A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Vegyünk egy olyan példát, hogy van egy boltom, viszonylag nagy felületű ablaktáblákkal, mert egy utcasarkon található. Itt a tavasz, ideje megtisztítani az üveget. Keresek az interneten ablaktisztító vállalkozásokat és árajánlatot kérek tőlük írásban, majd személyesen is beszélek a vállalkozókkal.

Kiválasztom az egyik megbízhatónak tűnő ajánlkozót, és együtt lemérjük az üvegfelületet. Megbeszéljük a munkavégzés napját és az árat. Kötünk egy viszonylag rövid szerződést. Megállapodok a vállalkozóval, hogy annak a két embernek, aki az ablaktisztítást végzi, szükségem van a nevére és az adóazonosító számára, mert ezek a teljesítés igazolásához szükségesek. A kész munka átvételét öt nap múlva a megbízott képviselője és én, mint megrendelő végezzük a teljesítés igazolásának írásba foglalásával.

Rengetek lehetőség a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a befogadott számla hitelességét és a munka elvégzését igazoljuk, s ez minden szolgáltatás esetében így van. Az ügyfél adott időpontra vonatkozó hitelességének bizonyításán kívül tervek, rövid leírások, a szakértő által írt anyagok, kinyomtatott honlapok, munkalapok, építési napló, fényképek a munkaterületről, stb., mindig végiggondolva az adott szolgáltatást az ellenőr szemszögéből.

Leülök a számítógéphez és az e-cegjegyzek.hu-n kikeresem a szerződésben szereplő adószám alapján az ablaktisztítással megbízott TISZTA BT cégjegyzékben szereplő adatait. Ebből adott esetben megtudhatnám azt is, ha a megbízottam csődeljárás, vagy felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás alatt állna. Örömmel konstatálom, hogy akivel én beszéltem a cég képviseletében, az a személy az egyik beltag.

Pusztán szakmai érdeklődésből kikeresem a legutolsó mérlegét és eredménykimutatását az e-beszamolo.kim.gov.hu-n. Megállapítható, hogy van némi pénzük, nyereségük, tárgyi eszközük, és nem irreális nagyságrendűek a tartozásaik. (Szeretném leszögezni, hogy ez részemről csupán szakmai érdeklődés, hiszen én fogok neki fizetni, és nem ő nekem. Vevők esetén azonban javasolható eljárás.)

Ezután megkeresem a TISZTA BT-t az adószáma alapján az apeh-hu-n, az adóalanyok listái közül az áfa-alanyok listájában. Megtaláltam, így befogadhatom a majdan 210.000 forint + áfáról szóló számláját. Megnézem az apeh.hu tevékenység-lekérdezőjében, hogy van e bejelentett TEÁOR száma az ablaktisztításhoz, és itt mindjárt azt is látom, hogy két fő alkalmazottja van.

Ugyanezen a honlapon meggyőződhetek arról, hogy a munkával megbízott adószáma nem került-e felfüggesztésre, illetve nem törölték-e.

(Hogy mindezen szolgáltatások miért nem érhetőek el egy webhelyen, azt ne kérdezze senki - a szerk.)

Mindezeket azért írtam le, hogy bemutassam mennyi lehetőségünk van arra, hogy a szolgáltatást teljesítőről illetve más esetben a vevőnkről bizonyítékokat szerezzünk, természetesen kinyomtatva és elrakva azokat. Egyetlen adóellenőr sem mondhatja ezekre a bizonyítékokra 5-6 év múlva sem azt, hogy fiktív számlát számoltunk el a könyvelésünkben.

Ha nem sajnálnák annyira a vállalkozók a könyvelésre kiadott pénzt, akkor megbízhatnának olyan könyvelőt, aki ezeket az adatokat megnézi és kinyomtatja.

A teljesítés igazolása a példa szerinti szolgáltatás igénybevétele esetében, a következő adatokat tartalmazhatja:

  • a megrendelő neve, székhelye, adószáma, képviselőjének neve és anyja neve;
  • ugyanezen adatok a megbízó esetében is szükségesek;
  • a munkavégzés dátuma;
  • a munka átvételének dátuma, ha az eltér az előbbitől;
  • a munka mennyisége, rövid leírása; (például: 30 négyzetméter üveg megtisztítása,)
  • a munkát végző személyek neve címe és adóazonosítója;
  • a munkát átvevő személy aláírása azzal a megjegyzéssel, hogy meggyőződött a feladat maradéktalan elvégzéséről.

A teljesítés igazolását (dátumozva) mindkét félnek alá kell írnia. Nem haszontalan, ha a gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozó esetében pedig a nyilvántartási számot – mert nincs már minden egyéni vállalkozónak vállalkozói igazolványa, ugyanis nem kötelező, - is feltüntetjük vagy a szerződésben, vagy a teljesítés igazolásán.

Az adóellenőrzések során szerzett tapasztalat tanított meg arra, hogy körül kell bástyázni a szolgáltatások számláit. Minél nagyobb összegűek, annál jobban.

Két megtörtént esetet fűznék még hozzá a téma fontosságának szemléltetéséhez.

Az egyik esetben az adóellenőrzés azért nem fogadta el egy egyéni vállalkozótól kapott szállítói számla elszámolását és levonható áfáját, mert a számla teljesítési időpontjában a vállalkozó már nem létezett, mert megszüntette vállalkozását. A számlát befogadó cégnél már évek óta dolgozott. Még az egyéni vállalkozói igazolványának fénymásolatát is leadta néhány évvel korábban. (Annak idején is próbáltuk bebiztosítani magunkat.)

Három évvel később megszűnt, de vidáman dolgozott tovább és számlázott. A dologban az a bosszantó, - az ellenőrzött cég anyagi veszteségén kívül, - hogy a munkát tényleg elvégezte.

A másik esetnél az alvállalkozó két évvel korábban meghalt, mint a számla befogadójánál megtartott ellenőrzés időpontja. Nem jelentették be a halálozást és nem folytatták a tevékenységet sem. Az örököst nem érdekelte az egész. Azt mondta, hogy eltűntek a papírok. Az ellenőrzés alatt álló vállalkozó tanúkat keresett és írásban kért tőlük nyilatkozatot arról, hogy az alvállalkozó négy évvel ezelőtt tényleg ott dolgozott öt emberrel együtt a munkaterületen. Amikor az adóhatóság behívta őket nyilatkozattételre, akkor már nem emlékeztek pontosan, neveket, lakcímeket nem mondtak. Az adóhatóság nyilvántartása szerint nem voltak bejelentett emberei az elhunyt alvállalkozónak. Persze attól még lehetett neki is alvállalkozója, de ennyi év távlatából és papírok nélkül nem volt bizonyítható. Az ellenőrzés a számlát a fellebbezési eljárás során sem fogadta el, mert nem látta bizonyítottnak. Pedig azt a szolgáltatást itt is elvégezték…

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n: