Atecéged

Nem lesz eva. Az már biztos, hogy a jellemzően szellemi terméket előállító (ezért költségekkel kevéssé rendelkező) kisvállalkozások vállalható mértékű, nyugodt alvást biztosító adózási lehetősége 2013-tól megszűnik.

Mellékszál, de több tekintetben is igen tanulságos, hogy vezető kormánypártunk miként jutott idáig. Ott kezdődött, hogy tavaly májusban Orbán Viktor az eva kiterjesztését ígérte, mint arra Torkos Matild, a Magyar Nemzet (!) publicistája emlékeztet. Októberben megremegtek az evázók Varga Mihály félmondatára, de a kormány határozottan megnyugtatta őket, amikor a 2012-es büdzsé tervezetének bevételi oldalán szerepeltette az egyszerűsített adónemből befolyó milliárdokat. Mindezekhez képest hétfőn Lázár János arról számolt be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az erő nyelvén, vagyis „határozottan és keményen” szólt a frakcióülésen az eva eltörlése mellett. Szép ív, mindez 50 milliárd forint remélt pluszbevételért, ami, ugye, a költségvetés 14,5 ezermilliárdos kiadási oldalához képest bagatell, de ezek szerint akkora a vészhelyzet, hogy mindenhonnan be kell söpörni, amit lehet.

Azaz nem is mindenhonnan. A magyar adórendszer ugyanis két kedvezményes adófajtát ismer, az eván kívül az ekhót (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) is, amelynek előnyeit újságírók (még inkább kiadóik), művészek és sportolók (még inkább az őket foglalkoztató egyesületek) élvezik. Ez utóbbi megszüntetéséről pedig szó sem esik.

Pedig az eva eltörlése melletti egyetlen erős érv, hogy diszkriminál: egyesek kedvezőbben adózhatnak a törvény segítségével, mások pedig nem. Ezt még nem hallottuk a döntéshozóktól, gyanúnk szerint nem is fogjuk, mert akkor az ekho is védhetetlenné válna.

Az ekho márpedig szükséges. A médiacégek közismerten jó érdekérvényesítők, a kormányközeliek gondolom különösen, és nem nagyon szeretnének több közterhet fizetni sok évnyi leépülés után, a jó esetben pangásról szóló 2012-es évben. A sportolókra és egyesületeikre meg pont tavaly terjesztette ki a kormány az ekhózás hatályát, vélhetően a versenyképes és nézhető magyar futball anyagi megalapozásának jegyében.

Az ekho megmaradása a közteherviselés végét jelentené. Pontosan definiált szűk csoportoktól az állam ugyanis kevesebb pénzt vonna el, mint mindenki mástól.

A bejegyzés szerzője Bardócz Iván az fn.hu korábbi vezető szerkesztője, egykori ekhozó.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Ezek az ellenőrzési szempontok a 2011-es évre vonatkoznak, és általános esetben nem biztos, hogy érintik a most készített 2010. évi társasági adóbevallásunkat. Megszűnés vagy kiugró számok esetén azonban a 1029-es jelű bevallás beküldését követően néhány hónap múlva már jöhet az adóellenőr. Megszűnéskor (végelszámolás, felszámolás,) mindenkit ellenőriznek minden adónemben öt évre visszamenőleg. A „kiugró számok” kifejezést úgy értelmezzék, hogy a társasági adóbevallásunkban szereplő – ezer forintban kifejezett – számokat egy elektronikus kockázatkezelő szoftveren átfuttatják, ami felhívja a figyelmet bizonyos tételekre, s ezzel segíti az ellenőrzésre történő kiválasztását az adóalanynak.

A következő nagy összegű gazdasági események indukálhatnak kiemelt figyelmet – természetesen az általános szempontok mellett, - a társasági adó vizsgálata során:

• jelentős összegű jegyzett tőkeemelés;
• jelentős összegű tőketartalék növelés;
• a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés (különösen üzletrész) nagyobb összegben történő vásárlása vagy értékesítése; (Ezt úgy fordítanám magyarra, hogy megvásárolom egy másik cég üzletrészeinek például az 55%-át és hosszú ideig bele kívánok szólni a másik vállalkozás gazdasági döntéseibe. Vagy pedig jelenleg rendelkezem az üzletrésszel, megvan már kb. öt éve, és most eladtam valakinek.)
• a jelentős összegű befektetett eszköz (kiemelten az ingatlanok) megszerzése;
• a jelentős összegű (elsősorban tulajdonosokkal szembeni) kötelezettség nyilvántartása; (Magyarul: a tulajdonosok által adott jelentős összegű tagi kölcsön szerepel a társasági adóbevallásban. Ennek vizsgálhatják a keletkezési körülményeit, összegének helytállóságát, stb.)
• felmerült-e pótlólagos adófizetési kötelezettség a vizsgált időszakban a társasági adóalap vagy adó terhére igénybe vett kedvezményekkel összefüggésben. (Például nem használták fel időben a fejlesztési tartalékot beruházásra.)

Az adóhatóság irányelve szerint az ellenőrzésnek különös gondossággal kell eljárnia, amennyiben a vállalkozás:

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre nagy összegű értékvesztést,
• a befektetett eszközökre nagy összegű, esetleg terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést számolt el,
• ha cégcsoporton belüli üzletrész értékesítések eredményeként üzleti vagy cégérték nyilvántartására, illetve ezzel összefüggésben utóbb terven felüli értékcsökkenés elszámolására került sor.

Súlyponti ellenőrzési témák még 2011-ben a társasági adóval kapcsolatban:

• A reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
• Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését az első igénybevételt követő harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni köteles.
• Kiemelt feladatként kezelik a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel, az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.
• A jövedelem -(nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzésén túl indokolt azon vállalkozások ellenőrzése is, amelyek több évben is a jövedelem -(nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítését vállalták.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

Legalább három éve nem tudunk megszabadulni attól a kényszertől, hogy a társasági adóbevallás miatt a legkisebb gazdasági társaság számára is kötelező legyen a legnagyobb vállalatok számára előírt részletes mérleg és eredménykimutatás elkészítése ezer forintra kerekítve. Ezért örülünk fölöslegesen, amikor az adminisztráció csökkentéséről hallunk. Ezt csak azok hiszik el, akik soha nem töltöttek ki például társasági adóbevallást.

A cégek mintegy 80-90%-a egyszerűsített éves beszámolót készít, amely sokkal kevesebb sort tartalmaz a nagyvállalatok számára előírt beszámolónál. Ennek ellenére a társasági adóbevallásban kérik a részletesebb sémában kimutatott adatokat. Például: személyi jellegű egyéb kifizetések, anyagköltség, egyéb szolgáltatások értéke, követelések áruszállításból és szolgáltatásból, értékcsökkenések megbontva eszközcsoportokra, stb.

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót elektronikus úton megküldjük a Céginformációs Szolgálat részére, talán a különböző gazdálkodási adatok nemzetgazdasági összesítése sem indokolhatja a mikro- és kisvállalkozások egyre jobban duzzadó adminisztrációs feladatainak fenntartását. A megkövetelt részletezés is hibaforrása a bevallásnak.

Nézzünk néhány olyan témakört, mely magában rejti a hiba elkövetésének lehetőségét az 1029-es jelű társasági adóbevallás kitöltésekor!

1.) Az első és igen gyakori hiba, – bár csak ellenőrzéskor derül ki, - hogy a társasági adóbevallásban szereplő mérleg és eredménykimutatás alábontott (részletezett) adatai nem egyeznek a tényleges mérleg és eredménykimutatás adataival. A bevallás kitöltését az eredménykimutatás adataival kell kezdeni. Az adózás előtti eredmény kerül át az első lapra. A bevallásban kért részletezéshez nem mindenki készíti el ezer forintra kerekítve az éves beszámoló sémáját, mert egyébként semmi szüksége nincs rá. Tehát az év végi főkönyvi kivonatból dolgozik, ami forintban és főkönyvi számlánként tartalmazza az adatokat, és egy összesített adat részletei nem is mindig vannak egy helyen. Tehát a részletező számok korántsem pontosak, főleg a fejben történő kerekítés miatt. Pedig a társasági adóbevallás kitöltési útmutatójában külön felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben a nyomtatványokon szereplő „összeg” jellegű adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget.

2.) A fejlesztési tartalék képzésénél illetve felhasználásánál a bevallásban nem mindig veszik figyelembe, hogy a képzett összeg nem használható fel olyan tárgyi eszközre, amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ilyen például a földterület, telekrész, stb.

3.) Hiba, ha a követelésre elszámolt értékvesztéssel nem növeljük meg a társasági adó alapját.

4.) A nonprofit szervezetek 2011. február 25-ig nyilatkozhattak a 1001-es jelű bevallásban arról, ha vállalkozási tevékenységből 2010-ben bevételt nem szereztek. Amennyiben ezt elmulasztották, akkor bevallásukat május 31-ig a társasági adóbevallás kitöltésével kell teljesíteniük.

5.) A társasági adó hatálya alá tartozók hibát követhetnek el azzal is, ha a 2010-ben reprezentációra és üzleti ajándékra költött kiadásaikkal nem növelik meg a társasági adó alapját.

6.) A nyereségminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása nem kötelező – mely a korrigált bevétel 2%-át tekinti adóalapnak, - de ha így döntünk, akkor feltétlenül ki kell tölteni a 1029-10-es jelű nyilatkozatot is. Ez elsősorban a papíralapú bevallást beküldők esetében sokszor elmarad. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy nem kell alkalmazni a nyereségminimum szabályát néhány esetben. Például az első adóévben vagy az előtársasági időszakban.

7.) A 1029-01-01 számú bevallási lap 22. sorának kitöltése fokozott figyelmet kíván és jelentős hibaforrás. Ez a sor lényegében a befizetett adóelőlegek és a végleges 2010. évi társasági adó összegének különbségét mutatja. Ezt az összeget kell még május 31-ig rendezni. Az előleg befizetésére teljesített összeg számításánál figyelembe kell venni: - az előző adóévek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt, és más adótartozásra át nem vezetett összegét, - a 2010. évi társasági adókötelezettségre teljesített tényleges előleg befizetéseket, ideértve a feltöltési kötelezettség teljesítéseként átutalt összeget is, - a más adónemről, a 2010. évi társasági adó kötelezettség teljesítésére a bevallás elkészítésének időpontjáig átvezetett összeget, - illetve a szankció jellegű kötelezettségre megfizetett összeget. Ez akkor merül fel, ha valamilyen adó- vagy adóalap-kedvezményt nem úgy használtunk fel, ahogy a törvény előírja. Ugyanakkor már a 2011. évre is fizettünk előleget, melyet a 22. sornál nem vehetünk figyelembe.

8.) Rengeteg probléma merül fel a gyakorlatban a különböző de minimis (csekély összegű) támogatásokkal kapcsolatban, melyek részletezésére itt nincs lehetőség. Az adórendszeren belüli támogatások közül a 2010-ben benyújtott adóbevallásban (0929), és a 2009-ben benyújtott adóbevallásban (0829) érvényesített de minimis támogatások összegét, valamint az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2009-ben, a 2010-ben, és a 2011-ben a 1029-es adóbevallás benyújtásáig odaítélt támogatások összegét kell összeszámítani, figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg-korlátra.

9.) Hibalehetőséget rejt az értékcsökkenési leírások – a számvitel szerinti növelő, a társasági adó szerinti csökkentő tétel – elszámolása az adóalap meghatározása során. Például, ha az adózás szerint 50%-os leírást választottunk, akkor két év alatt elfogy az adóalap csökkentésének lehetősége, de a számvitel szerinti értékcsökkenéssel növelni kell az adóalapot. A megbízható és valós kép biztosítása egyébként nem teszi lehetővé azt, hogy minden egyes befektetett eszköznél megegyezzen a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenés az adótörvény által megengedettel.

10.) Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőségre (1029-03-02-es lap 21. sor), mert 2010-től az elszámolás a saját közvetlen költségekre korlátozódik, a kutatási tevékenységet pedig előzetesen be kellett jelenteni az adóhatósághoz.

Nyakunkon az szja-bevallás is!

• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Csökkenthető a társasági adó alapja az iparűzési adóval?
• Így számolható el a munkahelyi értekezleten elfogyasztott kávé
• Ki vallja be az elhunyt személy adóját?

Minden évben elmondja az adóhivatal, hogy a leggyakoribb hiba a beérkezett személyi jövedelemadó-bevallásoknál az adózó aláírásának hiánya. Mégis minden évben újra előfordul szép számban. Az Atecéged.hu számára Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő gyűjtötte össze a 10 legtipikusabb hibát, amit az idén elkövethetünk.

Mára már általános megállapításként leszögezhető, hogy a legkevesebb hiba az elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) beküldött és az abev programmal kitöltött bevallásoknál fordul elő. Ennél a formánál nincs aláírás.

Nem olyan egyszerű számítógépen kitölteni a bevallást egy olyan embernek, aki nem dolgozik rendszeresen a különböző kitöltő programokkal, mert nem érti annak „üzeneteit”. Nincs gyakorlata abban, hogy néha csak figyelmeztetéseket közöl a program. Ráadásul a kitöltési útmutató 325 oldal – mint egy jó krimi – amit ugyan nem kell végigolvasni, csak azt a részt, ami ránk vonatkozik, de nem mindig tudjuk, hogy melyik az. Ezért elég gyakran kimarad valami a bevallásból. Például az egészségügyi hozzájárulás elszámolása.

Vigyázat! Ha a kitöltött bevallás kinyomtatásakor azt tapasztaljuk, hogy a nyomtatvány jobb alsó sarkában a „hibás” megjelölés szerepel, akkor valamit elrontottunk, vagy hiányos a bevallás, melyet a program felismert. Így ne küldjük be! A legtöbb hibalehetőséggel azok kerülnek szembe, akik teljes egészében kézzel töltik ki az adóhatóság ügyfélszolgálatán beszerzett 1053-as jelű bevallási nyomtatványt.

Nézzünk néhány tipikus hibát!

1. A jövedelemadó bevallásának az internetről letöltött program segítségével történő kitöltésének első buktatója a nem szakemberek számára az, hogy az ún. előlapon történő választásuktól függ az, hogy mely lapok nyílnak meg és válnak kitölthetővé. Ha rosszul választunk, akkor valamely jövedelem bevallása nem történik meg. (Például, ha 2010-ben volt ekho-val adózott jövedelmem, akkor az előlapon nem választhatom a „magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás” http://ateceged.hu/cimkek/csokkentett-adattartalmu-bevallas kitöltését.)
2. A 2010. évi 98 százalékos különadót nem az 1053-as személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani, hanem az 1053K jelű nyomtatványon . Ennek ellenére be kell írni a különadó alapját az 1053-as nyomtatvány 57. sorába, mivel azt egyes kedvezményekre (például az adójóváírásra) vonatkozó értékhatárok számítása során figyelembe kell venni. De még ez a fogalmazás sem pontos, mert csak a 2010. december 30-án és 31-én megszerzett különadó alapot képező jövedelem kerül ebbe a sorba, és a 2010-ben máskor kapott ilyen jövedelmet a jogcímének sorába kell beírni. Tipikus hiba az idén, hogy a különadós jövedelmet nem tüntetik fel, ezért a jövedelemhatár alacsonyabb a ténylegesnél és így az igénybevett kedvezményeket utólag majd vissza kell fizetni. (Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltattak az adóhatóság részére a különadós jövedelmekről.)
3. 2010-ben még léteztek olyan jövedelmek, amelyeket, ún. adóterhet nem viselő járandóságoknak neveztünk. Ez azt jelentette, hogy a bevallásban szerepel, kiszámítjuk az adóját, majd le is vonjuk azt az összes adóból. Szerepük annyi volt, hogy feljebb tolták a többi jövedelem adóztatását, mert 2010-ben még két adókulcs volt. (2011-re ez a rendszer megszűnt.) 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság volt például: a baleseti járadék, ápolási díj, nyugdíj, lakáscélú munkáltatói támogatás, stb. Ha kihagyjuk ezt az összeget a bevallásunkból, - melyet a kitöltő program sem tud ellenőrizni, - akkor lehetséges hiba a tényleges kötelezettségnél kisebb adófizetés. Egy másik tipikus hiba ezzel kapcsolatban, hogy az adóterhet nem viselő járandóságokat – függetlenül attól, hogy mely időszakra jár – a kifizetések időpontja szerint kell éves szinten figyelembe venni. Ez pedig az adóalanytól kíván átgondolt számításokat az adóalap-kiegészítést (27%) megelőzően.
4. A 1053-10-es bevallási lap szolgál a magánszemély járulékkötelezettségének bevallására, de csak akkor, ha az ezt megalapozó jövedelmet nem kifizetőtől kapta, és nem egyéni vállalkozó. Tipikus hiba, hogy beírják erre a lapra azokat az adatokat, amelyeket a 2010. évi kifizetői járulékigazolás tartalmaz. Nem szabad.
5. Az elektronikusan letöltött és a program segítségével kitöltött bevallásoknál az idén már nem tették lehetővé annak a hibának az elkövetését, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárba történt 2010. évi befizetésünkből visszakapott kedvezményt a saját lakossági folyószámlánk megjelölésével kérjük vissza, az egészség-, vagy nyugdíjpénztáré helyett. A program ugyanis beírja a számlaszámot, ha beírjuk a pénztár nevét. A bevallás kézzel történő kitöltése esetén azonban ennek a tipikus hibának a lehetősége továbbra is fennáll.
6. Amennyiben a személyes adataink hibásak, különös tekintettel az adóazonosító jelünkre, akkor a bevallásunk hibásnak minősül, és számíthatunk az ügyfélszolgálatra történő behívásra javítás céljából.
7. Ha lehetőségünk volt a munkáltatói adóelszámolást kérni, amit teljesítettek is, és mégis benyújtjuk az 1053-as bevallást, akkor kétszeres bevallás miatt egy viszonylag rövid időtartamú adóellenőrzésre számíthatunk, melynek során megállapítják, hogy melyik jövedelemadó bevallás tekinthető érvényesnek.
8. Abban az esetben, ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet és általános forgalmi adó fizetésére sem kötelezett, akkor az adóbevallással egyidejűleg még befizetendő adójára részletfizetést kérhet, amennyiben a tartozás nem haladja meg a 100.000 forintot, mégpedig külön kérelem írása nélkül az 1053-C lap alján. Maximum négy részletben fizethető be pótlékmentesen az adókülönbözet. Mivel a más adónemből keletkezett többlet is beszámítható az értékhatárba, a kérelem kitöltésével egyidejűleg átvezetési kérelmet is be kell nyújtani az adótöbblet szja-ra történő átvezetéséről. Ennek elmulasztása hibát eredményez.
9. Komoly hibaforrást jelent, hogy nem készítettek új bevallási nyomtatványt 2010-re, csupán a 2009. évit toldozgatták. Ezért a 27%-os adóalap-kiegészítés számítgatása a – mivel nem vonatkozik minden tételre, és egyéb eltérés is lehetséges – nagyobb arányban okozhat hibás bevallásokat, mint eddig bármelyik évben. Ezt a kitöltő program sem tudja minden sornál ellenőrizni. Nagyon zavaró, hogy a jövedelem csak egy kis ablakba írható be, és a munkáltatói igazolások rovatainak szövegezése is értelmezhetetlen (keverik a jövedelem és az adóalap kifejezéseket a hivatal által kialakított nyomtatványon).
10. És végül a magánszemélyek számára legnehezebben értelmezhető, s ezáltal több hibalehetőséget rejtő bevallási lap a 1053-09-es jelű, mely a különböző jogcímek alapján fizetendő, különböző mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallására, valamint a túlfizetés kimutatására szolgál. Nagyon figyelmesen nézzék át ennek a lapnak az útmutatóját!

Minden, amit tudni kell az adóbevallásról.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Közel 100.000 olyan vállalkozás van Magyarországon, amely az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Ezek részben egyéni vállalkozók, részben betéti társaságok, részben pedig korlátolt felelősségű társaságok. Onnan ismerhetjük fel őket, hogy az adószámuk számjegyeit vizsgálva, Hátulról a harmadik számjegy 3-as. Például: 28762105-341. Ugyanez a vállalkozás, ha kiesik az evából, akkor a következő adószámot kapja: 28762105-241. Amennyiben alanyi adómentességet választ az áfában, akkor 28762105-141 lesz.

Azt kell még tudni róluk, hogy éves szinten a bevételük 25 millió forint alatt van. Azok választják az egyszerűsített vállalkozói adót, akiknek a tevékenysége volumenében kicsi, sokszor egyedül dolgoznak, és a hivatalosan elszámolható költségeik a bevételükhöz viszonyítva elég alacsonyak (10-20-30% a költség a bevétel összegéhez viszonyítva).

A korlátolt felelősségű társaságok az eva rendszerében is kettős könyvvitelt vezetnek, ezért velük most külön nem foglalkozom. Tekintettel arra, hogy ezek az írások nem számviteli vagy adózási szakemberek részére készülnek, hanem kizárólag a vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak a tájékoztatására, mindig csak egyetlen témakört kiemelve próbálok általánosítható szabályokat ismertetni. Annak ellenére, hogy az eva-előlegek és a decemberi feltöltési kötelezettség a kft-re is vonatkozik, mivel az időpontok másként funkcionálnak a kettős könyvvitelben, mint a bevételi nyilvántartásnál, ezért az ő esetükben csupán annyit fontos megjegyezni, hogy három nappal előbb fizessük ki a számlájukat, mint az eva befizetések határideje. (Lásd lentebb!)

Az evás egyéni vállalkozók és betéti társaságok általában bevételi nyilvántartást vezetnek, ami azt jelenti, hogy a vevők felé kiállított számláikat rögzítik sorrendben, majd mellé írják, hogy annak ellenértéke mikor érkezett be. Semmilyen költséget nem számolhatnak el, még a járulékbefizetéseket vagy adókat sem.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóév első, második, és harmadik negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig (április 12., július 12., október 12.,) adóelőleget fizet. Az eva mértéke 30%, melyet a kibocsátott számla bruttó (áfával együtt értendő) értéke alapján számítunk. Témánk szempontjából nem lényeges, hogy lehetnek adóalapot módosító tényezők is, ezért ezekről most nem beszélünk.

Tehát ha kibocsátok egy számlát 2011. február 12-én 90.000 + 22.500 = 112.500 forintról, akkor tudom, hogy ebből 33.750 forint evát be kell fizetnem április 12-ig. Marad 78.750 forintom társadalombiztosításra, beszerzésekre, a saját jövedelmemre, iparűzési adóra, stb.

Az adóalanynak az adóelőlegeket a tárgyév december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Ezt hívjuk feltöltési kötelezettségnek. Tehát december 20-ig bent kell lennie a Kincstárban az evás teljes évi adójának tekintet nélkül arra, hogy a számláját kifizették-e vagy sem.

Bevételi nyilvántartást vezetőknél általánosságban a bevételt akkor kell leadózni, vagyis az eva kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlát kifizették. Vagyis az előző példánál maradva, ha február 28-án átutalták a 112.500 forintot, akkor ez februári eva, amelyet április 12-ig befizetek a kincstári számlára.

Ha azonban ezt a számlát nem fizetik ki a keltezést (kiállítását) követő 30 napon belül, az adóját határidőre akkor is be kell fizetni, legfeljebb akkor március havi evának tekintem, amikor lejár a 30 nap, bár ennek különösebb jelentősége nincs. A törvény úgy fogalmaz, hogy a bevétel megszerzésének időpontja az általános szabályoktól eltérően, a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt eddig az időpontig még nem szerezte meg.

Tehát a példánknál maradva a 112.500 forintos februárban kibocsátott számla 33.750 forintos eváját akkor is be kell fizetni, ha március végéig sem történt meg a kifizetése.

Év végén a novemberi és a decemberi számlák kifizetésének elmaradásával különösen nehéz helyzetbe hozhatók az evás mikrovállalkozások, melyek valójában önfoglalkoztató kényszervállalkozások, és nem rendelkeznek pénzügyi tartalékkal, mert ugyanúgy napról napra élnek, mint egy alkalmazott. A saját munkaerejüket adják el. Az adót viszont be kell fizetniük december 20-ig, mert tartozás esetén elveszíthetik evás státuszukat.

A nagyobb vállalatok egy része nem gondol erre, vagy nem érdekli, és december közepétől mindenki elmegy szabadságra, vagy beszüntetik a kifizetéseket, mondván így az év utolsó napjára (a megfelelő mérlegsorba) felgyűlik a pénzeszköz. (Megjegyzem, hogy szakember számára ez átlátszó, mert a mérleg másik oldalán szerepelnek a tartozások is.)

Talán változtatni lehetne ezen a gondolkodásmódon, ha állandóan a kisvállalkozások segítéséről beszélünk.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva törvény) 17.§ (3) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint ha az eva hatálya alá tartozó jövedelmén kívül nincs más jövedelme, akkor nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani. E rendelkezések azonban nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, mert ezt átalányszerűen tartalmazza a 30%-os eva.

Az Eva törvény 18.§-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a jogi személy (kft), a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (bt) és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni cég, betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság tagját a kapott osztaléka után nem terheli személyi jövedelemadó. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásból kivont jövedelmére is. Vállalkozásból kivont jövedelemről akkor beszélünk, ha

• a tagok tőkét vonnak ki a vállalkozásból, vagy
• valaki a tagi jogviszonyát megszünteti, vagy
• a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2011. január 1-jétől hatályos 3.§ (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [lásd Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [lásd Szja tv. 49/C. §] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A vállalkozásból kivont jövedelemre is az Szja tv. 68.§-ának kiemelésével utal.

A 2010. évi szabályozáshoz képest a 2011. évre vonatkozó változás mindössze annyi, hogy a módosított előírás nem jelöli meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség milyen  adóterhet viselő osztalék után keletkezik, de továbbra is utal az Szja törvény 66.§-ára és a 68.§-ára.

Az Szja törvény 2011. január 1-jétől hatályos 66.§-a azt határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül osztaléknak, anélkül, hogy az osztalékból származó jövedelem adóterhét megállapítaná. Ez azzal függ össze, hogy az új, egykulcsos rendszerben az adó mértékét általános érvénnyel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdése írja elő, így ez vonatkozik a külön adózó osztalékjövedelemre is.

Az egészségügyi hozzájárulásról (Eho) szóló törvény új rendelkezése („a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [Szja tv. 66. §] után” fordulata) nem értelmezhető kiterjesztően valamennyi osztalékra, csak az Szja törvény 66.§-a szerint adóköteles osztalékjövedelemre, amelyet az Szja törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott 16 százalékos mértékű adó terhel.

Mindezekből következik, hogy az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás.

Az evaalany társaság magánszemély tagját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.

Ez eddig is így volt, csak a megfogalmazások módosultak.

Egészségügyi hozzájárulásról, vállalkozói adókról bővebben az Atecéged.hu-n:

• Nem kell még temetni az evát
• Év végi feltöltési kötelezettség: 100 millió fölött
• Vállalkozói adók 2011-ben

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő. A cikk első közlésben az adoforum.hu oldalon jelent meg.

Akinek nem a munkáltatója vagy nem egy adótanácsadó készíti el a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallását (1053), annak rengeteg hibalehetőséggel kell szembenéznie a kitöltés során. Az elmúlt években megszokott nyomtatványokat és kitöltési útmutatókat jelentős mértékben át kellett volna alakítani ahhoz, hogy a személyi jövedelemadó bevallása mindenki számára elkészíthető legyen, hiszen a munkáltató nem kötelezhető erre. Ezzel szemben csupán a régi nyomtatványt, útmutatót toldozgatták. Ugyanakkor már most tisztában van az adóhatóság azzal, hogy rengeteg javításra lesz szükség. (Lásd: index.hu: Fél a szuperbruttótól az adóhatóság)

Különösen nehéz helyzetben vannak a papíralapú bevallást benyújtók, pedig közöttük nagyon sok az idős ember. Az adóhatóság nyilatkozatával szemben, nincsenek sokkal könnyebb helyzetben azok sem, akik az internetes program segítségével töltik ki bevallásukat, mert a felugró kódolt hibaüzenetek és figyelmeztetések inkább a szakemberek számára nyújtanak eligazítást, - számukra sem mindig, - másokat inkább elijesztenek.

A hibalehetőségek másik oka, a jövedelem és az adóalap keverése. Márpedig a kettő nem ugyanaz. Eddig 12-en fordultak hozzám azzal a kérdéssel, hogy miről is kaptak igazolást a munkáltatójuktól? A 10M30-as jelű nyomtatvány január 31-ig történő kiadásával igazolja a munkáltató vagy kifizető a 2010. évi adóbevallásba tartozó jövedelmeket. Ennek a nyomtatványnak az első sorában szerepel a „munkaviszonyból származó bérjövedelem, érdekképviseleti tagdíj nélkül”. Ebben a sorban az utolsó „jövedelem” elnevezésű oszlopban olyan összeg szerepelt a kérdezőknél, amennyi az éves munkabérük nem lehet.

Ne várjuk el a dolgozóktól azt, hogy ismerjék a 10M30-as nyomtatvány kitöltési útmutatóját, hiszen azt nem is kapják kézhez, mert nem szükséges, és egy 49 oldalas APEH tájékoztatóról van szó! Ne kívánják januárban még egy tájékoztató megírását és kiadását a cégektől, mert hármat már úgyis megírtak és kiadtak (az adóbevallás módozatairól, a cafetériáról, az adóelőlegek megállapításáról)! Az adóhatósági tájékoztatók erre nem használhatók, mert egyrészt előbb le kell fordítani közérthető nyelvre, másrészt a terjedelmük 20-50-100-300 oldal, amit több példányban kinyomtatni képtelenség.

Visszatérve a 10M30-as jövedelem elnevezésű oszlopára, az ebben szereplő szám nem más, mint az 1,27-el felszorzott bruttó munkabér, vagyis a számított adóalap a személyi jövedelemadó kiszámításához. Az AbevJava internetes programmal (ÁNYK) való kitöltés esetén erre a számra semmi szükség nincs, mert a program elvégzi a műveletet és beírja a megfelelő helyre. Az internetes bevallásban ez a rovat fedett, azaz nem lehet kitölteni, mert a program megteszi.

Még tovább torzítja a képet az említett első sorban az „a” jelű ablakban szereplő „alapja”-ként beírt szám. Minek az alapja? A személyi jövedelemadó alapjának az alapja? Márpedig ez az összeg a 2010. évi tényleges bruttó munkabérnek minősülő jövedelem.

Felhívom a figyelmet arra, hogy év közben a dolgozónak rengeteg olyan elintézendő ügye van, amelyhez meg kell adnia az előző éves jövedelmének összegét! Ha valaki hibátlanul elkészíti számára a bevallást és átad egy példányt, hogyan fogja kisilabizálni a tényleges jövedelmére vonatkozó számot a bevallásából, ami számára teljesen érthetetlen?

Egyébként a 1053-as bevallás 28. sorában szereplő kicsi ablakban van egy „adóalap-kiegészítés nélkül számított összes jövedelem”-re vonatkozó szám. Amennyiben a már említett program segítségével töltjük ki a bevallást egészen a 10-es lapig, és helyesen írjuk be a jövedelmeket, akkor elméletileg összejön az összes jövedelem, bár ellenőrizni szükséges, mert a 98%-os különadót viselő (1053K bevallásban szereplő) jövedelmet próbám szerint (57.sor „c” rovat) nem adta hozzá a program. Pedig határértékek szempontjából is fontos ez a szám. Kézi kitöltés esetén a 1053-as bevallás 28. sorához tartozó kitöltési útmutatót nyomtassuk ki (lásd a 64 -65. oldalon,) és pontonként végig kell venni a kicsi ablakban szerepeltetendő összes jövedelem megállapításához (külön papíron összeadunk).

Megjegyzem, hogy az 1053-as bevallásban már változtattak a „jövedelem” oszlop megnevezésén, mert valaki rájött, hogy ott az adóalap szerepel és nem a jövedelem. Ugyanakkor az „alapja” elnevezésű ablak ezen a nyomtatványon is megmaradt.

(Hozzáteszem, hogy a bevallások ezen része – a megnevezés rovatokban szereplő kicsi ablakok, - húsz éven keresztül tájékoztatási célokat szolgáltak. Itt szerepeltettük a „ből-ös” tételeket, tevékenység megnevezést, értékhatárt, stb. Most az ablakocskák előléptek a fő adathordozóvá, mert nem készítettek teljesen új nyomtatványt.)

További okok a hibalehetőségre:

• A 1053-as személyi jövedelemadó bevallás kitöltési utasításának első 26 oldala technikai jellegű, melynek görgetése és olvasása elfárasztja a kedves adózót. Évek óta mondjuk, hogy ennek nagyobb része az utasítás végére kerüljön (például: pótlás, önellenőrzés, rendelkező nyilatkozat, helyesbítés, részletfizetés, stb.). A gyakorlatban sokszor tapasztaljuk, hogy ennél tovább senki nem olvas.
• Teljesen felesleges a tényleges jövedelem 78%-át hosszan boncolgatni, mert csak néhány főt érint az országban, a többieket pedig megzavarja. Néhány olyan emberről van szó, aki saját maga fizeti a saját társadalombiztosítási járulékát, de nem tudja sehol elszámolni (ezek alapvetően külföldiek, akik adótanácsadót kérnek meg a kitöltésre).
• A fogalmazás túlbonyolítottan kíván szakszerű lenni, s ezért a 1053-A lap oszlopainak tartalmát a dolgozó nem érti. (Nem csodálom.) Eddig 48-an kérdezték (strigulázom) a következő szövegrész értelmét: „az „a” oszlopban a jövedelmek alapján számított adóalap-kiegészítés alapjának összegét kell szerepeltetni, míg a „d” oszlopban az alapadóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell feltüntetni.” Ahelyett, hogy leírnák: az „a” ablakocskába írd be a jövedelmet, - annak tartalmát felsorolva soronként strukturáltan az útmutatóban, - melyről igazolást kaptál, a „d” oszlopba pedig ennek 1,27-el megszorzott értékét. Ezt követően megfogalmazhatók a kivételek.

További fejtágítás adóbevallás-ügyben:

• A 8 legfontosabb határidő az adóbevalláshoz
• Adóbevallás 2011: január végéig kell kiadni a munkáltatói jövedelemigazolást
• Adóbevallás 2011 (2. rész): Munkáltatói adómegállapítás, egyszerűsített bevallás vagy önadózás
• Adóbevallás 2011 (3. rész): kifizetői igazolások az adókedvezményekhez
• Adóbevallás 2011 (4. rész): egységcsomag, papír alapú és internetes bevallás