, de a számvitel szerinti értékcsökkenéssel növelni kell az adóalapot. A megbízható és valós kép biztosítása egyébként nem teszi lehetővé azt, hogy minden egyes befektetett eszköznél megegyezzen a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenés az adótörvény által megengedettel.

10.) Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőségre (1029-03-02-es lap 21. sor), mert 2010-től az elszámolás a saját közvetlen költségekre korlátozódik, a kutatási tevékenységet pedig előzetesen be kellett jelenteni az adóhatósághoz.

Nyakunkon az szja-bevallás is!

• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Csökkenthető a társasági adó alapja az iparűzési adóval?
• Így számolható el a munkahelyi értekezleten elfogyasztott kávé
• Ki vallja be az elhunyt személy adóját?

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az írások nem az adózással vagy a könyveléssel foglalkozó szakemberek számára készülnek, hanem a vállalkozók (gazdasági társaságok vezetői, tulajdonosai, egyéni vállalkozók,) tájékoztatása céljából.

Az előző írásból megállapíthattuk, hogy teljesen mindegy, hogy egy számlát postagalambbal küldünk, vagy e-mailben, vagy egy weboldalról töltjük le, az akkor is papíralapú számla. Annak sincs jelentősége, hogy a számlát kézzel töltöttük ki, vagy egy számlázó programmal állítottuk elő az adatait, attól még papíralapú számlával van dolgunk.

Számlázó program alkalmazása esetén kötelező kellék a róla szóló dokumentáció, - melyről az előző cikkben említést tettem, - és egy nyilatkozat a program készítőjétől arról, hogy a szoftver működése megfelel az áfa törvény és az előzőekben említett PM rendeletben előírt követelményeknek, melyet az adóhatóság ellenőriz. Ezt az eljárást a számlázó programokat készítők nálam is pontosabban ismerik. Én csupán attól óvom a többi számítógépes kollégát, hogy leüljenek és írjanak maguknak egy számlázó programot, mert az szabálytalan.

Mi a jelentősége annak, hogy papíralapú számláról beszélünk? És miért kell ezt megjegyezni az elektronikus úton továbbított számlákra vonatkozóan is?

Azért, mert ezekre a számlákra vonatkozóan mindazokat a szabályokat be kell tartani, melyek a törvényekben és a rendeletekben a papíralapú számlákra vonatkoznak. Enélkül ugyanis nem szabályos a számla, aminek adózási következményei vannak mindkét fél számára.

Előfordulhat, hogy a számlát egy webes számlázó-rendszerből nem az eladó, hanem a vevő nyomtatja ki. Ennek nincs különösebb akadálya, de attól ez még papíralapú számla lesz. Tehát pl. úgy működik a rendszer, hogy elkészül a számla az eladó szerverén, ő küld e-mailben egy egyszer használatos linket, amire kattintva megjelenik az oldal printer friendly formátumban, ami helyileg a vevőnél kinyomtatható a böngészőből.

Milyen kérdése van ezzel kapcsolatban a vevőnek?

Probléma lehet, ha éppen nem tudja a vevő kinyomtatni a számlát, mert az olyan helyen jelenik meg az interneten, ami csak egyszer érhető el. Tehát ha nincs telepítve nyomtató a géphez, amin megnézi a számlát a vevő, vagy valami miatt nem sikerül a nyomtatás és már becsukta a számlát megjelenítő ablakot, akkor hogyan jut majd egy másik példányhoz hozzá, hogy le is tudják könyvelni. Én erre nem tudom a választ, csak a programozók.

Arról viszont már írtam, hogy 2010. szeptember 27-e óta nem kell feltüntetni egy adott sorszámú számlán, hogy hány példány készült belőle. Sajnos ezt az új szabályt néhányan úgy értették, hogy megszűnt a számlák sorszámozása, ami pedig soha nem fog megszűnni. A példány-sorszám és a számla sorszáma két külön dolog.

A nyomtatványboltban megvásárolható számla-nyomtatványokról sorszám szerint tudja az adóhatóság, hogy az melyik adózónál van, mert a vásárlásokról a bolt negyedévente jelentést küld a számára. Az adózóknak pedig részletes nyilvántartást kell vezetniük a felhasználásról, melyet minden ellenőrzéskor bekérnek.

A számlázó programnak is biztosítania kell a kibocsátott számlák folyamatos sorszámozását, valamint az azokkal való teljes körű elszámolást. A hibás számláknak is meg kell lenniük. Előnyös lehet, hogy a számlázó-programmal előállított papíralapú számlának a kibocsátónál (vevőnél) maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, - a másik félnél nem! - feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik. Az így megőrzött adatállomány a számítástechnikai program által előállított papíralapú számla elektronikus változata, de ez sem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].

Minden számlával szemben alapvető követelmény, hogy annak adatait utólag semmilyen módon, sehol ne lehessen megváltoztatni.

folyt.köv.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Napjainkban egyre inkább terjed a számlázással kapcsolatban az a megoldás, hogy a számlát nem személyesen vagy postán juttatja el az eladó a vevőnek, hanem a számla kibocsátója lehetővé teszi annak kinyomtatását az internetről a másik fél számára. (Megjegyzem, hogy arra is van lehetőség, hogy a vevő állítsa ki a számlát az eladó helyett, de ez egy szerződésen alapuló teljesen külön téma, amire most nem térek ki.)

Mindig a számla befogadója, vagyis a vevő izgul jobban azért, hogy a kapott számla megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, mert az ő levonható áfájának elfogadása múlik rajta egy ellenőrzés során. Még sosem hallottam olyan esetet, hogy a számla kibocsátójánál emelték volna ki a bizonylatot a könyvelési anyagból, hiszen az ellenőr nem fogja csökkenteni az árbevételt vagy a fizetendő áfát. Más jellegű jogkövetkezmény természetesen ezen az oldalon is felmerülhet.

A számlával kapcsolatos követelményeket alapvetően két jogszabályból szedhetjük össze, bár ez nem jelenti azt, hogy más jogszabály (például a számviteli törvény) előírásai nincsenek hatással rá. Még akkor is igaz ez, ha egyéni vállalkozóról beszélünk, aki egyébként nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá.

A helyzet bonyolultságát szemléltetem, ha idézek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényből, miszerint „az általános forgalmi adó alanya az eva-törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adó-megállapítási időszak utolsó napjával megszűnt volna,” de bizonyos esetekben neki is kell áfát fizetnie. Hasonló helyzetben van az az adóalany is, aki az áfa rendszerében alanyi adómentességet választott.

A számlára vonatkozó követelmények tekintetében az alapvető két joganyag következő:

• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, és
• a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet.

A számla kibocsátási módját tekintve kétfajta számlát különböztetünk meg:

• a papíralapon kibocsátott számlát,
• és az elektronikus úton kibocsátott számlát.

A második, vagyis az elektronikus számla, melyhez elektronikus aláírás vagy az EDI rendszer használata szükséges, most nem témánk.

A papíralapú számlának szintén két fajtája van:

1. a nyomtatványként nyomdai úton előállított számla/számlatömb kitöltésével kibocsátott, és
2. a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.

A nyomtatványboltokban vásárolt számlák sorszámtartományának valódiságát az adóhatóság honlapján szoktuk ellenőrizni, különösen nagy értékű befogadott számlák esetén. Az ellenőrzés eredményét célszerű kinyomtatni és a számla mögé tűzni, mert ebben az esetben nem kerülhet az adóellenőrzési jegyzőkönyvbe az a mondat, hogy „nem kellő gondossággal járt el az adóalany”.

A számítógépes program segítségével előállított számla szintén papíralapú bizonylat, melyet ki kell nyomtatni. Valójában nem az a lényegi kérdés, hogy az eladó vagy a vevő nyomtatja-e ki, hanem az, hogy meg kell felelnie mind a számlázó programmal, mind pedig a számla tartalmával kapcsolatos követelményeknek.

A 24/1995. (XI.22.) PM rendelet szerint, a számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez egy alapfeltétel a programmal előállított számlák hitelességének biztosításához. (Sajnos eddig még nem találtam olyan ingyenes számlázó programot az interneten, amelyik ennek a feltételnek maradéktalanul eleget tett volna.)

A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása – mely a teljes körű elszámolást jelenti, - úgy valósul meg, hogy a számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a számlák sorszámozását. A számlázó programnak a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzítenie kell az utólagos ellenőrzés érdekében. A papíralapú számlák aláírása nem szükséges, bár semmi nem tiltja. (Gondoljanak a pecsét használatára, melyet egyetlen jogszabály sem ír elő, kivéve egyes szakmákat.)

2010. szeptember 27-től a kinyomtatott/kibocsátott számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példányt tartjuk-e a kezünkben, tehát megszűnt a példánysorszámozás.

folyt.köv.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Vegyünk egy olyan példát, hogy van egy boltom, viszonylag nagy felületű ablaktáblákkal, mert egy utcasarkon található. Itt a tavasz, ideje megtisztítani az üveget. Keresek az interneten ablaktisztító vállalkozásokat és árajánlatot kérek tőlük írásban, majd személyesen is beszélek a vállalkozókkal.

Kiválasztom az egyik megbízhatónak tűnő ajánlkozót, és együtt lemérjük az üvegfelületet. Megbeszéljük a munkavégzés napját és az árat. Kötünk egy viszonylag rövid szerződést. Megállapodok a vállalkozóval, hogy annak a két embernek, aki az ablaktisztítást végzi, szükségem van a nevére és az adóazonosító számára, mert ezek a teljesítés igazolásához szükségesek. A kész munka átvételét öt nap múlva a megbízott képviselője és én, mint megrendelő végezzük a teljesítés igazolásának írásba foglalásával.

Rengetek lehetőség a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a befogadott számla hitelességét és a munka elvégzését igazoljuk, s ez minden szolgáltatás esetében így van. Az ügyfél adott időpontra vonatkozó hitelességének bizonyításán kívül tervek, rövid leírások, a szakértő által írt anyagok, kinyomtatott honlapok, munkalapok, építési napló, fényképek a munkaterületről, stb., mindig végiggondolva az adott szolgáltatást az ellenőr szemszögéből.

Leülök a számítógéphez és az e-cegjegyzek.hu-n kikeresem a szerződésben szereplő adószám alapján az ablaktisztítással megbízott TISZTA BT cégjegyzékben szereplő adatait. Ebből adott esetben megtudhatnám azt is, ha a megbízottam csődeljárás, vagy felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás alatt állna. Örömmel konstatálom, hogy akivel én beszéltem a cég képviseletében, az a személy az egyik beltag.

Pusztán szakmai érdeklődésből kikeresem a legutolsó mérlegét és eredménykimutatását az e-beszamolo.kim.gov.hu-n. Megállapítható, hogy van némi pénzük, nyereségük, tárgyi eszközük, és nem irreális nagyságrendűek a tartozásaik. (Szeretném leszögezni, hogy ez részemről csupán szakmai érdeklődés, hiszen én fogok neki fizetni, és nem ő nekem. Vevők esetén azonban javasolható eljárás.)

Ezután megkeresem a TISZTA BT-t az adószáma alapján az apeh-hu-n, az adóalanyok listái közül az áfa-alanyok listájában. Megtaláltam, így befogadhatom a majdan 210.000 forint + áfáról szóló számláját. Megnézem az apeh.hu tevékenység-lekérdezőjében, hogy van e bejelentett TEÁOR száma az ablaktisztításhoz, és itt mindjárt azt is látom, hogy két fő alkalmazottja van.

Ugyanezen a honlapon meggyőződhetek arról, hogy a munkával megbízott adószáma nem került-e felfüggesztésre, illetve nem törölték-e.

(Hogy mindezen szolgáltatások miért nem érhetőek el egy webhelyen, azt ne kérdezze senki - a szerk.)

Mindezeket azért írtam le, hogy bemutassam mennyi lehetőségünk van arra, hogy a szolgáltatást teljesítőről illetve más esetben a vevőnkről bizonyítékokat szerezzünk, természetesen kinyomtatva és elrakva azokat. Egyetlen adóellenőr sem mondhatja ezekre a bizonyítékokra 5-6 év múlva sem azt, hogy fiktív számlát számoltunk el a könyvelésünkben.

Ha nem sajnálnák annyira a vállalkozók a könyvelésre kiadott pénzt, akkor megbízhatnának olyan könyvelőt, aki ezeket az adatokat megnézi és kinyomtatja.

A teljesítés igazolása a példa szerinti szolgáltatás igénybevétele esetében, a következő adatokat tartalmazhatja:

• a megrendelő neve, székhelye, adószáma, képviselőjének neve és anyja neve;
• ugyanezen adatok a megbízó esetében is szükségesek;
• a munkavégzés dátuma;
• a munka átvételének dátuma, ha az eltér az előbbitől;
• a munka mennyisége, rövid leírása; (például: 30 négyzetméter üveg megtisztítása,)
• a munkát végző személyek neve címe és adóazonosítója;
• a munkát átvevő személy aláírása azzal a megjegyzéssel, hogy meggyőződött a feladat maradéktalan elvégzéséről.

A teljesítés igazolását (dátumozva) mindkét félnek alá kell írnia. Nem haszontalan, ha a gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozó esetében pedig a nyilvántartási számot – mert nincs már minden egyéni vállalkozónak vállalkozói igazolványa, ugyanis nem kötelező, - is feltüntetjük vagy a szerződésben, vagy a teljesítés igazolásán.

Az adóellenőrzések során szerzett tapasztalat tanított meg arra, hogy körül kell bástyázni a szolgáltatások számláit. Minél nagyobb összegűek, annál jobban.

Két megtörtént esetet fűznék még hozzá a téma fontosságának szemléltetéséhez.

Az egyik esetben az adóellenőrzés azért nem fogadta el egy egyéni vállalkozótól kapott szállítói számla elszámolását és levonható áfáját, mert a számla teljesítési időpontjában a vállalkozó már nem létezett, mert megszüntette vállalkozását. A számlát befogadó cégnél már évek óta dolgozott. Még az egyéni vállalkozói igazolványának fénymásolatát is leadta néhány évvel korábban. (Annak idején is próbáltuk bebiztosítani magunkat.)

Három évvel később megszűnt, de vidáman dolgozott tovább és számlázott. A dologban az a bosszantó, - az ellenőrzött cég anyagi veszteségén kívül, - hogy a munkát tényleg elvégezte.

A másik esetnél az alvállalkozó két évvel korábban meghalt, mint a számla befogadójánál megtartott ellenőrzés időpontja. Nem jelentették be a halálozást és nem folytatták a tevékenységet sem. Az örököst nem érdekelte az egész. Azt mondta, hogy eltűntek a papírok. Az ellenőrzés alatt álló vállalkozó tanúkat keresett és írásban kért tőlük nyilatkozatot arról, hogy az alvállalkozó négy évvel ezelőtt tényleg ott dolgozott öt emberrel együtt a munkaterületen. Amikor az adóhatóság behívta őket nyilatkozattételre, akkor már nem emlékeztek pontosan, neveket, lakcímeket nem mondtak. Az adóhatóság nyilvántartása szerint nem voltak bejelentett emberei az elhunyt alvállalkozónak. Persze attól még lehetett neki is alvállalkozója, de ennyi év távlatából és papírok nélkül nem volt bizonyítható. Az ellenőrzés a számlát a fellebbezési eljárás során sem fogadta el, mert nem látta bizonyítottnak. Pedig azt a szolgáltatást itt is elvégezték…

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Mindenki szeret apró ajándékot kapni. Emlékezzenek rá, ha elmennek egy nagyobb létszámú megbeszélésre, vagy egy továbbképzésre, esetleg konferenciára, gyakran előfordul, hogy egy néhány oldalas, logóval ellátott jegyzettömböt, esetleg egy reklámfeliratos tollat kapnak. Sok hasonló alkalom előfordulhat még, például ha bankba megyünk vagy szakmai kiállításra, kapunk valamilyen emlékeztető kis tárgyat az esemény illetve üzletkötés alkalmából. Ezeknek az apró szóró-ajándékoknak az alapvető célja az, hogy mindig szemünk előtt legyen annak a cégnek a neve, esetleg címe és telefonszáma, aki az ajándékot adta. Ne feledjük el őket, és adott esetben újra hozzájuk forduljunk, ha egy terméket vagy szolgáltatást kívánunk vásárolni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) bekezdésének „d” pontja szerint, reklám célú vagy egyéb ajándék az a juttatási forma, amelynek keretében a vállalkozás szóró-ajándékokat vásárolhat és szétoszthatja azokat anélkül, hogy nyilvántartást kellene vezetni a megajándékozottakról. Befizetendő közteher ugyan kapcsolódik hozzá, de egyes szakemberek megtérülő befektetésként értékelik. Magam is jártam már úgy, hogy egy előttem heverő tollról jutott eszembe, melyik weboldalon nézzek utána egy meghatározott témájú szakmai előadásnak.

Az ajándéknak ez a formája fogalmilag az ún. egyes maghatározott juttatások körébe tartozik, mely csak azért fontos, mert ez a kissé nehézkes megfogalmazás meghatározza azt is, hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékokat leadózni.

A reklámcélú vagy egyéb ajándék (szóró-ajándék) egyedi értéke a minimálbér 1%-át nem haladhatja meg, amely azt jelenti, hogy általános forgalmi adóval együtt maximum 780 forintért vásárolhatunk egy-egy tárgyat. Nem nevezhető túlságosan magasnak ez az értékhatár, de több olyan katalógust is láttam már, amiből lehetett ennyiért rendelni. Tehát egy olcsó toll, tűzőkapocs-kiszedő, olló, jegyzettömb, műanyag kulcstartó, papírvágó, filciron, kártyanaptár, szövegkihúzó, stb., amit ilyen áron be tudunk szerezni, megfelelhet a célnak, ha jónak tartjuk az ötletet. (Megjegyzem, ha 2012-től is növelik a minimálbért, akkor ez a keretösszeg is emelkedik majd.)

Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez a törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesíteni:

• az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16% a személyi jövedelemadó,
• és ugyanezen 1,19-szeres érték után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a vállalatnak.

Még szerencse, hogy ezeknek az apró ajándékoknak a szétosztásáról nem kell listát készítenünk a megajándékozottak adataival, így nem követhető, hogy ki kapta, de nyilván ezért is alacsony az értékhatára.

Példa: 780 forintos fogyasztói áron (ez a maximum Ft/db) veszünk szövegkihúzót.

• A személyi jövedelemadója: 780 * 1,19 * 0,16 = 149 Ft.
• Az egészségügyi hozzájárulás: 780 * 1,19 * 0,27 = 251 Ft.
• Így a vállalat összes költsége 780 + 149 + 251 = 1.180 Ft.

Tehát azzal kell kalkulálnunk, hogy a fogyasztói ár kb. 51%-át kéri el az Államkincstár, ha ilyesmire költünk. Érdemes nagyon alacsony árjegyzékkel dolgozó katalógusokból rendelni a cég logójával ellátott tárgyakat, mert ha külön feliratoztatjuk, akkor ez is beletartozik az ajándék egyedi értékébe (fel kell osztani a darabszámra).

Felhívom a figyelmet arra, hogy a maximált értékhatárt nem szabad túllépni, mert akkor az a magánszemély lesz adófizetésre kötelezett, aki az ajándékot kapja. Vállalkozásunkat pedig ilyen esetben adminisztrációs kötelezettségek terhelik.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Harminc napon belül kell kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlák ellenértékét az Európai Unióban - erről 2010 októberében az Európai Parlament határozott Strasbourgban. A tagállamoknak két évük lesz a rendelkezés átvételére, átültetésére a helyi jogszabályokba.

Ez elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások pénzügyi helyzetére van kedvező hatással, melyek száma, életképessége döntő befolyással bír az országok gazdaságára. Persze ez a megállapítás csak azokra a vállalkozásokra igaz, melyek fejlődni, növekedni akarnak, és potenciálisan képesek erre.

Természetesen egy ilyen rendelkezés a körbetartozások arányának csökkentésére is kedvező hatással van. (Leegyszerűsítve a körbetartozás köznyelven azt jelenti, amikor én tartozom neked, mert nekem sem fizet a vevőm. Ezért te is tartozol a beszállítóidnak, mivel én sem fizetek neked. Az egész jelenség alapja, hogy a vállalkozásnak nincs annyi tartalék pénze, amiből megfinanszírozhatná az értékesítendő munkáját, rezsiköltségeit. Tehát nincs forgótőkéje. Nem tudja kifizetni a vásárolt anyag árát addig, amíg a késztermékét a vevője nem fizeti ki. Ez nem a működőképes gazdaság jellemzője.)

Mindezeket előrebocsátva mindenképpen beszélni kell arról, hogy a számlák fizetési határideje és az adók befizetésének teljesíthetősége között szoros összefüggés van.

Nézzük például az általános forgalmi adó befizetésének teljesítését!

A vevőink felé kibocsátott számlánkban ún. felszámított általános forgalmi adó szerepel. Ebből ugyan levonható az az áfa amit felénk felszámítottak a beszállítóink, de e két tétel közötti különbséget akkor is be kell fizetni a kincstárba. Ha nem fizette ki a vevőnk a számlát, akkor miből fizessünk általános forgalmi adót, ha nincs ilyen esetre tartalékunk?

Általános esetben – amivel arra utalok, hogy különböző időszakos bevallások vannak, - az áfát mindig a követő hónap 20-áig kell befizetnünk. 21-étől már késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság. Arról nem is beszélve, hogy mivel maga a bevallás egy végrehajtható okirat, előfordulhat, hogy az adóhatóság inkasszót nyújt be a banknál a vállalkozói számlánkra, s ha sikerül leemelnie az adót, akkor már bérfizetésre sem marad pénzünk. Persze nem mindenki havi áfa-bevalló, vannak negyedéves gyakoriságú bevallásra kötelezettek is. Az ő fizetési kötelezettségük végső határideje a tárgynegyedévet követő 20-a. Ebben az esetben áprilisban, júliusban, októberben és januárban következhet be az előbbiekben leírt helyzet.

Tudnunk kell azt, hogy számla – akár bejövő, akár kimenő, - mindig abban az áfa-bevallásban szerepel, amely időszakra a számlán szereplő teljesítési időpont dátuma vonatkozik.

Mit lehetne tenni? Ne kössünk üzletet olyan vevővel, aki fizetési gondokkal küzd?

Nem tudjuk megtenni, mert nagyon alacsony a kereslet szintje, a piaci igényekhez nem kívánunk a jelenleginél jobban alkalmazkodni, és mi is pénzhiánnyal bajlódunk.

Rövidebb fizetési határidőkkel dolgozzunk?

Ha nekünk nem fizetnek, mi sem tudunk fizetni. Amennyiben csak egy valaki nem fizet időben, máris borul a kiépített rendszer. A vevőkkel szembeni követeléseink fedezik a tartozásainkat. Tehát pénzünk nincs. De valakinek el kell kezdenie az üzleti láncolat fizetési rendjének átalakítását ahhoz, hogy ez a helyzet egy idő után megváltozzon.

Úgy kellene megállapodni a vevőnkkel a fizetési határidőben, hogy a számla ellenértéke beérkezzen a bankszámlánkra az adó biztonságos átutalásához, például 17-ére, 18-án kifizetjük a beszállítóinkat, és 19-én vagy 20-án reggel indítjuk az áfát. Hozzá kellene kezdeni, először egy kisebb ügyfélkörben, majd ha ez már működik, akkor bővíteni ezt a megegyezéses ügyfélkört!

Adó és pénzügyekről bővebben az Atecéged.hu-n

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva törvény) 17.§ (3) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint ha az eva hatálya alá tartozó jövedelmén kívül nincs más jövedelme, akkor nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani. E rendelkezések azonban nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, mert ezt átalányszerűen tartalmazza a 30%-os eva.

Az Eva törvény 18.§-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a jogi személy (kft), a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (bt) és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni cég, betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság tagját a kapott osztaléka után nem terheli személyi jövedelemadó. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásból kivont jövedelmére is. Vállalkozásból kivont jövedelemről akkor beszélünk, ha

• a tagok tőkét vonnak ki a vállalkozásból, vagy
• valaki a tagi jogviszonyát megszünteti, vagy
• a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2011. január 1-jétől hatályos 3.§ (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [lásd Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [lásd Szja tv. 49/C. §] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A vállalkozásból kivont jövedelemre is az Szja tv. 68.§-ának kiemelésével utal.

A 2010. évi szabályozáshoz képest a 2011. évre vonatkozó változás mindössze annyi, hogy a módosított előírás nem jelöli meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség milyen  adóterhet viselő osztalék után keletkezik, de továbbra is utal az Szja törvény 66.§-ára és a 68.§-ára.

Az Szja törvény 2011. január 1-jétől hatályos 66.§-a azt határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül osztaléknak, anélkül, hogy az osztalékból származó jövedelem adóterhét megállapítaná. Ez azzal függ össze, hogy az új, egykulcsos rendszerben az adó mértékét általános érvénnyel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdése írja elő, így ez vonatkozik a külön adózó osztalékjövedelemre is.

Az egészségügyi hozzájárulásról (Eho) szóló törvény új rendelkezése („a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [Szja tv. 66. §] után” fordulata) nem értelmezhető kiterjesztően valamennyi osztalékra, csak az Szja törvény 66.§-a szerint adóköteles osztalékjövedelemre, amelyet az Szja törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott 16 százalékos mértékű adó terhel.

Mindezekből következik, hogy az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás.

Az evaalany társaság magánszemély tagját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.

Ez eddig is így volt, csak a megfogalmazások módosultak.

Egészségügyi hozzájárulásról, vállalkozói adókról bővebben az Atecéged.hu-n:

• Nem kell még temetni az evát
• Év végi feltöltési kötelezettség: 100 millió fölött
• Vállalkozói adók 2011-ben