Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Szóró-ajándék közterhei

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Mindenki szeret apró ajándékot kapni. Emlékezzenek rá, ha elmennek egy nagyobb létszámú megbeszélésre, vagy egy továbbképzésre, esetleg konferenciára, gyakran előfordul, hogy egy néhány oldalas, logóval ellátott jegyzettömböt, esetleg egy reklámfeliratos tollat kapnak. Sok hasonló alkalom előfordulhat még, például ha bankba megyünk vagy szakmai kiállításra, kapunk valamilyen emlékeztető kis tárgyat az esemény illetve üzletkötés alkalmából. Ezeknek az apró szóró-ajándékoknak az alapvető célja az, hogy mindig szemünk előtt legyen annak a cégnek a neve, esetleg címe és telefonszáma, aki az ajándékot adta. Ne feledjük el őket, és adott esetben újra hozzájuk forduljunk, ha egy terméket vagy szolgáltatást kívánunk vásárolni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) bekezdésének „d” pontja szerint, reklám célú vagy egyéb ajándék az a juttatási forma, amelynek keretében a vállalkozás szóró-ajándékokat vásárolhat és szétoszthatja azokat anélkül, hogy nyilvántartást kellene vezetni a megajándékozottakról. Befizetendő közteher ugyan kapcsolódik hozzá, de egyes szakemberek megtérülő befektetésként értékelik. Magam is jártam már úgy, hogy egy előttem heverő tollról jutott eszembe, melyik weboldalon nézzek utána egy meghatározott témájú szakmai előadásnak.

Az ajándéknak ez a formája fogalmilag az ún. egyes maghatározott juttatások körébe tartozik, mely csak azért fontos, mert ez a kissé nehézkes megfogalmazás meghatározza azt is, hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékokat leadózni.

A reklámcélú vagy egyéb ajándék (szóró-ajándék) egyedi értéke a minimálbér 1%-át nem haladhatja meg, amely azt jelenti, hogy általános forgalmi adóval együtt maximum 780 forintért vásárolhatunk egy-egy tárgyat. Nem nevezhető túlságosan magasnak ez az értékhatár, de több olyan katalógust is láttam már, amiből lehetett ennyiért rendelni. Tehát egy olcsó toll, tűzőkapocs-kiszedő, olló, jegyzettömb, műanyag kulcstartó, papírvágó, filciron, kártyanaptár, szövegkihúzó, stb., amit ilyen áron be tudunk szerezni, megfelelhet a célnak, ha jónak tartjuk az ötletet. (Megjegyzem, ha 2012-től is növelik a minimálbért, akkor ez a keretösszeg is emelkedik majd.)

Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez a törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesíteni:

  • az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16% a személyi jövedelemadó,
  • és ugyanezen 1,19-szeres érték után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a vállalatnak.

Még szerencse, hogy ezeknek az apró ajándékoknak a szétosztásáról nem kell listát készítenünk a megajándékozottak adataival, így nem követhető, hogy ki kapta, de nyilván ezért is alacsony az értékhatára.

Példa: 780 forintos fogyasztói áron (ez a maximum Ft/db) veszünk szövegkihúzót.

  • A személyi jövedelemadója: 780 * 1,19 * 0,16 = 149 Ft.
  • Az egészségügyi hozzájárulás: 780 * 1,19 * 0,27 = 251 Ft.
  • Így a vállalat összes költsége 780 + 149 + 251 = 1.180 Ft.

Tehát azzal kell kalkulálnunk, hogy a fogyasztói ár kb. 51%-át kéri el az Államkincstár, ha ilyesmire költünk. Érdemes nagyon alacsony árjegyzékkel dolgozó katalógusokból rendelni a cég logójával ellátott tárgyakat, mert ha külön feliratoztatjuk, akkor ez is beletartozik az ajándék egyedi értékébe (fel kell osztani a darabszámra).

Felhívom a figyelmet arra, hogy a maximált értékhatárt nem szabad túllépni, mert akkor az a magánszemély lesz adófizetésre kötelezett, aki az ajándékot kapja. Vállalkozásunkat pedig ilyen esetben adminisztrációs kötelezettségek terhelik.

0 Tovább

30 napos fizetési határidő, vagy kevesebb?

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Harminc napon belül kell kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlák ellenértékét az Európai Unióban - erről 2010 októberében az Európai Parlament határozott Strasbourgban. A tagállamoknak két évük lesz a rendelkezés átvételére, átültetésére a helyi jogszabályokba.

Ez elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások pénzügyi helyzetére van kedvező hatással, melyek száma, életképessége döntő befolyással bír az országok gazdaságára. Persze ez a megállapítás csak azokra a vállalkozásokra igaz, melyek fejlődni, növekedni akarnak, és potenciálisan képesek erre.

Természetesen egy ilyen rendelkezés a körbetartozások arányának csökkentésére is kedvező hatással van. (Leegyszerűsítve a körbetartozás köznyelven azt jelenti, amikor én tartozom neked, mert nekem sem fizet a vevőm. Ezért te is tartozol a beszállítóidnak, mivel én sem fizetek neked. Az egész jelenség alapja, hogy a vállalkozásnak nincs annyi tartalék pénze, amiből megfinanszírozhatná az értékesítendő munkáját, rezsiköltségeit. Tehát nincs forgótőkéje. Nem tudja kifizetni a vásárolt anyag árát addig, amíg a késztermékét a vevője nem fizeti ki. Ez nem a működőképes gazdaság jellemzője.)

Mindezeket előrebocsátva mindenképpen beszélni kell arról, hogy a számlák fizetési határideje és az adók befizetésének teljesíthetősége között szoros összefüggés van.

Nézzük például az általános forgalmi adó befizetésének teljesítését!

A vevőink felé kibocsátott számlánkban ún. felszámított általános forgalmi adó szerepel. Ebből ugyan levonható az az áfa amit felénk felszámítottak a beszállítóink, de e két tétel közötti különbséget akkor is be kell fizetni a kincstárba. Ha nem fizette ki a vevőnk a számlát, akkor miből fizessünk általános forgalmi adót, ha nincs ilyen esetre tartalékunk?

Általános esetben – amivel arra utalok, hogy különböző időszakos bevallások vannak, - az áfát mindig a követő hónap 20-áig kell befizetnünk. 21-étől már késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság. Arról nem is beszélve, hogy mivel maga a bevallás egy végrehajtható okirat, előfordulhat, hogy az adóhatóság inkasszót nyújt be a banknál a vállalkozói számlánkra, s ha sikerül leemelnie az adót, akkor már bérfizetésre sem marad pénzünk. Persze nem mindenki havi áfa-bevalló, vannak negyedéves gyakoriságú bevallásra kötelezettek is. Az ő fizetési kötelezettségük végső határideje a tárgynegyedévet követő 20-a. Ebben az esetben áprilisban, júliusban, októberben és januárban következhet be az előbbiekben leírt helyzet.

Tudnunk kell azt, hogy számla – akár bejövő, akár kimenő, - mindig abban az áfa-bevallásban szerepel, amely időszakra a számlán szereplő teljesítési időpont dátuma vonatkozik.

Mit lehetne tenni? Ne kössünk üzletet olyan vevővel, aki fizetési gondokkal küzd?

Nem tudjuk megtenni, mert nagyon alacsony a kereslet szintje, a piaci igényekhez nem kívánunk a jelenleginél jobban alkalmazkodni, és mi is pénzhiánnyal bajlódunk.

Rövidebb fizetési határidőkkel dolgozzunk?

Ha nekünk nem fizetnek, mi sem tudunk fizetni. Amennyiben csak egy valaki nem fizet időben, máris borul a kiépített rendszer. A vevőkkel szembeni követeléseink fedezik a tartozásainkat. Tehát pénzünk nincs. De valakinek el kell kezdenie az üzleti láncolat fizetési rendjének átalakítását ahhoz, hogy ez a helyzet egy idő után megváltozzon.

Úgy kellene megállapodni a vevőnkkel a fizetési határidőben, hogy a számla ellenértéke beérkezzen a bankszámlánkra az adó biztonságos átutalásához, például 17-ére, 18-án kifizetjük a beszállítóinkat, és 19-én vagy 20-án reggel indítjuk az áfát. Hozzá kellene kezdeni, először egy kisebb ügyfélkörben, majd ha ez már működik, akkor bővíteni ezt a megegyezéses ügyfélkört!

Adó és pénzügyekről bővebben az Atecéged.hu-n

0 Tovább

Nem terheli az evás osztalékot egészségügyi hozzájárulás

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva törvény) 17.§ (3) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint ha az eva hatálya alá tartozó jövedelmén kívül nincs más jövedelme, akkor nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani. E rendelkezések azonban nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, mert ezt átalányszerűen tartalmazza a 30%-os eva.

Az Eva törvény 18.§-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a jogi személy (kft), a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (bt) és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni cég, betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság tagját a kapott osztaléka után nem terheli személyi jövedelemadó. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásból kivont jövedelmére is. Vállalkozásból kivont jövedelemről akkor beszélünk, ha

  • a tagok tőkét vonnak ki a vállalkozásból, vagy
  • valaki a tagi jogviszonyát megszünteti, vagy
  • a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2011. január 1-jétől hatályos 3.§ (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [lásd Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [lásd Szja tv. 49/C. §] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A vállalkozásból kivont jövedelemre is az Szja tv. 68.§-ának kiemelésével utal.

A 2010. évi szabályozáshoz képest a 2011. évre vonatkozó változás mindössze annyi, hogy a módosított előírás nem jelöli meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség milyen  adóterhet viselő osztalék után keletkezik, de továbbra is utal az Szja törvény 66.§-ára és a 68.§-ára.

Az Szja törvény 2011. január 1-jétől hatályos 66.§-a azt határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül osztaléknak, anélkül, hogy az osztalékból származó jövedelem adóterhét megállapítaná. Ez azzal függ össze, hogy az új, egykulcsos rendszerben az adó mértékét általános érvénnyel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdése írja elő, így ez vonatkozik a külön adózó osztalékjövedelemre is.

Az egészségügyi hozzájárulásról (Eho) szóló törvény új rendelkezése („a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [Szja tv. 66. §] után” fordulata) nem értelmezhető kiterjesztően valamennyi osztalékra, csak az Szja törvény 66.§-a szerint adóköteles osztalékjövedelemre, amelyet az Szja törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott 16 százalékos mértékű adó terhel.

Mindezekből következik, hogy az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás.

Az evaalany társaság magánszemély tagját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.

Ez eddig is így volt, csak a megfogalmazások módosultak.

Egészségügyi hozzájárulásról, vállalkozói adókról bővebben az Atecéged.hu-n:

0 Tovább

200 felett...

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Nagyon régen van egy olyan előírás a társasági adóról szóló törvényben, amellyel nagyon keveset foglalkozunk, pedig adófizetési kötelezettséget jelent, s ezért a vállalkozás vezetőjének és tulajdonosának ismernie kell a lényegét.

A társasági adó kiszámítása során az elért éves nyereségből indulunk ki. Ezt a számot módosítjuk pozitív és negatív irányba olyan tételekkel, melyeket az adótörvény előír (adóalapot növelő illetve csökkentő tételek).

Az adóalap növelése azt jelenti, hogy ha egy tényező értékével növelem a társasági adó alapját, akkor ezen érték után is be kell fizetni az adót. Az adóalapot csökkentő tételek pedig ehhez képest fordítottan működnek, tehát nem kell utánuk társasági adót fizetni.

Az általam most előtérbe helyezett rendelkezés a társasági adó alapját növeli, mégpedig azon a címen, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költséget vagy költségeket számoltunk el, melynek értékét le kell adózni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdés d.) pontja írja elő az adóalap növelését, a 3. számú melléklet A/4. pontja pedig magát az esetet, mely az adózásra okot ad:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, vagy annak egy része, ha a körülmények - így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke - alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

E szabály érdekessége, hogy nem az adózó él vele, - pedig a törvény azt írja elő, amit nekünk kell végrehajtanunk, - hanem az adóhatóság. Az ellenőrzés során egyes esetekben azt vélelmezhetik, hogy az általunk elszámolt költség nem a gazdasági tevékenységünkhöz szükséges, hanem más célokat szolgál. Például a bevétel „lefedését” költségekkel.

Mikor kerülhet erre sor?

  • Ha nem kötöttünk szerződést a szolgáltatóval.
  • Nem tudjuk bizonyítani, hogy a megvásárolt szolgáltatás ténylegesen megvalósult, teljesült. Ehhez gyakran nem elegendő a két fél által aláírt egymondatos teljesítésigazolás.
  • A tevékenységünk, az adóhatósághoz bejelentett TEÁOR számok alapján nem indokolja ennek a szolgáltatásnak az igénybevételét.
  • A szolgáltatás nyújtója bejelentett módon nem is végez olyan tevékenységet, amelyre a számla vonatkozik. Például ablaktisztítást végzett egy kereskedelmi tevékenységű vállalkozás.

Elmélkedhetnénk most azon, hogy fiktív számla elszámolásáról beszélünk-e ilyen esetben, de témánk szempontjából nem ez a lényeg. Arra kell ügyelnünk, hogy a könyvelőnek átadott költségszámlák mögött igazolt szolgáltatások legyenek! A 200.000 forintos értékhatár pedig azonos szolgáltatótól éves szinten értendő.

A rendelkezés mindenkire vonatkozik, aki a társasági adó hatálya alá tartozik. Tehát elsősorban gazdasági társaságokra (bt, kft).

Adóellenőrzésről, társasági adóról még több infó:

0 Tovább

A vállalkozás weblapja, a közösségi oldalak és az adóellenőrzés összefüggései

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Egyre többször tapasztalom, hogy a vállalkozások vezetői nincsenek tisztában azzal, hogy az állami adóhatóságnak joga van a vállalkozásról vagy vállalkozóról adatokat gyűjteni az internet segítségével. (Az már egy jogi kérdés, hogy az ellenőrzésre történő kiválasztást követően teszik ezt, vagy pedig azt megelőzően.)

Gondoljanak bele a következő történetbe!

A JÓ SZOLGÁLTATÁS Kft-nek saját weblapja van az interneten. Szolgáltatásait, tevékenységét, elérhetőségeit hirdeti, hiszen ma már az interneten történő megjelenés elengedhetetlen.*

A JÓ SZOLGÁLTATÁS Kft. internetes oldalán fényképpel és rövid önéletrajzzal mutatja be az üzletkötéssel, értékesítéssel, tanácsadással, reklamációval foglalkozó munkatársait. Az internetes megjelenéshez értő szakemberek szerint, ez növeli a potenciális vásárló bizalmát a cég iránt, illetve a biztonságérzetét.

Szeretném felhívni a vállalkozások vezetőinek figyelmét arra, hogy adóhatóságnak konkrét adatai vannak a bejelentett foglalkoztatottakról. Amennyiben a honlapunkon mosolygó alkalmazottak nincsenek bejelentve, és azt sem tudjuk bemutatni, hogy valamilyen más (szerződéssel bizonyítható) jogviszony alapján dolgozunk együtt a fényképen látható személlyel, akkor bizony szankcióra számíthatunk.

Egyébként a www.apeh.hu honlapon önök is megnézhetik az „adóalanyok lekérdezése” menüpontban az adószám első 8 számjegyét beütve, hogy az adott vállalkozás alanya-e az általános forgalmi adónak, és hány fő alkalmazottja van. Bár ezt csak érdekességként említem, hiszen az állami adóhatósághoz a foglalkoztatottakat be kell jelenteni, és havi bevallást kell benyújtani arról, hogy kitől milyen adót és járulékot vontunk le. E körön kívül már csak önállóan adózó (például egyéni vállalkozó) partnereink lehetnek, akikkel szerződéses viszonyban állunk. Az már egy másik kérdés, hogy foglalkoztathatok-e egyéni vállalkozót értékesítési munkatársamként. Szerintem nem, de erről kérdezzünk meg egy munkajogászt!

A foglalkoztatottak problémakörén kívül azt se felejtsük el, hogy az adóhatóság honlapunkról tájékozódni tud a kínált áruféleségeink és szolgáltatásaink áráról is. Nem csak érdekességnek fogják tekinteni, ha az általunk kibocsátott számlákon más – általában kisebb – árak szerepelnek.

Az eladási adataink egyre növekvő volumenének bemutatását is csak akkor célszerű feltenni a honlapunkra, ha az éves eredmény-kimutatásunkban és adóalapunkban is megjelenik.

A weboldalunkon szereplő elérhetőség, a cím vonatkozásában arról ad tájékoztatást az adóhatóság számára, hogy teljesítettük-e bejelentési kötelezettségünket.

Mindezeken kívül a „magunkról” menüpont tartalmazhat olyan információkat is, amelyek nincsenek összhangban az adóhatóság előtt képviselt imázsunkkal. :-)

Részemről egy másik tárgykörnek tartom, de veszélyességét (adózási következményeit) tekintve nagyobb kaliberű, a közösségi oldalakon való szereplésünk formája, tartalma. Mégpedig azért mondom ezt, mert a különböző fizetési könnyítések (mérséklés, részletfizetés,) kérelme kapcsán, illetve a vagyonosodási vizsgálatok során előtérbe kerül az anyagi helyzetünk feltérképezése.

Vagyonosodási vizsgálatra számíthatunk a minimálbér vagy garantált bérminimum alapján történő járulékfizetés mellett folyósított tagi kölcsönök miatt, amikor a vállalkozó és családja megélhetésének fedezetét vizsgálják.

Árulkodó lehet az eltitkolt jövedelem szempontjából egy közösségi oldalon (iwiw, myVIP, MySpace, Facebook) szereplő fénykép a nyaralásunkról, de egy olyan naplóbejegyzés is, amelyben utazásairól ír valaki.

* Információim szerint Magyarországon mintegy 4,5 millió internet-felhasználó van, tehát a piac jelenős része elérhető, ha van saját weboldalunk, webshopunk. A legtöbb felhasználó interneten tájékozódik. mielőtt jelentősebb beruházásra, vásárlásra szánja el magát, vagy szolgáltatást keres, tehát akinek nincs internetes megjelenése az gyakorlatilag az érdeklődő, vásárló szándékú felhasználók számára nem is létezik (hiszen van rengeteg versenytárs, aki ott van). A webshopokban értékesített áruk értéke összesen tavaly mintegy 135 milliárd forint volt, az ezt megelőző évben 90 milliárd, és úgy tűnik, a legdinamikusabb növekedés még csak ezután következik. (A számokat nem ellenőriztem, de az interneten történő jelenlét indokoltságát, a fejlődési trendet mindenképpen szemlélteti.)

0 Tovább

Lusta Úr és a Fejlődünk Kft esete a lopós könyvelővel

A bejegyzésért köszönet Kovácsné Álmosdy Judit adószakértőnek, az Atecéged.hu blog rendszeres szerzőjének.

Hatalmas kockázatot vállal az a vállalkozó, - legyen az gazdasági társaság vezetője vagy egyéni vállalkozó, - aki másra bízza a vállalkozás bankszámlájának kezelését. Gondoljunk bele, ha átadjuk valakinek a jelszavunkat, felhasználó nevünket, a kapcsolódó bankkártya kódjait, akkor ez a bizalmasunk bármit megtehet.

Tudom, hogy egyetlen vállalkozó sem ér rá napközben az átutalásokkal sorban állni, vagy a bank pénztárából – figyelemmel a nyitva tartásra - készpénzt felvenni, de ma már nem rendkívüli lehetőség a vállalkozás pénzügyeit este interneten keresztül intézni, és bankkártyával bármikor pénzt felvenni. Ez nem bizalom kérdése, hanem ésszerű gazdasági döntés.

Hogy miért írom ezt? Egy példával illusztrálom.

A Fejlődünk Kft 15 éve szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Ma már 26 alkalmazottat foglalkoztat. Az árbevétele évről – évre emelkedik. Adózatlan nyeresége átlagosan mintegy 20%. Ügyvezetője Lusta Úr öt év elteltével rémesen megunta a pénzügyekkel való foglalkozást, mert úgy érezte túlságosan elveszi az idejét a szakmája gyakorlásától, nem is nagyon szereti, nem is nagyon érti. Úgy döntött felvesz a cégbe egy saját könyvelőt, aki bármikor információt tud adni a pénzügyekről, s egyúttal intézi is azokat.

Szakmailag jól felkészült, készséges könyvelőt talált Lusta Úr. Marióka nagy buzgalommal végezte feladatait mintegy tíz éven keresztül. Könyvelt, elkészítette az adóbevallásokat, kezelte a Kft bankszámláját, valamint az ahhoz kapcsolódó bankkártya segítségével biztosította a vállalkozás működéséhez szükséges készpénzt. Kifizette a béreket és a készpénzfizetési számlákat.

A pénzmozgások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében Marióka ismerte az internetes ügyintézéshez szükséges felhasználónevet és jelszót, valamint a bankkártya kódját is. Még azt is elintézte Lusta Úrnál, hogy az ő telefonjára érkezzenek a bankból az sms-ek.
Hozzávetőlegesen Marióka működésének kilencedik évében elkezdtek megjegyzéseket tenni a dolgozók Lusta Úrnak arról, hogy ők egyre több árbevételt hoznak a cégnek, és mégsem változik érezhető mértékben a jövedelmük. Hová lesz a pénz? Ez nem egy anyagigényes tevékenység, az iroda is szűkös, mégsem költöznek nagyobb helyre. Még számolgatni is elkezdtek a dolgozók.

Lusta Úr csaknem egy évig hallgatta az elégedetlenkedőket. Végül egy nagy volumenű szerződés teljesítése után arra a következtetésre jutott, hogy megbíz egy kvalifikált gazdasági szakembert a Fejlődünk Kft gazdálkodásának részletes vizsgálatával és elemzésével, hátha ad valami jó ötletet a nyereségesebb gazdálkodáshoz.

Marióka kijelentette, hogy neki nincs ideje papírokkal, adatokkal kiszolgálni egy külső embert, mert nagyon sok munkája van. Mint az űzött vad dolgozott nap közben, és próbálta szelektálni, hogy mit ad ki a kezéből és mire nincs most idő.

A külső szakértőnek feltűnt, hogy akadályozzák a munkájában és Lusta Úr is hangsúlyozta, hogy a cég zökkenőmentes működésének biztosítása, valamint a határidők betartása elsődleges. A szakértő elhatározta, hogy nem fogja idegesíteni magát, és változtatott a munkarendjén. Minden nap a munkaidő vége előtt fél órával jelent csak meg, mondván így nem zavar senkit. A könyvelő irodájában és számítógépén kiismeri magát. A pénzügy és a számvitel bizonylatai ismertek számára. Nincs probléma.

Marióka elkezdett betegeskedni, ami nem nevezhető rendkívüli eseménynek, mert a szakértő kimutatta, hogy az elmúlt hat év alatt kb. 10-12 millió forintot sikkasztott. Az eljárása nagyon egyszerű volt, mert a bankkártyával felvett készpénzt a pénztárba helyezve, onnan kivette és különböző általa szerzett számlákkal „lefedezte”. Első ránézésre ki sem derült volna, de a szakértőnek a költségek alakulását is elemeznie kellett, s ezért időnként megkérdezte Lusta Urat néhány beszerzésről, - ez mihez kell, vagy miért ennyit vettek felkiáltással. Az ügyvezetőnek fogalma sem volt semmiről. Soha nem ellenőrizte a cég gazdasági ügyeit, vagy legalább a beszerzéseit. (Véleményem szerint egy vállalkozás vezetője néhány évi működés után nagyságrendileg tisztában van a cég főbb számaival. Tud a kiugró teljesítményekről is, és érzékeli a visszaesést.)

A végkifejletet nem nehéz kitalálni. Marióka eltűnt, jelentős adóhiányt kellett feltárni, és a rendőrségi feljelentés alapján induló eljárás kimenetele kétséges. A pénz megtérülésében senki ne reménykedjen. És még a szakértő díját is ki kell fizetni.:-)

A tanulságot mindenki vonja le a saját maga számára!

Egyetlen dolgot említek meg, mégpedig a szakma alapszabályát. Egy cégnél vagy egyéb más szervezetnél soha nem kezelheti ugyanaz a személy a pénzt, mint aki könyvel, azaz elszámolja azt. A vezetői munkakör pedig magában foglalja a rendszeres ellenőrzést. Lehet, hogy Lusta Urat nem érdekelte a saját cége?

0 Tovább

Igazoltatnak a nyomtatványboltban???

A bejegyzésért köszönet Kovácsné Álmosdy Judit adószakértőnek, az Atecéged.hu blog rendszeres szerzőjének.

2011. január 1-től változott az adózás rendjéről szóló törvényben (2003. évi XCII. törvény 3. számú mellékletének „K” pontja) a számlát vagy nyugtatömböt forgalmazók adatszolgáltatásának tartalma, a következők szerint:

A nyomtatványt forgalmazó az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, és nyugtatömbökről negyedévenként, vevőnkénti részletezésben adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatás kötelező tartalma:
a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezése,
b) a nyomtatvány sorszáma (tól-ig),
c) a vevő neve és címe (székhelyét, telephelyét),
d) a vevő adószáma,
e) a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.


Ebben a rendelkezésben a vevő az, aki majd a számlát, nyugtát használni fogja a vállalkozásában, a vevő képviselője pedig az, aki ott áll a nyomtatványboltban és vásárol (például: egyéni vállalkozó, felesége, gyereke, gazdasági társaság ügyvezetője, adminisztrátora, stb.).

A mostani változás azt jelenti, hogy aki megvásárolja a számlát vagy nyugtát, annak meg kell adnia a nevét és a saját adóazonosító számát is, hogy az eladó felírhassa. Ez eddig rendben is lenne, - bár nem ugorhatunk be csak úgy a nyomtatványboltba, hanem dokumentumokkal előre fel kell készülnünk a vásárlásra, - mert a 2011-es változásokra vonatkozó továbbképzésen elmondták, hogy nagyon sok illetéktelen vásárol más vállalkozás nevére számlát, hiszen az adatokhoz könnyen hozzá lehet jutni.

Az viszont már elbizonytalanít, amit Nemzeti Adó- és Vámhivatal január 24-én kiadott közleményében olvastam. Idézem: „Felhívjuk a nyomtatvány-forgalmazók figyelmét, hogy a nyomtatvány-értékesítést megelőzően feltétlenül győződjenek meg a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevéről és adóazonosító számáról, mert a szolgáltatott adatok közlésével kapcsolatban a felelősség az adatot szolgáltató nyomtatvány-forgalmazót terheli.” Ezt a kitételt a törvény nem tartalmazza.

Mit tegyen, aki pillanatnyilag nem is tudja, hol van az adóazonosító kártyája? A számát tudja, mert nagyon sok hivatalos papíron szerepel. Például, ha

  • kinyomtatja az APEH-honlapról (NAV) a törzsadatait, (egyéni vállalkozó és ügyvezető, üzletvezető, cégvezető esetében)
  • kinyomtatja ugyaninnen az egyéni vállalkozó az adófolyószámláját, (itt „könyvelési azonosítóként” szerepel)
  • az éves személyi jövedelemadó bevallások borítólapján is megtalálható az adóazonosító jelünk, és még sorolhatnám.

De a legbiztosabb maga a kártya, amit jellemzően nem hordunk magunknál.

Mit tegyek, ha én vagyok az eladó?


Elkérem a betérő vásárló vállalkozói igazolványát, - ami már nem kötelező, mert a nyilvántartási szám az azonosítója, amit egy levélben közölnek az egyéb adataival együtt, - vagy gazdasági társaság esetén a cégbírósági végzését (mindkét okiraton szerepel az adószám és a székhely), és a vásárló adóazonosító kártyáját. Ez utóbbi egy olyan egyszerű kártya, ami nagyon könnyen fénymásolható vagy előállítható, - és most óvatosan fogalmaztam, - valamint nem tartalmaz fényképet.

Ahhoz, hogy teljesen biztos lehessek a vásárló személyében, kellene kérnem egy fényképes igazolványt is. Ha az ebben szereplő név egyezik az adókártyán szereplő névvel, akkor megnyugodhatnék a felelősségem kérdésében. De nincs jogom igazolványt kérni. Mit tegyek?

Milyen felelősség terhel engem, illetve a nyomtatványbolt tulajdonosát?

0 Tovább

Vigyázz! Elronthatod a jövedelemadó-bevallásodat!

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő. A cikk első közlésben az adoforum.hu oldalon jelent meg.

Akinek nem a munkáltatója vagy nem egy adótanácsadó készíti el a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallását (1053), annak rengeteg hibalehetőséggel kell szembenéznie a kitöltés során. Az elmúlt években megszokott nyomtatványokat és kitöltési útmutatókat jelentős mértékben át kellett volna alakítani ahhoz, hogy a személyi jövedelemadó bevallása mindenki számára elkészíthető legyen, hiszen a munkáltató nem kötelezhető erre. Ezzel szemben csupán a régi nyomtatványt, útmutatót toldozgatták. Ugyanakkor már most tisztában van az adóhatóság azzal, hogy rengeteg javításra lesz szükség. (Lásd: index.hu: Fél a szuperbruttótól az adóhatóság)

Különösen nehéz helyzetben vannak a papíralapú bevallást benyújtók, pedig közöttük nagyon sok az idős ember. Az adóhatóság nyilatkozatával szemben, nincsenek sokkal könnyebb helyzetben azok sem, akik az internetes program segítségével töltik ki bevallásukat, mert a felugró kódolt hibaüzenetek és figyelmeztetések inkább a szakemberek számára nyújtanak eligazítást, - számukra sem mindig, - másokat inkább elijesztenek.

A hibalehetőségek másik oka, a jövedelem és az adóalap keverése. Márpedig a kettő nem ugyanaz. Eddig 12-en fordultak hozzám azzal a kérdéssel, hogy miről is kaptak igazolást a munkáltatójuktól? A 10M30-as jelű nyomtatvány január 31-ig történő kiadásával igazolja a munkáltató vagy kifizető a 2010. évi adóbevallásba tartozó jövedelmeket. Ennek a nyomtatványnak az első sorában szerepel a „munkaviszonyból származó bérjövedelem, érdekképviseleti tagdíj nélkül”. Ebben a sorban az utolsó „jövedelem” elnevezésű oszlopban olyan összeg szerepelt a kérdezőknél, amennyi az éves munkabérük nem lehet.

Ne várjuk el a dolgozóktól azt, hogy ismerjék a 10M30-as nyomtatvány kitöltési útmutatóját, hiszen azt nem is kapják kézhez, mert nem szükséges, és egy 49 oldalas APEH tájékoztatóról van szó! Ne kívánják januárban még egy tájékoztató megírását és kiadását a cégektől, mert hármat már úgyis megírtak és kiadtak (az adóbevallás módozatairól, a cafetériáról, az adóelőlegek megállapításáról)! Az adóhatósági tájékoztatók erre nem használhatók, mert egyrészt előbb le kell fordítani közérthető nyelvre, másrészt a terjedelmük 20-50-100-300 oldal, amit több példányban kinyomtatni képtelenség.

Visszatérve a 10M30-as jövedelem elnevezésű oszlopára, az ebben szereplő szám nem más, mint az 1,27-el felszorzott bruttó munkabér, vagyis a számított adóalap a személyi jövedelemadó kiszámításához. Az AbevJava internetes programmal (ÁNYK) való kitöltés esetén erre a számra semmi szükség nincs, mert a program elvégzi a műveletet és beírja a megfelelő helyre. Az internetes bevallásban ez a rovat fedett, azaz nem lehet kitölteni, mert a program megteszi.

Még tovább torzítja a képet az említett első sorban az „a” jelű ablakban szereplő „alapja”-ként beírt szám. Minek az alapja? A személyi jövedelemadó alapjának az alapja? Márpedig ez az összeg a 2010. évi tényleges bruttó munkabérnek minősülő jövedelem.

Felhívom a figyelmet arra, hogy év közben a dolgozónak rengeteg olyan elintézendő ügye van, amelyhez meg kell adnia az előző éves jövedelmének összegét! Ha valaki hibátlanul elkészíti számára a bevallást és átad egy példányt, hogyan fogja kisilabizálni a tényleges jövedelmére vonatkozó számot a bevallásából, ami számára teljesen érthetetlen?

Egyébként a 1053-as bevallás 28. sorában szereplő kicsi ablakban van egy „adóalap-kiegészítés nélkül számított összes jövedelem”-re vonatkozó szám. Amennyiben a már említett program segítségével töltjük ki a bevallást egészen a 10-es lapig, és helyesen írjuk be a jövedelmeket, akkor elméletileg összejön az összes jövedelem, bár ellenőrizni szükséges, mert a 98%-os különadót viselő (1053K bevallásban szereplő) jövedelmet próbám szerint (57.sor „c” rovat) nem adta hozzá a program. Pedig határértékek szempontjából is fontos ez a szám. Kézi kitöltés esetén a 1053-as bevallás 28. sorához tartozó kitöltési útmutatót nyomtassuk ki (lásd a 64 -65. oldalon,) és pontonként végig kell venni a kicsi ablakban szerepeltetendő összes jövedelem megállapításához (külön papíron összeadunk).

Megjegyzem, hogy az 1053-as bevallásban már változtattak a „jövedelem” oszlop megnevezésén, mert valaki rájött, hogy ott az adóalap szerepel és nem a jövedelem. Ugyanakkor az „alapja” elnevezésű ablak ezen a nyomtatványon is megmaradt.

(Hozzáteszem, hogy a bevallások ezen része – a megnevezés rovatokban szereplő kicsi ablakok, - húsz éven keresztül tájékoztatási célokat szolgáltak. Itt szerepeltettük a „ből-ös” tételeket, tevékenység megnevezést, értékhatárt, stb. Most az ablakocskák előléptek a fő adathordozóvá, mert nem készítettek teljesen új nyomtatványt.)

További okok a hibalehetőségre:

  • A 1053-as személyi jövedelemadó bevallás kitöltési utasításának első 26 oldala technikai jellegű, melynek görgetése és olvasása elfárasztja a kedves adózót. Évek óta mondjuk, hogy ennek nagyobb része az utasítás végére kerüljön (például: pótlás, önellenőrzés, rendelkező nyilatkozat, helyesbítés, részletfizetés, stb.). A gyakorlatban sokszor tapasztaljuk, hogy ennél tovább senki nem olvas.
  • Teljesen felesleges a tényleges jövedelem 78%-át hosszan boncolgatni, mert csak néhány főt érint az országban, a többieket pedig megzavarja. Néhány olyan emberről van szó, aki saját maga fizeti a saját társadalombiztosítási járulékát, de nem tudja sehol elszámolni (ezek alapvetően külföldiek, akik adótanácsadót kérnek meg a kitöltésre).
  • A fogalmazás túlbonyolítottan kíván szakszerű lenni, s ezért a 1053-A lap oszlopainak tartalmát a dolgozó nem érti. (Nem csodálom.) Eddig 48-an kérdezték (strigulázom) a következő szövegrész értelmét: „az „a” oszlopban a jövedelmek alapján számított adóalap-kiegészítés alapjának összegét kell szerepeltetni, míg a „d” oszlopban az alapadóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell feltüntetni.” Ahelyett, hogy leírnák: az „a” ablakocskába írd be a jövedelmet, - annak tartalmát felsorolva soronként strukturáltan az útmutatóban, - melyről igazolást kaptál, a „d” oszlopba pedig ennek 1,27-el megszorzott értékét. Ezt követően megfogalmazhatók a kivételek.


További fejtágítás adóbevallás-ügyben:

0 Tovább

Az élettársakhoz igazítják a családi kedvezményt

Valóban nem tűnik igazságosnak, hogy az a család család, ahol a házastársak együtt nevelnek több közös és nem közös gyermeket, az a család meg nem család, ahol élettársak teszik ugyanezt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is hibádzik valami, ezért módosítanának a családi kedvezmény jogosultsági szabályain. Szerintünk ebből a gondolatmenetből kiindulva több jogszabályt is elő lehetne venni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében ez áll: „A Nemzetgazdasági Minisztérium még igazságosabbá kívánja tenni a családi adózást. Jelenleg ugyanis, ha a szülők elváltak, és egyikőjük, vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fent, akkor az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. A Nemzetgazdasági Minisztérium szándéka az, hogy ezeknek a családoknak is lehetővé tegye a családi adózást, ezért már dolgoznak az adótörvényt érintő módosításon.”

Jó nagy munka lesz, mert nemcsak az szja-törvényt kellene módosítani. Mint ahogy azt az Atecéged.hu-n egy korábbi cikkben megírtuk, az szja-törvény szerint annak jár családi kedvezmény, aki családi pótlékra jogosult. Márpedig a családok támogatásáról szóló törvény azt mondja, hogy az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke után. Ha ezt a megkülönböztetést kiküszöbölni igyekszik a nemzetgazdasági tárca az szja-törvényben, akkor logikusan hozzá kellene nyúlni a családi pótlékhoz is.

Továbbmegyek. Hozzá kellene nyúlni még néhány jogszabályhoz, ha el karjuk ismerni, hogy a több éves élettársi kapcsolat jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Az utóbbi években volt már erre néhány kísérlet. Egyrészt a bejegyzett élettársi kapcsolatról még 2007-ben született egy törvény, ami azonos és különnemű élettársak anyakönyvi regisztrációját is lehetővé tette volna. Még a hatályba lépés előtt alkotmányellenesnek bizonyult ez a lehetőség, így a most hatályos törvény szerint az anyakönyvi regisztrációval csak az azonos nemű élettársak élhetnek. Ők, mint „bejegyzett élettársak” a hatályos Ptk. szerint örökölhetnek is egymás után, és számos más területen is a házastársakéhoz hasonló jogokat élvezhetnek.

Csakhogy az eredeti elképzelés az volt, hogy mind a családjogi viszonyokban (például lakáshasználati jog elismerése, tartási jog elismerése), mind pedig a polgári jogi viszonyokban (pl. öröklés) közelítik az élettársi és házastársi jogosultságokat, természetesen a különnemű élettársakra vonatkozóan is. Mivel azonban a 2009-ben elfogadott új Ptk. végül a kormányváltást követően született parlamenti döntés értelmében nem lépett hatályba, jelentős lyuk tátong a jogi szabályozáson. Az azonos nemű „bejegyzett” élettársak örökölhetnek egymás után, a különnemű élettársak pedig nem, vagyis csak végintézkedéssel. Jelenleg az élettárs még mindig csak egyetlen juttatásra jogosult a társa után, az özvegyi nyugdíjra. Új Ptk. pedig talán 2013-ra lesz.

„Technikai” problémáim is vannak. Ha az államtól kapunk juttatást (pl. családi pótlék), akkor a jogosultságot igazolni kell. Milyen igazolást kér majd arról az állam, hogy élettársi kapcsolatban élek valakivel és közösen nevelgetjük közös és egymás gyermekeit?  2010-től a közjegyzők vezetik az Élettársi Nyilatkozatok Országos Nyilvántartását, túl sokan nem kerültek eddig bele, hiszen hitelfelvételnél vagy özvegyi nyugdíjra jogosultságnál volt csak jelentőssége a regisztrációnak (ami egyébként a jegyzői hatósági bizonyítványt váltotta fel). Az élettársak tehát közjegyző előtt nyilatkozhatnak kapcsolatuk fennállásáról, és mindaddig élettársnak fognak hivatalosan minősülni, amíg valamelyikőjük házasságot nem köt vagy meg nem hal. Kivéve persze, ha akár csak egyikőjük is kéri a nyilvántartásból való törlést. Ez a nyilvántartás még persze nem igazolja, hogy közös háztartásukban gyermekeket nevelnek, de az azonos állandó lakcím talán elegendő lehet.

Nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium gondolkodhat a szükséges jogszabálymódosításokon.

0 Tovább

Mire jó egy Projektmappa és hogyan nyerhetsz 1 éves hozzáférést?

Ha belefogtál már egy vagy több projekt menedzselésébe, ahol az erőforrások szervezése és irányítása volt a feladatod, akkor nagy valószínűséggel, előbb vagy utóbb szükségét érezted, hogy a feladatokat, a határidőket és az azokkal kapcsolatos kommunikációt egy egységes struktúrában, egy helyen átlásd, kezeld.

Számtalan eszközt, szoftvert készítettek ebből a célból az utóbbi időben, a legutóbbi időkben pedig sok webes szolgáltatás is elindult, hogy ezt az igényt kielégítse.

Az egyik ezek közül a magyar fejlesztésű Projektmappa, ami - akárcsak számtalan társa - abban segít, hogy...

  • egy helyen vezesd feladataidat és határidőidet
  • üzeneteket írj és fájlokat ossz meg kollégáiddal
  • elegáns módon tarts kapcsolatot ügyfeleiddel
  • hatékonyan virtualizáld irodádat
  • napi 10 percben menedzseld projektjeidet

Ha az igény már megfogalmazódott benned, de még nem próbáltál ilyen szolgáltatást, vagy próbáltál, de elégedetlen voltál, most jó esélyed van, hogy 1 évig ingyen használj egy ilyen szoftvert, méghozzzá a Projektmappát. Nincs más dolgod, csatlakozz az Atecéged.hu-hoz és iratkozz fel a heti hírlevelünkre!

Hogy pontosan mi a teendőd, azt elolvashatod itt.

0 Tovább

Atecéged

blogavatar

vállalkozói ismeretek kezdőknek és haladóknak

Utolsó kommentek