Atecéged

Legalább három éve nem tudunk megszabadulni attól a kényszertől, hogy a társasági adóbevallás miatt a legkisebb gazdasági társaság számára is kötelező legyen a legnagyobb vállalatok számára előírt részletes mérleg és eredménykimutatás elkészítése ezer forintra kerekítve. Ezért örülünk fölöslegesen, amikor az adminisztráció csökkentéséről hallunk. Ezt csak azok hiszik el, akik soha nem töltöttek ki például társasági adóbevallást.

A cégek mintegy 80-90%-a egyszerűsített éves beszámolót készít, amely sokkal kevesebb sort tartalmaz a nagyvállalatok számára előírt beszámolónál. Ennek ellenére a társasági adóbevallásban kérik a részletesebb sémában kimutatott adatokat. Például: személyi jellegű egyéb kifizetések, anyagköltség, egyéb szolgáltatások értéke, követelések áruszállításból és szolgáltatásból, értékcsökkenések megbontva eszközcsoportokra, stb.

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót elektronikus úton megküldjük a Céginformációs Szolgálat részére, talán a különböző gazdálkodási adatok nemzetgazdasági összesítése sem indokolhatja a mikro- és kisvállalkozások egyre jobban duzzadó adminisztrációs feladatainak fenntartását. A megkövetelt részletezés is hibaforrása a bevallásnak.

Nézzünk néhány olyan témakört, mely magában rejti a hiba elkövetésének lehetőségét az 1029-es jelű társasági adóbevallás kitöltésekor!

1.) Az első és igen gyakori hiba, – bár csak ellenőrzéskor derül ki, - hogy a társasági adóbevallásban szereplő mérleg és eredménykimutatás alábontott (részletezett) adatai nem egyeznek a tényleges mérleg és eredménykimutatás adataival. A bevallás kitöltését az eredménykimutatás adataival kell kezdeni. Az adózás előtti eredmény kerül át az első lapra. A bevallásban kért részletezéshez nem mindenki készíti el ezer forintra kerekítve az éves beszámoló sémáját, mert egyébként semmi szüksége nincs rá. Tehát az év végi főkönyvi kivonatból dolgozik, ami forintban és főkönyvi számlánként tartalmazza az adatokat, és egy összesített adat részletei nem is mindig vannak egy helyen. Tehát a részletező számok korántsem pontosak, főleg a fejben történő kerekítés miatt. Pedig a társasági adóbevallás kitöltési útmutatójában külön felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben a nyomtatványokon szereplő „összeg” jellegű adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget.

2.) A fejlesztési tartalék képzésénél illetve felhasználásánál a bevallásban nem mindig veszik figyelembe, hogy a képzett összeg nem használható fel olyan tárgyi eszközre, amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ilyen például a földterület, telekrész, stb.

3.) Hiba, ha a követelésre elszámolt értékvesztéssel nem növeljük meg a társasági adó alapját.

4.) A nonprofit szervezetek 2011. február 25-ig nyilatkozhattak a 1001-es jelű bevallásban arról, ha vállalkozási tevékenységből 2010-ben bevételt nem szereztek. Amennyiben ezt elmulasztották, akkor bevallásukat május 31-ig a társasági adóbevallás kitöltésével kell teljesíteniük.

5.) A társasági adó hatálya alá tartozók hibát követhetnek el azzal is, ha a 2010-ben reprezentációra és üzleti ajándékra költött kiadásaikkal nem növelik meg a társasági adó alapját.

6.) A nyereségminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása nem kötelező – mely a korrigált bevétel 2%-át tekinti adóalapnak, - de ha így döntünk, akkor feltétlenül ki kell tölteni a 1029-10-es jelű nyilatkozatot is. Ez elsősorban a papíralapú bevallást beküldők esetében sokszor elmarad. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy nem kell alkalmazni a nyereségminimum szabályát néhány esetben. Például az első adóévben vagy az előtársasági időszakban.

7.) A 1029-01-01 számú bevallási lap 22. sorának kitöltése fokozott figyelmet kíván és jelentős hibaforrás. Ez a sor lényegében a befizetett adóelőlegek és a végleges 2010. évi társasági adó összegének különbségét mutatja. Ezt az összeget kell még május 31-ig rendezni. Az előleg befizetésére teljesített összeg számításánál figyelembe kell venni: - az előző adóévek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt, és más adótartozásra át nem vezetett összegét, - a 2010. évi társasági adókötelezettségre teljesített tényleges előleg befizetéseket, ideértve a feltöltési kötelezettség teljesítéseként átutalt összeget is, - a más adónemről, a 2010. évi társasági adó kötelezettség teljesítésére a bevallás elkészítésének időpontjáig átvezetett összeget, - illetve a szankció jellegű kötelezettségre megfizetett összeget. Ez akkor merül fel, ha valamilyen adó- vagy adóalap-kedvezményt nem úgy használtunk fel, ahogy a törvény előírja. Ugyanakkor már a 2011. évre is fizettünk előleget, melyet a 22. sornál nem vehetünk figyelembe.

8.) Rengeteg probléma merül fel a gyakorlatban a különböző de minimis (csekély összegű) támogatásokkal kapcsolatban, melyek részletezésére itt nincs lehetőség. Az adórendszeren belüli támogatások közül a 2010-ben benyújtott adóbevallásban (0929), és a 2009-ben benyújtott adóbevallásban (0829) érvényesített de minimis támogatások összegét, valamint az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2009-ben, a 2010-ben, és a 2011-ben a 1029-es adóbevallás benyújtásáig odaítélt támogatások összegét kell összeszámítani, figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg-korlátra.

9.) Hibalehetőséget rejt az értékcsökkenési leírások – a számvitel szerinti növelő, a társasági adó szerinti csökkentő tétel – elszámolása az adóalap meghatározása során. Például, ha az adózás szerint 50%-os leírást választottunk, akkor két év alatt elfogy az adóalap csökkentésének lehetősége, de a számvitel szerinti értékcsökkenéssel növelni kell az adóalapot. A megbízható és valós kép biztosítása egyébként nem teszi lehetővé azt, hogy minden egyes befektetett eszköznél megegyezzen a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenés az adótörvény által megengedettel.

10.) Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőségre (1029-03-02-es lap 21. sor), mert 2010-től az elszámolás a saját közvetlen költségekre korlátozódik, a kutatási tevékenységet pedig előzetesen be kellett jelenteni az adóhatósághoz.

Nyakunkon az szja-bevallás is!

• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Csökkenthető a társasági adó alapja az iparűzési adóval?
• Így számolható el a munkahelyi értekezleten elfogyasztott kávé
• Ki vallja be az elhunyt személy adóját?

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Mindenki szeret apró ajándékot kapni. Emlékezzenek rá, ha elmennek egy nagyobb létszámú megbeszélésre, vagy egy továbbképzésre, esetleg konferenciára, gyakran előfordul, hogy egy néhány oldalas, logóval ellátott jegyzettömböt, esetleg egy reklámfeliratos tollat kapnak. Sok hasonló alkalom előfordulhat még, például ha bankba megyünk vagy szakmai kiállításra, kapunk valamilyen emlékeztető kis tárgyat az esemény illetve üzletkötés alkalmából. Ezeknek az apró szóró-ajándékoknak az alapvető célja az, hogy mindig szemünk előtt legyen annak a cégnek a neve, esetleg címe és telefonszáma, aki az ajándékot adta. Ne feledjük el őket, és adott esetben újra hozzájuk forduljunk, ha egy terméket vagy szolgáltatást kívánunk vásárolni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) bekezdésének „d” pontja szerint, reklám célú vagy egyéb ajándék az a juttatási forma, amelynek keretében a vállalkozás szóró-ajándékokat vásárolhat és szétoszthatja azokat anélkül, hogy nyilvántartást kellene vezetni a megajándékozottakról. Befizetendő közteher ugyan kapcsolódik hozzá, de egyes szakemberek megtérülő befektetésként értékelik. Magam is jártam már úgy, hogy egy előttem heverő tollról jutott eszembe, melyik weboldalon nézzek utána egy meghatározott témájú szakmai előadásnak.

Az ajándéknak ez a formája fogalmilag az ún. egyes maghatározott juttatások körébe tartozik, mely csak azért fontos, mert ez a kissé nehézkes megfogalmazás meghatározza azt is, hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékokat leadózni.

A reklámcélú vagy egyéb ajándék (szóró-ajándék) egyedi értéke a minimálbér 1%-át nem haladhatja meg, amely azt jelenti, hogy általános forgalmi adóval együtt maximum 780 forintért vásárolhatunk egy-egy tárgyat. Nem nevezhető túlságosan magasnak ez az értékhatár, de több olyan katalógust is láttam már, amiből lehetett ennyiért rendelni. Tehát egy olcsó toll, tűzőkapocs-kiszedő, olló, jegyzettömb, műanyag kulcstartó, papírvágó, filciron, kártyanaptár, szövegkihúzó, stb., amit ilyen áron be tudunk szerezni, megfelelhet a célnak, ha jónak tartjuk az ötletet. (Megjegyzem, ha 2012-től is növelik a minimálbért, akkor ez a keretösszeg is emelkedik majd.)

Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez a törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesíteni:

• az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16% a személyi jövedelemadó,
• és ugyanezen 1,19-szeres érték után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a vállalatnak.

Még szerencse, hogy ezeknek az apró ajándékoknak a szétosztásáról nem kell listát készítenünk a megajándékozottak adataival, így nem követhető, hogy ki kapta, de nyilván ezért is alacsony az értékhatára.

Példa: 780 forintos fogyasztói áron (ez a maximum Ft/db) veszünk szövegkihúzót.

• A személyi jövedelemadója: 780 * 1,19 * 0,16 = 149 Ft.
• Az egészségügyi hozzájárulás: 780 * 1,19 * 0,27 = 251 Ft.
• Így a vállalat összes költsége 780 + 149 + 251 = 1.180 Ft.

Tehát azzal kell kalkulálnunk, hogy a fogyasztói ár kb. 51%-át kéri el az Államkincstár, ha ilyesmire költünk. Érdemes nagyon alacsony árjegyzékkel dolgozó katalógusokból rendelni a cég logójával ellátott tárgyakat, mert ha külön feliratoztatjuk, akkor ez is beletartozik az ajándék egyedi értékébe (fel kell osztani a darabszámra).

Felhívom a figyelmet arra, hogy a maximált értékhatárt nem szabad túllépni, mert akkor az a magánszemély lesz adófizetésre kötelezett, aki az ajándékot kapja. Vállalkozásunkat pedig ilyen esetben adminisztrációs kötelezettségek terhelik.