A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.
Amikor egy korlátolt felelősségű társaság vagy más gazdasági társaság lakást/lakásokat vásárol vagy bérel dolgozói számára, - annak érdekében, hogy könnyebben eljussanak a munkahelyükre, mert messze laknak, - akkor az előírt feltételek teljesülése esetén adómentes juttatásról beszélhetünk.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.6. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés.
Ahhoz, hogy a lakhatás biztosítása munkásszállásnak minősüljön, a következő feltételeknek kell együttesen teljesülnie:
1.) a vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa bérelt lakóhelynek kell lennie. Ebből következően a cég megvásárolja vagy bérli a lakást.
2.) a vállalkozás által munkaviszonyban lévő dolgozónak adja bérbe ingyenesen vagy kedvezményesen ezt az ingatlant. Tehát vagy ingyen lakik ott a munkavállaló vagy a költségekhez képest alacsony térítési díjat fizet.
3.) de a bérlő munkavállaló nem lehet kapcsolt vállalkozási viszonyban a céggel, illetve nem lehet annak hozzátartozója;
Ez azt jelenti, hogy nem minősül munkásszállásnak a lakás akkor, ha a vállalkozás bármely jogviszonyban foglalkoztatott többségi tulajdonosa lakik benne a feleségével, gyerekével, egyéb hozzátartozójával.
Kapcsolt vállalkozási viszonynak nevezzük:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.
A közeli hozzátartozó fogalma alá a következő hozzátartozók tartoznak:
- a házastárs,
- a bejegyzett élettárs,
- az egyeneságbeli rokon,
- az örökbefogadott gyermek,
- a mostoha- és neveltgyermek,
- az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
- valamint a testvér.
(A Munka Törvénykönyve szerint az élettárs és a házastárs egyeneságbeli rokona is közeli hozzátartozó.)
4.) a munkavállalónak nem lehet lakóhelye abban a helységben, ahol munkásszálláson történő elhelyezést kap. A munkásszállásnak abban a városban, községben kell lennie, ahol a munkavállaló munkahelye van, és a dolgozónak ezen a településen nem lehet sem állandó, sem pedig ideiglenes lakhelye.
5.) és lakóhelyenként egynél több munkavállalót helyeznek el a lakásban (munkásszálláson). Ez azt jelenti, hogy szobánként legalább két főnek kell laknia a munkásszállásnak minősülő lakásban.
Ha mindezeket a feltételeket teljesítjük, akkor mind a magánszemély, mind pedig a cég számára adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés. Természetesen a vállalkozásnak a felmerülő pluszköltségekkel kalkulálnia kell.
Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:
- Béren kívüli juttatások
- További cikkeink a Munka Törvénykönyvről
- Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:
Utolsó kommentek