Atecéged

Azonnal befolyik a büdzsébe. Ez az áfaemelés melletti egyetlen, nagyon erős érv. Olyan erős, hogy válság esetén a magyar kormányok politikai színezettől és ideológiától függetlenül ehhez nyúlnak először. Pedig a hatások már középtávon rombolóak.

Az áfaemelés azonnal megjelenik a fogyasztói árakban (ez a lényege: a végső fogyasztást terhelő adóról van szó), azonnal befolyik a büdzsébe, méghozzá pontosan kalkulálható módon. Ezért a lépés az évközi költségvetési kiigazítás (ld. első Gyurcsány-csomag 2006) és országvédelmi költségvetés egyaránt kihagyhatatlan része.

Mivel többször is próbáltuk, a középtávú - negatív - hatások is bizonyosak. Nő az infláció, vagyis a fizetések leértékelődnek, tehát csökken a fogyasztás, így paradox módon csökken az áfabevétel is. A felpörgő infláció jó eséllyel kamatemelést hoz (legalábbis elhalasztja a kamatcsökkentést), vagyis kevesebb jut beruházásra. Mindkét trend tartósan befékezi a növekedést. Az [origo] kiváló cikke mindezt jól számszerűsíti.

Érdemes szemezgetni az áfaemelés körüli politikusi nyilatkozatokból. Nem tűnik egyértelműnek, melyiket mikor, ki mondta, ezért zárójelben mindezt odaírtuk a hevenyészetten válogatott, kiragadott mondatok mögé.

Az áfaemelésen túl a kormányfő beszélt a közigazgatás, a közszolgáltatások, és az egészségügy átalakításáról, valamint a nyugdíjreform előkészítéséről. A rövid távon is ható változások közül megemlítette az államreform részeként a nem "fűnyíró elv" szerint végrehajtott kiadáscsökkentést, a közteherviselésbe bevontak számának növelését, a jövedelmek érdemi kifehérítését...

(2006. június 10., Gyurcsány Ferenc miniszterelnök)

"Nem arról van szó, hogy milyen legyen az új, értelmes, jobban működő oktatási rendszer, nem arról van szó, hogyan gyógyítsunk meg több embert, jobb minőségű munkával, mint eddig, hanem arról, hogy hogyan lehet pénzhez jutni". "A kormány mindenhonnan és mindenkitől pénzt akar begyűjteni, ez egy pénzbehajtási akció".

(2006. július 30., Orbán Viktor Fidesz-elnök)

„Ezek nem megszorítások, hanem mindenki tudja: az adóemelések az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak."

(2011.09.16. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter)

Kapcsolódó cikkek:

• Lefojtja a cégeket a büdzsé
• A 2012. évi Országvédelmi Költségvetés 13 pontja 

Folytatás innen.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

 Az adóhatóság által leírtaktól függetlenül rengeteg munkájába került a könyvvizsgálóknak megértetni a vállalkozókkal azt, hogy ha nem fizetnek általános forgalmi adót, akkor megbuknak, mert ha nincs nyoma, hogy a megvásárolt készletet, szolgáltatást eladták, akkor annak meg kell lennie. De nincs, tehát hová lett? Ezt egy ablakmosásról szóló számlával nem lehet „elfedni”.

Mindenki igyekezett „beállítani” az áfa-bevallását, hogy ne kelljen sok adót fizetni. Nagyon nehéz volt megértetni, hogyha visszaigényelhető általános forgalmi adó szerepel a bevallásban, akkor biztos a veszteség, mert vannak olyan költségek is, amelyek nem áfásak. Például a bérek, iparűzési adó, járulékok, stb. Rengeteg számítást kellett bemutatnunk, hogy érthető legyen. Sok esetben a könyvelőt is tanítani kellett.

A tagi kölcsönnek – azon kívül, hogy a forrását igazolni kell, - nem sok értelme van, mert akkor mire is vállalkoztunk? Mi a tulajdonosok befektetésének célja? Hát a nyereség, meg az osztalék, meg a családok eltartása – vágták rá. Rendben van, - mondta a könyvvizsgáló, - akkor kezdjünk általános forgalmi adót bevallani és befizetni.

Nagyjából így zajlott a 2000-es években. Közben pedig a minimálbértől is lassan elszakadtunk. Számolgatták, hogy mennyi befizetést tudnak vállalni, és lassan emelték a béreket, vagy részmunkaidősből teljes munkaidős lett a dolgozó. Ne legyünk farizeusok, mert aki ebben a szakmában dolgozik egy ideje, az tud róla, hogy így történt. Szerintem az adóhatóság néhány régi munkatársa is tisztában volt a jelenséggel, legfeljebb nem volt bizonyítható. Ezek a vállalkozások fejlődtek.

Most viszont szépen sorban megszüntetjük azokat az egyáltalán nem kedvelt, de szükségszerű rendelkezéseket, (otthoni pálinkafőzés tilalma, offshore vagyonok adóztatása, standolás, stb.) amelyek legalább megnehezítették az ügyeskedést. Megszüntetni nem tudták ugyan az adóelkerülést, de legalább irritálták az elkövetőt. Lelkünk rajta!

Szeretnék valamit hangsúlyozottan kiemelni a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által leírt véleményekről és javaslatokról. Kulturáltan és nagyon óvatosan megfogalmazott, de a könyvvizsgálók által az évek során felvetett kérdésekből leszűrt konkrét tapasztalatokra épül. Ez nemcsak lobby-tevékenység, - bár szerintem az is a Kamara feladatai közé tartozik, - hanem megalapozott szakmai vélemény. Nem véletlen például, hogy egyebek mellett az alapítványok kötelező könyvvizsgálatára tesznek javaslatot.

Javaslom, hogy figyelmesen olvassák el a www.mkvk.hu honlapon az elérhető (bejelentkezést nem kívánó) közleményeket, és gondolkodjanak el rajta. Ez jóval reálisabb az újságírók által írottaknál.

Március végén írta az MTI: „Milliárdokat bukna az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió forintos értékhatár tervezett emelésén – derül ki az Opten Kft. elemzéséből. A 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel. A nettó 80-100 millió forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100-120 millió forint közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal magasabb: 11 fő. Az átlagos 20 százalékos árbevétel-különbség, nem támasztja alá a több mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert érdekünk.

Folytatom.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Eldöntheti egy munkavállaló a munkáltatója nélkül, mikor és hány napra megy szabadságra?
• Egyetlen átutalással fizethetjük majd az összes adót. Jó ez nekünk?
• Van a cégemnek saját adófolyószámlája?

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Lényegében e cikksorozat első két részében – melyek még áprilisban jelentek meg, - a legfontosabb előírásokat már ismertettem a vállalkozások vezetői számára.

Összefoglalva, akkor is papíralapú számláról beszélünk, ha magát a számlát, annak adattartalmát számítógépen számlázó-programmal állítjuk elő. Teljesen mindegy, hogy a számlát kibocsátó vállalkozó milyen módon (például elektronikus adatállomány formájában időbélyeggel, elektronikus aláírással, stb.) őrzi meg a kiállított számláit, attól az még papíralapú számla marad. A számlázó-programjának biztosítania kell a számlák sorszáma szerint az azokkal történő teljes körű elszámolást, a rontott számlák, helyesbítő számlák, sztornó számlák megőrzését. A számlakibocsátó vállalkozó felelőssége az, hogy bizonyítani tudja egy adóhatósági ellenőrzés során, hogy a kiállított számláinak másolatai megvannak, és az azokon szereplő összegek bevételként teljes körűen elszámolásra kerültek. Amennyiben például nem tudja bemutatni a sztornó számlák példányait, akkor mulasztási bírság kiszabására kerül sor, sőt ilyenkor ellenőrzik a bevétel-eltitkolás lehetőségét is.

Tehát nem egy-egy számla példányainak számával foglalkozunk, mert az már nincs, hanem azzal, hogy minden felhasznált számlasorszám helye, elszámolása bizonyítható legyen.

A jelenlegi magyar jogszabályok szerint a számlázó-programmal kiállított papíralapú számla csak papír alapon bocsátható ki a vevő részére. Tehát a továbbítás módja elvileg meghatározott. Azon senki ne csodálkozzon, hogy külföldi adóalanytól szinte mindig e-mailben kapjuk a számlát, vagy esetleg egy weboldalról tölthetjük le. Ennek az az oka, hogy minden ország gazdálkodó szervezetei a saját hozzáadottérték-adó (héa=áfa) rendeletüket kötelesek betartani, tehát ahol a papíralapú számla továbbításának az elektronikus módja megengedett, onnan így fogják küldeni. (Mivel a külföldivel kötött ügyletek adómentesek, vagy fordítottan adóznak, az áfát úgyis mi számítjuk fel, ezért kénytelenek vagyunk befogadni a külfölditől az ilyen számlákat.)

Az Európai Unió hatályos Áfa-irányelve is elismeri a számla továbbításának elektronikus módját, de a tagállamokra bízza annak bevezetését, tehát az alkalmazása nem kötelező. Magyarország nem vezette be. (Ezért írtam le ennek a bekezdésnek a kezdő mondatát.) Jó lenne ezt a kérdést rendezni mielőbb, hiszen a számla kézzel történő aláírása már nem kötelező (bár egyéni vállalkozó esetén ez a kijelentés egyesek szerint kétséges, a róluk szóló törvény miatt). Hatósági vélemény szerint, - és szerintem is J - az elektronikus aláírás és időbélyeg vagy EDI rendszer nélkül továbbított számla könnyen manipulálható a számítógép segítségével utólag. Ezért a közösségi tagállamok egy része nem siet bevezetni az e-mailben küldött számla elismerését.

Ez a probléma a számlát befogadó adóalanyok részéről veszélyes, mert ha a levonható általános forgalmi adójukat nem fogadja el az adóhatóság a számla meg nem felelése miatt, akkor anyagilag nagyon sokat veszíthetnek. Ezért nyugodtan rá lehet fogni a könyvelőkre, hogy túlzottan óvatosak és a befogadott számlák miatt sokat paráznak. Ennek az az oka, hogy a vállalkozó elsősorban mindig őket tartja mindenért hibásnak (még a bonyolult adótörvények miatt is).

Ennek ellenére higgyék el nekem, hogy a felelősség a vállalkozót, illetve a vállalkozás vezetőjét terheli. Ha befogadja az internetről kinyomtatott számlát, akkor a saját felelősségére tegye meg. Én most nem tudom megjósolni azt, hogy ha majd adóellenőrzés lesz nála pár év múlva, akkor mi lesz az adóhatóság álláspontja a kérdésben.

Csak annyit kérek a vállalkozások vezetőitől, hogy a könyvelőnek mindig adjanak a számlából egy kinyomtatott példányt, mert neki arra egy csomó dolgot rá kell írnia (kontírozás, dátum, tételszám, szignó). Ezt pedig elektronikus úton nem lehet megoldani csak egy SAP nagyságrendű programmal, amit egy kisvállalkozás nem tud megfizetni és nincs is értelme.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy a számlák megőrzéséért és olvashatóságának biztosításáért a vállalkozás vezetője a felelős. A megőrzési kötelezettség időtartama az általánosan ismert 5 évtől függetlenül, - mely önellenőrzés esetén újraindul, - a számviteli törvény 169.§- ának (2) bekezdése értelmében, a számlákra vonatkozóan, mint a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatra, legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési hivatkozások által visszakereshető módon előírt.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

Hasznos információk adóbevalláshoz:

• 10 hibalehetőség, melyre figyelnünk kell a társasági adóbevallásban
• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az írások nem az adózással vagy a könyveléssel foglalkozó szakemberek számára készülnek, hanem a vállalkozók (gazdasági társaságok vezetői, tulajdonosai, egyéni vállalkozók,) tájékoztatása céljából.

Az előző írásból megállapíthattuk, hogy teljesen mindegy, hogy egy számlát postagalambbal küldünk, vagy e-mailben, vagy egy weboldalról töltjük le, az akkor is papíralapú számla. Annak sincs jelentősége, hogy a számlát kézzel töltöttük ki, vagy egy számlázó programmal állítottuk elő az adatait, attól még papíralapú számlával van dolgunk.

Számlázó program alkalmazása esetén kötelező kellék a róla szóló dokumentáció, - melyről az előző cikkben említést tettem, - és egy nyilatkozat a program készítőjétől arról, hogy a szoftver működése megfelel az áfa törvény és az előzőekben említett PM rendeletben előírt követelményeknek, melyet az adóhatóság ellenőriz. Ezt az eljárást a számlázó programokat készítők nálam is pontosabban ismerik. Én csupán attól óvom a többi számítógépes kollégát, hogy leüljenek és írjanak maguknak egy számlázó programot, mert az szabálytalan.

Mi a jelentősége annak, hogy papíralapú számláról beszélünk? És miért kell ezt megjegyezni az elektronikus úton továbbított számlákra vonatkozóan is?

Azért, mert ezekre a számlákra vonatkozóan mindazokat a szabályokat be kell tartani, melyek a törvényekben és a rendeletekben a papíralapú számlákra vonatkoznak. Enélkül ugyanis nem szabályos a számla, aminek adózási következményei vannak mindkét fél számára.

Előfordulhat, hogy a számlát egy webes számlázó-rendszerből nem az eladó, hanem a vevő nyomtatja ki. Ennek nincs különösebb akadálya, de attól ez még papíralapú számla lesz. Tehát pl. úgy működik a rendszer, hogy elkészül a számla az eladó szerverén, ő küld e-mailben egy egyszer használatos linket, amire kattintva megjelenik az oldal printer friendly formátumban, ami helyileg a vevőnél kinyomtatható a böngészőből.

Milyen kérdése van ezzel kapcsolatban a vevőnek?

Probléma lehet, ha éppen nem tudja a vevő kinyomtatni a számlát, mert az olyan helyen jelenik meg az interneten, ami csak egyszer érhető el. Tehát ha nincs telepítve nyomtató a géphez, amin megnézi a számlát a vevő, vagy valami miatt nem sikerül a nyomtatás és már becsukta a számlát megjelenítő ablakot, akkor hogyan jut majd egy másik példányhoz hozzá, hogy le is tudják könyvelni. Én erre nem tudom a választ, csak a programozók.

Arról viszont már írtam, hogy 2010. szeptember 27-e óta nem kell feltüntetni egy adott sorszámú számlán, hogy hány példány készült belőle. Sajnos ezt az új szabályt néhányan úgy értették, hogy megszűnt a számlák sorszámozása, ami pedig soha nem fog megszűnni. A példány-sorszám és a számla sorszáma két külön dolog.

A nyomtatványboltban megvásárolható számla-nyomtatványokról sorszám szerint tudja az adóhatóság, hogy az melyik adózónál van, mert a vásárlásokról a bolt negyedévente jelentést küld a számára. Az adózóknak pedig részletes nyilvántartást kell vezetniük a felhasználásról, melyet minden ellenőrzéskor bekérnek.

A számlázó programnak is biztosítania kell a kibocsátott számlák folyamatos sorszámozását, valamint az azokkal való teljes körű elszámolást. A hibás számláknak is meg kell lenniük. Előnyös lehet, hogy a számlázó-programmal előállított papíralapú számlának a kibocsátónál (vevőnél) maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, - a másik félnél nem! - feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik. Az így megőrzött adatállomány a számítástechnikai program által előállított papíralapú számla elektronikus változata, de ez sem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].

Minden számlával szemben alapvető követelmény, hogy annak adatait utólag semmilyen módon, sehol ne lehessen megváltoztatni.

folyt.köv.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Napjainkban egyre inkább terjed a számlázással kapcsolatban az a megoldás, hogy a számlát nem személyesen vagy postán juttatja el az eladó a vevőnek, hanem a számla kibocsátója lehetővé teszi annak kinyomtatását az internetről a másik fél számára. (Megjegyzem, hogy arra is van lehetőség, hogy a vevő állítsa ki a számlát az eladó helyett, de ez egy szerződésen alapuló teljesen külön téma, amire most nem térek ki.)

Mindig a számla befogadója, vagyis a vevő izgul jobban azért, hogy a kapott számla megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, mert az ő levonható áfájának elfogadása múlik rajta egy ellenőrzés során. Még sosem hallottam olyan esetet, hogy a számla kibocsátójánál emelték volna ki a bizonylatot a könyvelési anyagból, hiszen az ellenőr nem fogja csökkenteni az árbevételt vagy a fizetendő áfát. Más jellegű jogkövetkezmény természetesen ezen az oldalon is felmerülhet.

A számlával kapcsolatos követelményeket alapvetően két jogszabályból szedhetjük össze, bár ez nem jelenti azt, hogy más jogszabály (például a számviteli törvény) előírásai nincsenek hatással rá. Még akkor is igaz ez, ha egyéni vállalkozóról beszélünk, aki egyébként nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá.

A helyzet bonyolultságát szemléltetem, ha idézek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényből, miszerint „az általános forgalmi adó alanya az eva-törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adó-megállapítási időszak utolsó napjával megszűnt volna,” de bizonyos esetekben neki is kell áfát fizetnie. Hasonló helyzetben van az az adóalany is, aki az áfa rendszerében alanyi adómentességet választott.

A számlára vonatkozó követelmények tekintetében az alapvető két joganyag következő:

• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, és
• a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet.

A számla kibocsátási módját tekintve kétfajta számlát különböztetünk meg:

• a papíralapon kibocsátott számlát,
• és az elektronikus úton kibocsátott számlát.

A második, vagyis az elektronikus számla, melyhez elektronikus aláírás vagy az EDI rendszer használata szükséges, most nem témánk.

A papíralapú számlának szintén két fajtája van:

1. a nyomtatványként nyomdai úton előállított számla/számlatömb kitöltésével kibocsátott, és
2. a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.

A nyomtatványboltokban vásárolt számlák sorszámtartományának valódiságát az adóhatóság honlapján szoktuk ellenőrizni, különösen nagy értékű befogadott számlák esetén. Az ellenőrzés eredményét célszerű kinyomtatni és a számla mögé tűzni, mert ebben az esetben nem kerülhet az adóellenőrzési jegyzőkönyvbe az a mondat, hogy „nem kellő gondossággal járt el az adóalany”.

A számítógépes program segítségével előállított számla szintén papíralapú bizonylat, melyet ki kell nyomtatni. Valójában nem az a lényegi kérdés, hogy az eladó vagy a vevő nyomtatja-e ki, hanem az, hogy meg kell felelnie mind a számlázó programmal, mind pedig a számla tartalmával kapcsolatos követelményeknek.

A 24/1995. (XI.22.) PM rendelet szerint, a számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez egy alapfeltétel a programmal előállított számlák hitelességének biztosításához. (Sajnos eddig még nem találtam olyan ingyenes számlázó programot az interneten, amelyik ennek a feltételnek maradéktalanul eleget tett volna.)

A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása – mely a teljes körű elszámolást jelenti, - úgy valósul meg, hogy a számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a számlák sorszámozását. A számlázó programnak a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzítenie kell az utólagos ellenőrzés érdekében. A papíralapú számlák aláírása nem szükséges, bár semmi nem tiltja. (Gondoljanak a pecsét használatára, melyet egyetlen jogszabály sem ír elő, kivéve egyes szakmákat.)

2010. szeptember 27-től a kinyomtatott/kibocsátott számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példányt tartjuk-e a kezünkben, tehát megszűnt a példánysorszámozás.

folyt.köv.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Vegyünk egy olyan példát, hogy van egy boltom, viszonylag nagy felületű ablaktáblákkal, mert egy utcasarkon található. Itt a tavasz, ideje megtisztítani az üveget. Keresek az interneten ablaktisztító vállalkozásokat és árajánlatot kérek tőlük írásban, majd személyesen is beszélek a vállalkozókkal.

Kiválasztom az egyik megbízhatónak tűnő ajánlkozót, és együtt lemérjük az üvegfelületet. Megbeszéljük a munkavégzés napját és az árat. Kötünk egy viszonylag rövid szerződést. Megállapodok a vállalkozóval, hogy annak a két embernek, aki az ablaktisztítást végzi, szükségem van a nevére és az adóazonosító számára, mert ezek a teljesítés igazolásához szükségesek. A kész munka átvételét öt nap múlva a megbízott képviselője és én, mint megrendelő végezzük a teljesítés igazolásának írásba foglalásával.

Rengetek lehetőség a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a befogadott számla hitelességét és a munka elvégzését igazoljuk, s ez minden szolgáltatás esetében így van. Az ügyfél adott időpontra vonatkozó hitelességének bizonyításán kívül tervek, rövid leírások, a szakértő által írt anyagok, kinyomtatott honlapok, munkalapok, építési napló, fényképek a munkaterületről, stb., mindig végiggondolva az adott szolgáltatást az ellenőr szemszögéből.

Leülök a számítógéphez és az e-cegjegyzek.hu-n kikeresem a szerződésben szereplő adószám alapján az ablaktisztítással megbízott TISZTA BT cégjegyzékben szereplő adatait. Ebből adott esetben megtudhatnám azt is, ha a megbízottam csődeljárás, vagy felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás alatt állna. Örömmel konstatálom, hogy akivel én beszéltem a cég képviseletében, az a személy az egyik beltag.

Pusztán szakmai érdeklődésből kikeresem a legutolsó mérlegét és eredménykimutatását az e-beszamolo.kim.gov.hu-n. Megállapítható, hogy van némi pénzük, nyereségük, tárgyi eszközük, és nem irreális nagyságrendűek a tartozásaik. (Szeretném leszögezni, hogy ez részemről csupán szakmai érdeklődés, hiszen én fogok neki fizetni, és nem ő nekem. Vevők esetén azonban javasolható eljárás.)

Ezután megkeresem a TISZTA BT-t az adószáma alapján az apeh-hu-n, az adóalanyok listái közül az áfa-alanyok listájában. Megtaláltam, így befogadhatom a majdan 210.000 forint + áfáról szóló számláját. Megnézem az apeh.hu tevékenység-lekérdezőjében, hogy van e bejelentett TEÁOR száma az ablaktisztításhoz, és itt mindjárt azt is látom, hogy két fő alkalmazottja van.

Ugyanezen a honlapon meggyőződhetek arról, hogy a munkával megbízott adószáma nem került-e felfüggesztésre, illetve nem törölték-e.

(Hogy mindezen szolgáltatások miért nem érhetőek el egy webhelyen, azt ne kérdezze senki - a szerk.)

Mindezeket azért írtam le, hogy bemutassam mennyi lehetőségünk van arra, hogy a szolgáltatást teljesítőről illetve más esetben a vevőnkről bizonyítékokat szerezzünk, természetesen kinyomtatva és elrakva azokat. Egyetlen adóellenőr sem mondhatja ezekre a bizonyítékokra 5-6 év múlva sem azt, hogy fiktív számlát számoltunk el a könyvelésünkben.

Ha nem sajnálnák annyira a vállalkozók a könyvelésre kiadott pénzt, akkor megbízhatnának olyan könyvelőt, aki ezeket az adatokat megnézi és kinyomtatja.

A teljesítés igazolása a példa szerinti szolgáltatás igénybevétele esetében, a következő adatokat tartalmazhatja:

• a megrendelő neve, székhelye, adószáma, képviselőjének neve és anyja neve;
• ugyanezen adatok a megbízó esetében is szükségesek;
• a munkavégzés dátuma;
• a munka átvételének dátuma, ha az eltér az előbbitől;
• a munka mennyisége, rövid leírása; (például: 30 négyzetméter üveg megtisztítása,)
• a munkát végző személyek neve címe és adóazonosítója;
• a munkát átvevő személy aláírása azzal a megjegyzéssel, hogy meggyőződött a feladat maradéktalan elvégzéséről.

A teljesítés igazolását (dátumozva) mindkét félnek alá kell írnia. Nem haszontalan, ha a gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozó esetében pedig a nyilvántartási számot – mert nincs már minden egyéni vállalkozónak vállalkozói igazolványa, ugyanis nem kötelező, - is feltüntetjük vagy a szerződésben, vagy a teljesítés igazolásán.

Az adóellenőrzések során szerzett tapasztalat tanított meg arra, hogy körül kell bástyázni a szolgáltatások számláit. Minél nagyobb összegűek, annál jobban.

Két megtörtént esetet fűznék még hozzá a téma fontosságának szemléltetéséhez.

Az egyik esetben az adóellenőrzés azért nem fogadta el egy egyéni vállalkozótól kapott szállítói számla elszámolását és levonható áfáját, mert a számla teljesítési időpontjában a vállalkozó már nem létezett, mert megszüntette vállalkozását. A számlát befogadó cégnél már évek óta dolgozott. Még az egyéni vállalkozói igazolványának fénymásolatát is leadta néhány évvel korábban. (Annak idején is próbáltuk bebiztosítani magunkat.)

Három évvel később megszűnt, de vidáman dolgozott tovább és számlázott. A dologban az a bosszantó, - az ellenőrzött cég anyagi veszteségén kívül, - hogy a munkát tényleg elvégezte.

A másik esetnél az alvállalkozó két évvel korábban meghalt, mint a számla befogadójánál megtartott ellenőrzés időpontja. Nem jelentették be a halálozást és nem folytatták a tevékenységet sem. Az örököst nem érdekelte az egész. Azt mondta, hogy eltűntek a papírok. Az ellenőrzés alatt álló vállalkozó tanúkat keresett és írásban kért tőlük nyilatkozatot arról, hogy az alvállalkozó négy évvel ezelőtt tényleg ott dolgozott öt emberrel együtt a munkaterületen. Amikor az adóhatóság behívta őket nyilatkozattételre, akkor már nem emlékeztek pontosan, neveket, lakcímeket nem mondtak. Az adóhatóság nyilvántartása szerint nem voltak bejelentett emberei az elhunyt alvállalkozónak. Persze attól még lehetett neki is alvállalkozója, de ennyi év távlatából és papírok nélkül nem volt bizonyítható. Az ellenőrzés a számlát a fellebbezési eljárás során sem fogadta el, mert nem látta bizonyítottnak. Pedig azt a szolgáltatást itt is elvégezték…

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra