Atecéged

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Amikor egy korlátolt felelősségű társaság vagy más gazdasági társaság lakást/lakásokat vásárol vagy bérel dolgozói számára, - annak érdekében, hogy könnyebben eljussanak a munkahelyükre, mert messze laknak, - akkor az előírt feltételek teljesülése esetén adómentes juttatásról beszélhetünk.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.6. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés.

Ahhoz, hogy a lakhatás biztosítása munkásszállásnak minősüljön, a következő feltételeknek kell együttesen teljesülnie:

1.)    a vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa bérelt lakóhelynek kell lennie. Ebből következően a cég megvásárolja vagy bérli a lakást.

2.)    a vállalkozás által munkaviszonyban lévő dolgozónak adja bérbe ingyenesen vagy kedvezményesen ezt az ingatlant. Tehát vagy ingyen lakik ott a munkavállaló vagy a költségekhez képest alacsony térítési díjat fizet.

3.)    de a bérlő munkavállaló nem lehet kapcsolt vállalkozási viszonyban a céggel, illetve nem lehet annak hozzátartozója;

Ez azt jelenti, hogy nem minősül munkásszállásnak a lakás akkor, ha a vállalkozás bármely jogviszonyban foglalkoztatott többségi tulajdonosa lakik benne a feleségével, gyerekével, egyéb hozzátartozójával.

Kapcsolt vállalkozási viszonynak nevezzük:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

A közeli hozzátartozó fogalma alá a következő hozzátartozók tartoznak:

• a házastárs,
• a bejegyzett élettárs,
• az egyeneságbeli rokon,
• az örökbefogadott gyermek,
• a mostoha- és neveltgyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
• valamint a testvér.

(A Munka Törvénykönyve szerint az élettárs és a házastárs egyeneságbeli rokona is közeli hozzátartozó.)

4.) a munkavállalónak nem lehet lakóhelye abban a helységben, ahol munkásszálláson történő elhelyezést kap. A munkásszállásnak abban a városban, községben kell lennie, ahol a munkavállaló munkahelye van, és a dolgozónak ezen a településen nem lehet sem állandó, sem pedig ideiglenes lakhelye.

5.) és lakóhelyenként egynél több munkavállalót helyeznek el a lakásban (munkásszálláson). Ez azt jelenti, hogy szobánként legalább két főnek kell laknia a munkásszállásnak minősülő lakásban.

Ha mindezeket a feltételeket teljesítjük, akkor mind a magánszemély, mind pedig a cég számára adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés. Természetesen a vállalkozásnak a felmerülő pluszköltségekkel kalkulálnia kell. 

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• Béren kívüli juttatások 
• További cikkeink a Munka Törvénykönyvről
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Be kell jelentenem telephelyként az adóhatóságnak a raktárt?
• Melyik ügyvezetőnek küldi az adóhatóság a hivatalos leveleket?
• Fizethetem euróban a munkabéreket?

Minden évben elmondja az adóhivatal, hogy a leggyakoribb hiba a beérkezett személyi jövedelemadó-bevallásoknál az adózó aláírásának hiánya. Mégis minden évben újra előfordul szép számban. Az Atecéged.hu számára Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő gyűjtötte össze a 10 legtipikusabb hibát, amit az idén elkövethetünk.

Mára már általános megállapításként leszögezhető, hogy a legkevesebb hiba az elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) beküldött és az abev programmal kitöltött bevallásoknál fordul elő. Ennél a formánál nincs aláírás.

Nem olyan egyszerű számítógépen kitölteni a bevallást egy olyan embernek, aki nem dolgozik rendszeresen a különböző kitöltő programokkal, mert nem érti annak „üzeneteit”. Nincs gyakorlata abban, hogy néha csak figyelmeztetéseket közöl a program. Ráadásul a kitöltési útmutató 325 oldal – mint egy jó krimi – amit ugyan nem kell végigolvasni, csak azt a részt, ami ránk vonatkozik, de nem mindig tudjuk, hogy melyik az. Ezért elég gyakran kimarad valami a bevallásból. Például az egészségügyi hozzájárulás elszámolása.

Vigyázat! Ha a kitöltött bevallás kinyomtatásakor azt tapasztaljuk, hogy a nyomtatvány jobb alsó sarkában a „hibás” megjelölés szerepel, akkor valamit elrontottunk, vagy hiányos a bevallás, melyet a program felismert. Így ne küldjük be! A legtöbb hibalehetőséggel azok kerülnek szembe, akik teljes egészében kézzel töltik ki az adóhatóság ügyfélszolgálatán beszerzett 1053-as jelű bevallási nyomtatványt.

Nézzünk néhány tipikus hibát!

1. A jövedelemadó bevallásának az internetről letöltött program segítségével történő kitöltésének első buktatója a nem szakemberek számára az, hogy az ún. előlapon történő választásuktól függ az, hogy mely lapok nyílnak meg és válnak kitölthetővé. Ha rosszul választunk, akkor valamely jövedelem bevallása nem történik meg. (Például, ha 2010-ben volt ekho-val adózott jövedelmem, akkor az előlapon nem választhatom a „magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás” http://ateceged.hu/cimkek/csokkentett-adattartalmu-bevallas kitöltését.)
2. A 2010. évi 98 százalékos különadót nem az 1053-as személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani, hanem az 1053K jelű nyomtatványon . Ennek ellenére be kell írni a különadó alapját az 1053-as nyomtatvány 57. sorába, mivel azt egyes kedvezményekre (például az adójóváírásra) vonatkozó értékhatárok számítása során figyelembe kell venni. De még ez a fogalmazás sem pontos, mert csak a 2010. december 30-án és 31-én megszerzett különadó alapot képező jövedelem kerül ebbe a sorba, és a 2010-ben máskor kapott ilyen jövedelmet a jogcímének sorába kell beírni. Tipikus hiba az idén, hogy a különadós jövedelmet nem tüntetik fel, ezért a jövedelemhatár alacsonyabb a ténylegesnél és így az igénybevett kedvezményeket utólag majd vissza kell fizetni. (Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltattak az adóhatóság részére a különadós jövedelmekről.)
3. 2010-ben még léteztek olyan jövedelmek, amelyeket, ún. adóterhet nem viselő járandóságoknak neveztünk. Ez azt jelentette, hogy a bevallásban szerepel, kiszámítjuk az adóját, majd le is vonjuk azt az összes adóból. Szerepük annyi volt, hogy feljebb tolták a többi jövedelem adóztatását, mert 2010-ben még két adókulcs volt. (2011-re ez a rendszer megszűnt.) 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság volt például: a baleseti járadék, ápolási díj, nyugdíj, lakáscélú munkáltatói támogatás, stb. Ha kihagyjuk ezt az összeget a bevallásunkból, - melyet a kitöltő program sem tud ellenőrizni, - akkor lehetséges hiba a tényleges kötelezettségnél kisebb adófizetés. Egy másik tipikus hiba ezzel kapcsolatban, hogy az adóterhet nem viselő járandóságokat – függetlenül attól, hogy mely időszakra jár – a kifizetések időpontja szerint kell éves szinten figyelembe venni. Ez pedig az adóalanytól kíván átgondolt számításokat az adóalap-kiegészítést (27%) megelőzően.
4. A 1053-10-es bevallási lap szolgál a magánszemély járulékkötelezettségének bevallására, de csak akkor, ha az ezt megalapozó jövedelmet nem kifizetőtől kapta, és nem egyéni vállalkozó. Tipikus hiba, hogy beírják erre a lapra azokat az adatokat, amelyeket a 2010. évi kifizetői járulékigazolás tartalmaz. Nem szabad.
5. Az elektronikusan letöltött és a program segítségével kitöltött bevallásoknál az idén már nem tették lehetővé annak a hibának az elkövetését, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárba történt 2010. évi befizetésünkből visszakapott kedvezményt a saját lakossági folyószámlánk megjelölésével kérjük vissza, az egészség-, vagy nyugdíjpénztáré helyett. A program ugyanis beírja a számlaszámot, ha beírjuk a pénztár nevét. A bevallás kézzel történő kitöltése esetén azonban ennek a tipikus hibának a lehetősége továbbra is fennáll.
6. Amennyiben a személyes adataink hibásak, különös tekintettel az adóazonosító jelünkre, akkor a bevallásunk hibásnak minősül, és számíthatunk az ügyfélszolgálatra történő behívásra javítás céljából.
7. Ha lehetőségünk volt a munkáltatói adóelszámolást kérni, amit teljesítettek is, és mégis benyújtjuk az 1053-as bevallást, akkor kétszeres bevallás miatt egy viszonylag rövid időtartamú adóellenőrzésre számíthatunk, melynek során megállapítják, hogy melyik jövedelemadó bevallás tekinthető érvényesnek.
8. Abban az esetben, ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet és általános forgalmi adó fizetésére sem kötelezett, akkor az adóbevallással egyidejűleg még befizetendő adójára részletfizetést kérhet, amennyiben a tartozás nem haladja meg a 100.000 forintot, mégpedig külön kérelem írása nélkül az 1053-C lap alján. Maximum négy részletben fizethető be pótlékmentesen az adókülönbözet. Mivel a más adónemből keletkezett többlet is beszámítható az értékhatárba, a kérelem kitöltésével egyidejűleg átvezetési kérelmet is be kell nyújtani az adótöbblet szja-ra történő átvezetéséről. Ennek elmulasztása hibát eredményez.
9. Komoly hibaforrást jelent, hogy nem készítettek új bevallási nyomtatványt 2010-re, csupán a 2009. évit toldozgatták. Ezért a 27%-os adóalap-kiegészítés számítgatása a – mivel nem vonatkozik minden tételre, és egyéb eltérés is lehetséges – nagyobb arányban okozhat hibás bevallásokat, mint eddig bármelyik évben. Ezt a kitöltő program sem tudja minden sornál ellenőrizni. Nagyon zavaró, hogy a jövedelem csak egy kis ablakba írható be, és a munkáltatói igazolások rovatainak szövegezése is értelmezhetetlen (keverik a jövedelem és az adóalap kifejezéseket a hivatal által kialakított nyomtatványon).
10. És végül a magánszemélyek számára legnehezebben értelmezhető, s ezáltal több hibalehetőséget rejtő bevallási lap a 1053-09-es jelű, mely a különböző jogcímek alapján fizetendő, különböző mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallására, valamint a túlfizetés kimutatására szolgál. Nagyon figyelmesen nézzék át ennek a lapnak az útmutatóját!

Minden, amit tudni kell az adóbevallásról.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Mindenki szeret apró ajándékot kapni. Emlékezzenek rá, ha elmennek egy nagyobb létszámú megbeszélésre, vagy egy továbbképzésre, esetleg konferenciára, gyakran előfordul, hogy egy néhány oldalas, logóval ellátott jegyzettömböt, esetleg egy reklámfeliratos tollat kapnak. Sok hasonló alkalom előfordulhat még, például ha bankba megyünk vagy szakmai kiállításra, kapunk valamilyen emlékeztető kis tárgyat az esemény illetve üzletkötés alkalmából. Ezeknek az apró szóró-ajándékoknak az alapvető célja az, hogy mindig szemünk előtt legyen annak a cégnek a neve, esetleg címe és telefonszáma, aki az ajándékot adta. Ne feledjük el őket, és adott esetben újra hozzájuk forduljunk, ha egy terméket vagy szolgáltatást kívánunk vásárolni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) bekezdésének „d” pontja szerint, reklám célú vagy egyéb ajándék az a juttatási forma, amelynek keretében a vállalkozás szóró-ajándékokat vásárolhat és szétoszthatja azokat anélkül, hogy nyilvántartást kellene vezetni a megajándékozottakról. Befizetendő közteher ugyan kapcsolódik hozzá, de egyes szakemberek megtérülő befektetésként értékelik. Magam is jártam már úgy, hogy egy előttem heverő tollról jutott eszembe, melyik weboldalon nézzek utána egy meghatározott témájú szakmai előadásnak.

Az ajándéknak ez a formája fogalmilag az ún. egyes maghatározott juttatások körébe tartozik, mely csak azért fontos, mert ez a kissé nehézkes megfogalmazás meghatározza azt is, hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékokat leadózni.

A reklámcélú vagy egyéb ajándék (szóró-ajándék) egyedi értéke a minimálbér 1%-át nem haladhatja meg, amely azt jelenti, hogy általános forgalmi adóval együtt maximum 780 forintért vásárolhatunk egy-egy tárgyat. Nem nevezhető túlságosan magasnak ez az értékhatár, de több olyan katalógust is láttam már, amiből lehetett ennyiért rendelni. Tehát egy olcsó toll, tűzőkapocs-kiszedő, olló, jegyzettömb, műanyag kulcstartó, papírvágó, filciron, kártyanaptár, szövegkihúzó, stb., amit ilyen áron be tudunk szerezni, megfelelhet a célnak, ha jónak tartjuk az ötletet. (Megjegyzem, ha 2012-től is növelik a minimálbért, akkor ez a keretösszeg is emelkedik majd.)

Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez a törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesíteni:

• az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16% a személyi jövedelemadó,
• és ugyanezen 1,19-szeres érték után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a vállalatnak.

Még szerencse, hogy ezeknek az apró ajándékoknak a szétosztásáról nem kell listát készítenünk a megajándékozottak adataival, így nem követhető, hogy ki kapta, de nyilván ezért is alacsony az értékhatára.

Példa: 780 forintos fogyasztói áron (ez a maximum Ft/db) veszünk szövegkihúzót.

• A személyi jövedelemadója: 780 * 1,19 * 0,16 = 149 Ft.
• Az egészségügyi hozzájárulás: 780 * 1,19 * 0,27 = 251 Ft.
• Így a vállalat összes költsége 780 + 149 + 251 = 1.180 Ft.

Tehát azzal kell kalkulálnunk, hogy a fogyasztói ár kb. 51%-át kéri el az Államkincstár, ha ilyesmire költünk. Érdemes nagyon alacsony árjegyzékkel dolgozó katalógusokból rendelni a cég logójával ellátott tárgyakat, mert ha külön feliratoztatjuk, akkor ez is beletartozik az ajándék egyedi értékébe (fel kell osztani a darabszámra).

Felhívom a figyelmet arra, hogy a maximált értékhatárt nem szabad túllépni, mert akkor az a magánszemély lesz adófizetésre kötelezett, aki az ajándékot kapja. Vállalkozásunkat pedig ilyen esetben adminisztrációs kötelezettségek terhelik.