Valóban nem tűnik igazságosnak, hogy az a család család, ahol a házastársak együtt nevelnek több közös és nem közös gyermeket, az a család meg nem család, ahol élettársak teszik ugyanezt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is hibádzik valami, ezért módosítanának a családi kedvezmény jogosultsági szabályain. Szerintünk ebből a gondolatmenetből kiindulva több jogszabályt is elő lehetne venni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében ez áll: „A Nemzetgazdasági Minisztérium még igazságosabbá kívánja tenni a családi adózást. Jelenleg ugyanis, ha a szülők elváltak, és egyikőjük, vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fent, akkor az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. A Nemzetgazdasági Minisztérium szándéka az, hogy ezeknek a családoknak is lehetővé tegye a családi adózást, ezért már dolgoznak az adótörvényt érintő módosításon.”

Jó nagy munka lesz, mert nemcsak az szja-törvényt kellene módosítani. Mint ahogy azt az Atecéged.hu-n egy korábbi cikkben megírtuk, az szja-törvény szerint annak jár családi kedvezmény, aki családi pótlékra jogosult. Márpedig a családok támogatásáról szóló törvény azt mondja, hogy az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke után. Ha ezt a megkülönböztetést kiküszöbölni igyekszik a nemzetgazdasági tárca az szja-törvényben, akkor logikusan hozzá kellene nyúlni a családi pótlékhoz is.

Továbbmegyek. Hozzá kellene nyúlni még néhány jogszabályhoz, ha el karjuk ismerni, hogy a több éves élettársi kapcsolat jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Az utóbbi években volt már erre néhány kísérlet. Egyrészt a bejegyzett élettársi kapcsolatról még 2007-ben született egy törvény, ami azonos és különnemű élettársak anyakönyvi regisztrációját is lehetővé tette volna. Még a hatályba lépés előtt alkotmányellenesnek bizonyult ez a lehetőség, így a most hatályos törvény szerint az anyakönyvi regisztrációval csak az azonos nemű élettársak élhetnek. Ők, mint „bejegyzett élettársak” a hatályos Ptk. szerint örökölhetnek is egymás után, és számos más területen is a házastársakéhoz hasonló jogokat élvezhetnek.

Csakhogy az eredeti elképzelés az volt, hogy mind a családjogi viszonyokban (például lakáshasználati jog elismerése, tartási jog elismerése), mind pedig a polgári jogi viszonyokban (pl. öröklés) közelítik az élettársi és házastársi jogosultságokat, természetesen a különnemű élettársakra vonatkozóan is. Mivel azonban a 2009-ben elfogadott új Ptk. végül a kormányváltást követően született parlamenti döntés értelmében nem lépett hatályba, jelentős lyuk tátong a jogi szabályozáson. Az azonos nemű „bejegyzett” élettársak örökölhetnek egymás után, a különnemű élettársak pedig nem, vagyis csak végintézkedéssel. Jelenleg az élettárs még mindig csak egyetlen juttatásra jogosult a társa után, az özvegyi nyugdíjra. Új Ptk. pedig talán 2013-ra lesz.

„Technikai” problémáim is vannak. Ha az államtól kapunk juttatást (pl. családi pótlék), akkor a jogosultságot igazolni kell. Milyen igazolást kér majd arról az állam, hogy élettársi kapcsolatban élek valakivel és közösen nevelgetjük közös és egymás gyermekeit?  2010-től a közjegyzők vezetik az Élettársi Nyilatkozatok Országos Nyilvántartását, túl sokan nem kerültek eddig bele, hiszen hitelfelvételnél vagy özvegyi nyugdíjra jogosultságnál volt csak jelentőssége a regisztrációnak (ami egyébként a jegyzői hatósági bizonyítványt váltotta fel). Az élettársak tehát közjegyző előtt nyilatkozhatnak kapcsolatuk fennállásáról, és mindaddig élettársnak fognak hivatalosan minősülni, amíg valamelyikőjük házasságot nem köt vagy meg nem hal. Kivéve persze, ha akár csak egyikőjük is kéri a nyilvántartásból való törlést. Ez a nyilvántartás még persze nem igazolja, hogy közös háztartásukban gyermekeket nevelnek, de az azonos állandó lakcím talán elegendő lehet.

Nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium gondolkodhat a szükséges jogszabálymódosításokon.