A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Közel 100.000 olyan vállalkozás van Magyarországon, amely az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Ezek részben egyéni vállalkozók, részben betéti társaságok, részben pedig korlátolt felelősségű társaságok. Onnan ismerhetjük fel őket, hogy az adószámuk számjegyeit vizsgálva, Hátulról a harmadik számjegy 3-as. Például: 28762105-341. Ugyanez a vállalkozás, ha kiesik az evából, akkor a következő adószámot kapja: 28762105-241. Amennyiben alanyi adómentességet választ az áfában, akkor 28762105-141 lesz.

Azt kell még tudni róluk, hogy éves szinten a bevételük 25 millió forint alatt van. Azok választják az egyszerűsített vállalkozói adót, akiknek a tevékenysége volumenében kicsi, sokszor egyedül dolgoznak, és a hivatalosan elszámolható költségeik a bevételükhöz viszonyítva elég alacsonyak (10-20-30% a költség a bevétel összegéhez viszonyítva).

A korlátolt felelősségű társaságok az eva rendszerében is kettős könyvvitelt vezetnek, ezért velük most külön nem foglalkozom. Tekintettel arra, hogy ezek az írások nem számviteli vagy adózási szakemberek részére készülnek, hanem kizárólag a vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak a tájékoztatására, mindig csak egyetlen témakört kiemelve próbálok általánosítható szabályokat ismertetni. Annak ellenére, hogy az eva-előlegek és a decemberi feltöltési kötelezettség a kft-re is vonatkozik, mivel az időpontok másként funkcionálnak a kettős könyvvitelben, mint a bevételi nyilvántartásnál, ezért az ő esetükben csupán annyit fontos megjegyezni, hogy három nappal előbb fizessük ki a számlájukat, mint az eva befizetések határideje. (Lásd lentebb!)

Az evás egyéni vállalkozók és betéti társaságok általában bevételi nyilvántartást vezetnek, ami azt jelenti, hogy a vevők felé kiállított számláikat rögzítik sorrendben, majd mellé írják, hogy annak ellenértéke mikor érkezett be. Semmilyen költséget nem számolhatnak el, még a járulékbefizetéseket vagy adókat sem.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóév első, második, és harmadik negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig (április 12., július 12., október 12.,) adóelőleget fizet. Az eva mértéke 30%, melyet a kibocsátott számla bruttó (áfával együtt értendő) értéke alapján számítunk. Témánk szempontjából nem lényeges, hogy lehetnek adóalapot módosító tényezők is, ezért ezekről most nem beszélünk.

Tehát ha kibocsátok egy számlát 2011. február 12-én 90.000 + 22.500 = 112.500 forintról, akkor tudom, hogy ebből 33.750 forint evát be kell fizetnem április 12-ig. Marad 78.750 forintom társadalombiztosításra, beszerzésekre, a saját jövedelmemre, iparűzési adóra, stb.

Az adóalanynak az adóelőlegeket a tárgyév december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Ezt hívjuk feltöltési kötelezettségnek. Tehát december 20-ig bent kell lennie a Kincstárban az evás teljes évi adójának tekintet nélkül arra, hogy a számláját kifizették-e vagy sem.

Bevételi nyilvántartást vezetőknél általánosságban a bevételt akkor kell leadózni, vagyis az eva kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlát kifizették. Vagyis az előző példánál maradva, ha február 28-án átutalták a 112.500 forintot, akkor ez februári eva, amelyet április 12-ig befizetek a kincstári számlára.

Ha azonban ezt a számlát nem fizetik ki a keltezést (kiállítását) követő 30 napon belül, az adóját határidőre akkor is be kell fizetni, legfeljebb akkor március havi evának tekintem, amikor lejár a 30 nap, bár ennek különösebb jelentősége nincs. A törvény úgy fogalmaz, hogy a bevétel megszerzésének időpontja az általános szabályoktól eltérően, a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt eddig az időpontig még nem szerezte meg.

Tehát a példánknál maradva a 112.500 forintos februárban kibocsátott számla 33.750 forintos eváját akkor is be kell fizetni, ha március végéig sem történt meg a kifizetése.

Év végén a novemberi és a decemberi számlák kifizetésének elmaradásával különösen nehéz helyzetbe hozhatók az evás mikrovállalkozások, melyek valójában önfoglalkoztató kényszervállalkozások, és nem rendelkeznek pénzügyi tartalékkal, mert ugyanúgy napról napra élnek, mint egy alkalmazott. A saját munkaerejüket adják el. Az adót viszont be kell fizetniük december 20-ig, mert tartozás esetén elveszíthetik evás státuszukat.

A nagyobb vállalatok egy része nem gondol erre, vagy nem érdekli, és december közepétől mindenki elmegy szabadságra, vagy beszüntetik a kifizetéseket, mondván így az év utolsó napjára (a megfelelő mérlegsorba) felgyűlik a pénzeszköz. (Megjegyzem, hogy szakember számára ez átlátszó, mert a mérleg másik oldalán szerepelnek a tartozások is.)

Talán változtatni lehetne ezen a gondolkodásmódon, ha állandóan a kisvállalkozások segítéséről beszélünk.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n: