Atecéged

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslatot, mely költségcsökkentés tekintetében csak a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának 200 milliós árbevételhez rendelését tartalmazza a 2012-es üzleti évtől, - 2013-tól majd 300 millió lesz, - júniusban terjesztették a Parlament elé. A törvény elfogadására várhatóan július elején kerül sor.

A törvénytervezet ezen kívül a következőket tartalmazza:

• A regisztrációs adó csökken az autó avulásának függvényében.
• Emelkedik a jövedéki adó a dohánytermékek és a bioüzemanyag vonatkozásában.
• Illetékmentes lesz a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos praxisjogának öröklése.
• A vendéglátóipari egységek havi standolási kötelezettségét megszüntetik.
• Illetékmentes ügyekben az adóhatóságnak nem kell határozatot hozni.
• A számviteli törvényben újra módosítják az engedéllyel számviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó szabályokat. (Ez minden évben megtörténik, és van még egy kormányrendelet is ezzel kapcsolatban.)
• Módosítják a hitelintézetekről szóló, valamint a befektetési vállalkozásokról szóló törvényeket is.

Tehát a cégek költségcsökkentésére először 2012-ben számíthatunk azon vállalkozások esetében, ahol nem lesz kötelező ettől az évtől a könyvvizsgálat. Jelenleg 17.000 kisvállalkozás érintettségéről beszélnek, éves 350.000-400.000 forint könyvvizsgálói díjjal. 17.000 * 400.000 = 6.800.000.000 Ft. Ez 6,8 milliárd forint megtakarítást jelentene összességében a vállalkozásoknak akkor, ha tényleg minden esetben ennyi lenne a könyvvizsgálói díj. De korántsem ennyi. Ismerek olyan megyéket, ahol évi 100.000-150.000 forintot fizetnek a könyvvizsgálatért.

Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a könyvvizsgálók minden évben június 10-ig adatszolgáltatást küldenek be a kamarába a díjazásról és az ügyfelek árbevétel szerinti megoszlásáról. (Másról is, de ez most nem lényeges.) Tehát a mostani adatszolgáltatásból felmérhető lesz a kieső könyvvizsgálói munkák száma és díja.

Megjegyzem, hogy ez sem teljesen pontos szám, mert a tapasztalt vállalkozók már akkor is megtartották a könyvvizsgálót, amikor az értékhatárt 50 millió forintról 100 millió forintra növelték. Vajon miért?

• Az elsődleges és legfontosabb ok, hogy a könyvvizsgálót adótanácsadóként használják. Ettől a könyvvizsgálók ugyan szeretnének, de nem tudnak megszabadulni. Sőt, ezt a különmunkát nem tudják külön díjazással sem elismertetni.
• A vállalkozás vezetője, ha valami új tevékenységre vagy nem rendszeres ügylet megkötésére készül, szívesebben fordul az évek óta ismert könyvvizsgálójához, mint egy ismeretlen tanácsadóhoz. Ne feledkezzünk meg arról az előnyről, hogy a könyvvizsgáló ismeri a cég tevékenységét és főbb embereit, valamint az egyszeri tanácsadás sokba kerülhet.
• A könyvelő szívesen fordul számviteli és adózási kérdéseivel a könyvvizsgálóhoz, biztonságot jelenthet számára a kérdezés lehetősége. Ez különösen az utóbbi években erősödött igény a napi 30.000 forintba kerülő továbbképzések és a jogszabályokat ismételgető szaklapok, valamint a kollégák tanácsait tartalmazó internetes oldalak előtérbe kerülésével.

Nem tudom már felidézni hol olvastam az adóhatóság véleményét arról, hogy ők nem érzékelték azt, hogy a könyvvizsgálat hatására emelkedett volna az adófizetése a kisvállalkozásoknak. Ennek nagyon örülök, mert visszaadnám az összes diplomámat, ha ez felfedezhető lett volna számukra.

Folytatas következik jövő héten

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Hogyan néz ki az a vállalkozási kör, amelyre folyton-folyvást hivatkoznak a hazai gazdaságpolitika legfőbb döntéshozói, és amelynek a magyar gazdaság húzóerejévé kellene válnia a közeljövőben? Erről elmélkedik néhány szabály és jogszabály ismertetése közben könyvvizsgáló szerzőnk.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó néhány számszerű adat megismerésével kapcsolatban javasolt elgondolkodni a vállalkozások vezetőinek arról, hol is tartunk, és merre van az előre a gazdasági fejlődés irányába….

Magyarországon 2010. december 31-én 1,6 millió regisztrált vállalkozás volt. Ebből nagyságrendileg 600 ezer a társas vállalkozás, (például: kft, bt, stb.) és 1 millió az egyéni vállalkozó. (A gazdasági fejlődés szempontjából biztatóbb lenne, ha az arány fordított lenne.)

Az összes regisztrált vállalkozás harmada Budapesten és Pest megyében található. A társas vállalkozások fele itt található. Az egyéni vállalkozók 80%-a azonban ezen a körzeten kívül van. (A pontos adatok megtekinthetők a KSH honlapján.)

Ha azt olvassuk valahol, hogy „regisztrált vállalkozás”, az annyit jelent, hogy valahol be van jegyezve, (cégbíróságon, önkormányzatnál, stb.) de nem jelenti azt, hogy ténylegesen működik is. (A statisztikák szerint mintegy egy millió működő vállalkozásról beszélhetünk. Hol van a többi, kérdezhetnénk…?)

A regisztrált vállalkozásoknál foglalkoztatott létszám szerinti megbontás azt mutatja, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a 97,7%-a 0-9 főt foglalkoztat. A nulla arra utal, hogy kb. 440 ezer vállalkozásnál nincs foglalkoztatott, illetve a számuk ismeretlen a KSH szerint.

A kkv a „mikro- kis- és középvállalkozás” kifejezés rövidítése Magyarországon. A 2004. évi XXXIV. évi törvényben  találjuk ennek a fogalomnak a szabályait, kategóriáit, melyeket elsősorban a határértékek miatt érdemes megismerni.

Alapvető kritérium, hogy nem beszélhetünk kkv-ről akkor, ha a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (Kivétel van.)

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a) összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (A múlt év végén forintban: 2.780.000.000.)

A KKV kategórián belül mikro-vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ezeknek a kategóriáknak jelentőségük van a különböző támogatások meghirdetésekor, illetve adókedvezmények esetében.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az említett létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikro-vállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Több vállalkozás együttes beszámolója (konszolidációja) alapján kell figyelembe venni a határértékeket a hivatkozott törvényben leírt módon.

Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Tehát ilyen nyilvántartással rendelkeznie kell. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Például, ha félévkor kezdtem működni és 1.000.000 forint árbevételt értem el, akkor éves szinten az 2.000.000 forintot jelent.

Ha 278 Ft/EUR a 2010. december 31-i árfolyam, akkor a mikro-vállalkozások 2.000.000 eurós értékhatára 556.000.000 forintot jelentett (árbevétel vagy mérlegfőösszeg). Nálunk nem ez a nagyságrend egy mikro-vállalkozásnál. Rengetegen beleférnek az évi 25 millió forintos értékhatárba, legfeljebb magasabb létszámmal állítják elő, mint más országokban.

A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, mintegy 96-98%-a mikro- vállalkozás. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2-3%. Számát tekintve a közepes vállalkozások és nagyvállalatok száma a mikro-vállalkozásokhoz képest elhanyagolható.

Mindezen néhány adat tükrében át kell gondolnunk saját helyzetünket, valamint azt, hogy a vevőkörünk igényeinek felmérése alapján hogyan tudunk hatással lenni a kereslet növekedésére, s ezen keresztül az árbevételünk növelésére, hiszen a gazdasági növekedés rajtunk múlik. Ennek függvénye a valódi munkahelyteremtés is.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Ezek az ellenőrzési szempontok a 2011-es évre vonatkoznak, és általános esetben nem biztos, hogy érintik a most készített 2010. évi társasági adóbevallásunkat. Megszűnés vagy kiugró számok esetén azonban a 1029-es jelű bevallás beküldését követően néhány hónap múlva már jöhet az adóellenőr. Megszűnéskor (végelszámolás, felszámolás,) mindenkit ellenőriznek minden adónemben öt évre visszamenőleg. A „kiugró számok” kifejezést úgy értelmezzék, hogy a társasági adóbevallásunkban szereplő – ezer forintban kifejezett – számokat egy elektronikus kockázatkezelő szoftveren átfuttatják, ami felhívja a figyelmet bizonyos tételekre, s ezzel segíti az ellenőrzésre történő kiválasztását az adóalanynak.

A következő nagy összegű gazdasági események indukálhatnak kiemelt figyelmet – természetesen az általános szempontok mellett, - a társasági adó vizsgálata során:

• jelentős összegű jegyzett tőkeemelés;
• jelentős összegű tőketartalék növelés;
• a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés (különösen üzletrész) nagyobb összegben történő vásárlása vagy értékesítése; (Ezt úgy fordítanám magyarra, hogy megvásárolom egy másik cég üzletrészeinek például az 55%-át és hosszú ideig bele kívánok szólni a másik vállalkozás gazdasági döntéseibe. Vagy pedig jelenleg rendelkezem az üzletrésszel, megvan már kb. öt éve, és most eladtam valakinek.)
• a jelentős összegű befektetett eszköz (kiemelten az ingatlanok) megszerzése;
• a jelentős összegű (elsősorban tulajdonosokkal szembeni) kötelezettség nyilvántartása; (Magyarul: a tulajdonosok által adott jelentős összegű tagi kölcsön szerepel a társasági adóbevallásban. Ennek vizsgálhatják a keletkezési körülményeit, összegének helytállóságát, stb.)
• felmerült-e pótlólagos adófizetési kötelezettség a vizsgált időszakban a társasági adóalap vagy adó terhére igénybe vett kedvezményekkel összefüggésben. (Például nem használták fel időben a fejlesztési tartalékot beruházásra.)

Az adóhatóság irányelve szerint az ellenőrzésnek különös gondossággal kell eljárnia, amennyiben a vállalkozás:

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre nagy összegű értékvesztést,
• a befektetett eszközökre nagy összegű, esetleg terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést számolt el,
• ha cégcsoporton belüli üzletrész értékesítések eredményeként üzleti vagy cégérték nyilvántartására, illetve ezzel összefüggésben utóbb terven felüli értékcsökkenés elszámolására került sor.

Súlyponti ellenőrzési témák még 2011-ben a társasági adóval kapcsolatban:

• A reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
• Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését az első igénybevételt követő harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni köteles.
• Kiemelt feladatként kezelik a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel, az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.
• A jövedelem -(nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzésén túl indokolt azon vállalkozások ellenőrzése is, amelyek több évben is a jövedelem -(nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítését vállalták.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Lényegében e cikksorozat első két részében – melyek még áprilisban jelentek meg, - a legfontosabb előírásokat már ismertettem a vállalkozások vezetői számára.

Összefoglalva, akkor is papíralapú számláról beszélünk, ha magát a számlát, annak adattartalmát számítógépen számlázó-programmal állítjuk elő. Teljesen mindegy, hogy a számlát kibocsátó vállalkozó milyen módon (például elektronikus adatállomány formájában időbélyeggel, elektronikus aláírással, stb.) őrzi meg a kiállított számláit, attól az még papíralapú számla marad. A számlázó-programjának biztosítania kell a számlák sorszáma szerint az azokkal történő teljes körű elszámolást, a rontott számlák, helyesbítő számlák, sztornó számlák megőrzését. A számlakibocsátó vállalkozó felelőssége az, hogy bizonyítani tudja egy adóhatósági ellenőrzés során, hogy a kiállított számláinak másolatai megvannak, és az azokon szereplő összegek bevételként teljes körűen elszámolásra kerültek. Amennyiben például nem tudja bemutatni a sztornó számlák példányait, akkor mulasztási bírság kiszabására kerül sor, sőt ilyenkor ellenőrzik a bevétel-eltitkolás lehetőségét is.

Tehát nem egy-egy számla példányainak számával foglalkozunk, mert az már nincs, hanem azzal, hogy minden felhasznált számlasorszám helye, elszámolása bizonyítható legyen.

A jelenlegi magyar jogszabályok szerint a számlázó-programmal kiállított papíralapú számla csak papír alapon bocsátható ki a vevő részére. Tehát a továbbítás módja elvileg meghatározott. Azon senki ne csodálkozzon, hogy külföldi adóalanytól szinte mindig e-mailben kapjuk a számlát, vagy esetleg egy weboldalról tölthetjük le. Ennek az az oka, hogy minden ország gazdálkodó szervezetei a saját hozzáadottérték-adó (héa=áfa) rendeletüket kötelesek betartani, tehát ahol a papíralapú számla továbbításának az elektronikus módja megengedett, onnan így fogják küldeni. (Mivel a külföldivel kötött ügyletek adómentesek, vagy fordítottan adóznak, az áfát úgyis mi számítjuk fel, ezért kénytelenek vagyunk befogadni a külfölditől az ilyen számlákat.)

Az Európai Unió hatályos Áfa-irányelve is elismeri a számla továbbításának elektronikus módját, de a tagállamokra bízza annak bevezetését, tehát az alkalmazása nem kötelező. Magyarország nem vezette be. (Ezért írtam le ennek a bekezdésnek a kezdő mondatát.) Jó lenne ezt a kérdést rendezni mielőbb, hiszen a számla kézzel történő aláírása már nem kötelező (bár egyéni vállalkozó esetén ez a kijelentés egyesek szerint kétséges, a róluk szóló törvény miatt). Hatósági vélemény szerint, - és szerintem is J - az elektronikus aláírás és időbélyeg vagy EDI rendszer nélkül továbbított számla könnyen manipulálható a számítógép segítségével utólag. Ezért a közösségi tagállamok egy része nem siet bevezetni az e-mailben küldött számla elismerését.

Ez a probléma a számlát befogadó adóalanyok részéről veszélyes, mert ha a levonható általános forgalmi adójukat nem fogadja el az adóhatóság a számla meg nem felelése miatt, akkor anyagilag nagyon sokat veszíthetnek. Ezért nyugodtan rá lehet fogni a könyvelőkre, hogy túlzottan óvatosak és a befogadott számlák miatt sokat paráznak. Ennek az az oka, hogy a vállalkozó elsősorban mindig őket tartja mindenért hibásnak (még a bonyolult adótörvények miatt is).

Ennek ellenére higgyék el nekem, hogy a felelősség a vállalkozót, illetve a vállalkozás vezetőjét terheli. Ha befogadja az internetről kinyomtatott számlát, akkor a saját felelősségére tegye meg. Én most nem tudom megjósolni azt, hogy ha majd adóellenőrzés lesz nála pár év múlva, akkor mi lesz az adóhatóság álláspontja a kérdésben.

Csak annyit kérek a vállalkozások vezetőitől, hogy a könyvelőnek mindig adjanak a számlából egy kinyomtatott példányt, mert neki arra egy csomó dolgot rá kell írnia (kontírozás, dátum, tételszám, szignó). Ezt pedig elektronikus úton nem lehet megoldani csak egy SAP nagyságrendű programmal, amit egy kisvállalkozás nem tud megfizetni és nincs is értelme.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy a számlák megőrzéséért és olvashatóságának biztosításáért a vállalkozás vezetője a felelős. A megőrzési kötelezettség időtartama az általánosan ismert 5 évtől függetlenül, - mely önellenőrzés esetén újraindul, - a számviteli törvény 169.§- ának (2) bekezdése értelmében, a számlákra vonatkozóan, mint a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatra, legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési hivatkozások által visszakereshető módon előírt.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

Hasznos információk adóbevalláshoz:

• 10 hibalehetőség, melyre figyelnünk kell a társasági adóbevallásban
• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Legalább három éve nem tudunk megszabadulni attól a kényszertől, hogy a társasági adóbevallás miatt a legkisebb gazdasági társaság számára is kötelező legyen a legnagyobb vállalatok számára előírt részletes mérleg és eredménykimutatás elkészítése ezer forintra kerekítve. Ezért örülünk fölöslegesen, amikor az adminisztráció csökkentéséről hallunk. Ezt csak azok hiszik el, akik soha nem töltöttek ki például társasági adóbevallást.

A cégek mintegy 80-90%-a egyszerűsített éves beszámolót készít, amely sokkal kevesebb sort tartalmaz a nagyvállalatok számára előírt beszámolónál. Ennek ellenére a társasági adóbevallásban kérik a részletesebb sémában kimutatott adatokat. Például: személyi jellegű egyéb kifizetések, anyagköltség, egyéb szolgáltatások értéke, követelések áruszállításból és szolgáltatásból, értékcsökkenések megbontva eszközcsoportokra, stb.

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót elektronikus úton megküldjük a Céginformációs Szolgálat részére, talán a különböző gazdálkodási adatok nemzetgazdasági összesítése sem indokolhatja a mikro- és kisvállalkozások egyre jobban duzzadó adminisztrációs feladatainak fenntartását. A megkövetelt részletezés is hibaforrása a bevallásnak.

Nézzünk néhány olyan témakört, mely magában rejti a hiba elkövetésének lehetőségét az 1029-es jelű társasági adóbevallás kitöltésekor!

1.) Az első és igen gyakori hiba, – bár csak ellenőrzéskor derül ki, - hogy a társasági adóbevallásban szereplő mérleg és eredménykimutatás alábontott (részletezett) adatai nem egyeznek a tényleges mérleg és eredménykimutatás adataival. A bevallás kitöltését az eredménykimutatás adataival kell kezdeni. Az adózás előtti eredmény kerül át az első lapra. A bevallásban kért részletezéshez nem mindenki készíti el ezer forintra kerekítve az éves beszámoló sémáját, mert egyébként semmi szüksége nincs rá. Tehát az év végi főkönyvi kivonatból dolgozik, ami forintban és főkönyvi számlánként tartalmazza az adatokat, és egy összesített adat részletei nem is mindig vannak egy helyen. Tehát a részletező számok korántsem pontosak, főleg a fejben történő kerekítés miatt. Pedig a társasági adóbevallás kitöltési útmutatójában külön felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben a nyomtatványokon szereplő „összeg” jellegű adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget.

2.) A fejlesztési tartalék képzésénél illetve felhasználásánál a bevallásban nem mindig veszik figyelembe, hogy a képzett összeg nem használható fel olyan tárgyi eszközre, amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás. Ilyen például a földterület, telekrész, stb.

3.) Hiba, ha a követelésre elszámolt értékvesztéssel nem növeljük meg a társasági adó alapját.

4.) A nonprofit szervezetek 2011. február 25-ig nyilatkozhattak a 1001-es jelű bevallásban arról, ha vállalkozási tevékenységből 2010-ben bevételt nem szereztek. Amennyiben ezt elmulasztották, akkor bevallásukat május 31-ig a társasági adóbevallás kitöltésével kell teljesíteniük.

5.) A társasági adó hatálya alá tartozók hibát követhetnek el azzal is, ha a 2010-ben reprezentációra és üzleti ajándékra költött kiadásaikkal nem növelik meg a társasági adó alapját.

6.) A nyereségminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása nem kötelező – mely a korrigált bevétel 2%-át tekinti adóalapnak, - de ha így döntünk, akkor feltétlenül ki kell tölteni a 1029-10-es jelű nyilatkozatot is. Ez elsősorban a papíralapú bevallást beküldők esetében sokszor elmarad. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy nem kell alkalmazni a nyereségminimum szabályát néhány esetben. Például az első adóévben vagy az előtársasági időszakban.

7.) A 1029-01-01 számú bevallási lap 22. sorának kitöltése fokozott figyelmet kíván és jelentős hibaforrás. Ez a sor lényegében a befizetett adóelőlegek és a végleges 2010. évi társasági adó összegének különbségét mutatja. Ezt az összeget kell még május 31-ig rendezni. Az előleg befizetésére teljesített összeg számításánál figyelembe kell venni: - az előző adóévek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt, és más adótartozásra át nem vezetett összegét, - a 2010. évi társasági adókötelezettségre teljesített tényleges előleg befizetéseket, ideértve a feltöltési kötelezettség teljesítéseként átutalt összeget is, - a más adónemről, a 2010. évi társasági adó kötelezettség teljesítésére a bevallás elkészítésének időpontjáig átvezetett összeget, - illetve a szankció jellegű kötelezettségre megfizetett összeget. Ez akkor merül fel, ha valamilyen adó- vagy adóalap-kedvezményt nem úgy használtunk fel, ahogy a törvény előírja. Ugyanakkor már a 2011. évre is fizettünk előleget, melyet a 22. sornál nem vehetünk figyelembe.

8.) Rengeteg probléma merül fel a gyakorlatban a különböző de minimis (csekély összegű) támogatásokkal kapcsolatban, melyek részletezésére itt nincs lehetőség. Az adórendszeren belüli támogatások közül a 2010-ben benyújtott adóbevallásban (0929), és a 2009-ben benyújtott adóbevallásban (0829) érvényesített de minimis támogatások összegét, valamint az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2009-ben, a 2010-ben, és a 2011-ben a 1029-es adóbevallás benyújtásáig odaítélt támogatások összegét kell összeszámítani, figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg-korlátra.

9.) Hibalehetőséget rejt az értékcsökkenési leírások – a számvitel szerinti növelő, a társasági adó szerinti csökkentő tétel – elszámolása az adóalap meghatározása során. Például, ha az adózás szerint 50%-os leírást választottunk, akkor két év alatt elfogy az adóalap csökkentésének lehetősége, de a számvitel szerinti értékcsökkenéssel növelni kell az adóalapot. A megbízható és valós kép biztosítása egyébként nem teszi lehetővé azt, hogy minden egyes befektetett eszköznél megegyezzen a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenés az adótörvény által megengedettel.

10.) Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőségre (1029-03-02-es lap 21. sor), mert 2010-től az elszámolás a saját közvetlen költségekre korlátozódik, a kutatási tevékenységet pedig előzetesen be kellett jelenteni az adóhatósághoz.

Nyakunkon az szja-bevallás is!

• 10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban
• Adóbevallás 2011 (1 százalék): évi 3-6 milliárdot buknak a civilek miattunk

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Csökkenthető a társasági adó alapja az iparűzési adóval?
• Így számolható el a munkahelyi értekezleten elfogyasztott kávé
• Ki vallja be az elhunyt személy adóját?

Minden évben elmondja az adóhivatal, hogy a leggyakoribb hiba a beérkezett személyi jövedelemadó-bevallásoknál az adózó aláírásának hiánya. Mégis minden évben újra előfordul szép számban. Az Atecéged.hu számára Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő gyűjtötte össze a 10 legtipikusabb hibát, amit az idén elkövethetünk.

Mára már általános megállapításként leszögezhető, hogy a legkevesebb hiba az elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) beküldött és az abev programmal kitöltött bevallásoknál fordul elő. Ennél a formánál nincs aláírás.

Nem olyan egyszerű számítógépen kitölteni a bevallást egy olyan embernek, aki nem dolgozik rendszeresen a különböző kitöltő programokkal, mert nem érti annak „üzeneteit”. Nincs gyakorlata abban, hogy néha csak figyelmeztetéseket közöl a program. Ráadásul a kitöltési útmutató 325 oldal – mint egy jó krimi – amit ugyan nem kell végigolvasni, csak azt a részt, ami ránk vonatkozik, de nem mindig tudjuk, hogy melyik az. Ezért elég gyakran kimarad valami a bevallásból. Például az egészségügyi hozzájárulás elszámolása.

Vigyázat! Ha a kitöltött bevallás kinyomtatásakor azt tapasztaljuk, hogy a nyomtatvány jobb alsó sarkában a „hibás” megjelölés szerepel, akkor valamit elrontottunk, vagy hiányos a bevallás, melyet a program felismert. Így ne küldjük be! A legtöbb hibalehetőséggel azok kerülnek szembe, akik teljes egészében kézzel töltik ki az adóhatóság ügyfélszolgálatán beszerzett 1053-as jelű bevallási nyomtatványt.

Nézzünk néhány tipikus hibát!

1. A jövedelemadó bevallásának az internetről letöltött program segítségével történő kitöltésének első buktatója a nem szakemberek számára az, hogy az ún. előlapon történő választásuktól függ az, hogy mely lapok nyílnak meg és válnak kitölthetővé. Ha rosszul választunk, akkor valamely jövedelem bevallása nem történik meg. (Például, ha 2010-ben volt ekho-val adózott jövedelmem, akkor az előlapon nem választhatom a „magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás” http://ateceged.hu/cimkek/csokkentett-adattartalmu-bevallas kitöltését.)
2. A 2010. évi 98 százalékos különadót nem az 1053-as személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani, hanem az 1053K jelű nyomtatványon . Ennek ellenére be kell írni a különadó alapját az 1053-as nyomtatvány 57. sorába, mivel azt egyes kedvezményekre (például az adójóváírásra) vonatkozó értékhatárok számítása során figyelembe kell venni. De még ez a fogalmazás sem pontos, mert csak a 2010. december 30-án és 31-én megszerzett különadó alapot képező jövedelem kerül ebbe a sorba, és a 2010-ben máskor kapott ilyen jövedelmet a jogcímének sorába kell beírni. Tipikus hiba az idén, hogy a különadós jövedelmet nem tüntetik fel, ezért a jövedelemhatár alacsonyabb a ténylegesnél és így az igénybevett kedvezményeket utólag majd vissza kell fizetni. (Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltattak az adóhatóság részére a különadós jövedelmekről.)
3. 2010-ben még léteztek olyan jövedelmek, amelyeket, ún. adóterhet nem viselő járandóságoknak neveztünk. Ez azt jelentette, hogy a bevallásban szerepel, kiszámítjuk az adóját, majd le is vonjuk azt az összes adóból. Szerepük annyi volt, hogy feljebb tolták a többi jövedelem adóztatását, mert 2010-ben még két adókulcs volt. (2011-re ez a rendszer megszűnt.) 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság volt például: a baleseti járadék, ápolási díj, nyugdíj, lakáscélú munkáltatói támogatás, stb. Ha kihagyjuk ezt az összeget a bevallásunkból, - melyet a kitöltő program sem tud ellenőrizni, - akkor lehetséges hiba a tényleges kötelezettségnél kisebb adófizetés. Egy másik tipikus hiba ezzel kapcsolatban, hogy az adóterhet nem viselő járandóságokat – függetlenül attól, hogy mely időszakra jár – a kifizetések időpontja szerint kell éves szinten figyelembe venni. Ez pedig az adóalanytól kíván átgondolt számításokat az adóalap-kiegészítést (27%) megelőzően.
4. A 1053-10-es bevallási lap szolgál a magánszemély járulékkötelezettségének bevallására, de csak akkor, ha az ezt megalapozó jövedelmet nem kifizetőtől kapta, és nem egyéni vállalkozó. Tipikus hiba, hogy beírják erre a lapra azokat az adatokat, amelyeket a 2010. évi kifizetői járulékigazolás tartalmaz. Nem szabad.
5. Az elektronikusan letöltött és a program segítségével kitöltött bevallásoknál az idén már nem tették lehetővé annak a hibának az elkövetését, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárba történt 2010. évi befizetésünkből visszakapott kedvezményt a saját lakossági folyószámlánk megjelölésével kérjük vissza, az egészség-, vagy nyugdíjpénztáré helyett. A program ugyanis beírja a számlaszámot, ha beírjuk a pénztár nevét. A bevallás kézzel történő kitöltése esetén azonban ennek a tipikus hibának a lehetősége továbbra is fennáll.
6. Amennyiben a személyes adataink hibásak, különös tekintettel az adóazonosító jelünkre, akkor a bevallásunk hibásnak minősül, és számíthatunk az ügyfélszolgálatra történő behívásra javítás céljából.
7. Ha lehetőségünk volt a munkáltatói adóelszámolást kérni, amit teljesítettek is, és mégis benyújtjuk az 1053-as bevallást, akkor kétszeres bevallás miatt egy viszonylag rövid időtartamú adóellenőrzésre számíthatunk, melynek során megállapítják, hogy melyik jövedelemadó bevallás tekinthető érvényesnek.
8. Abban az esetben, ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet és általános forgalmi adó fizetésére sem kötelezett, akkor az adóbevallással egyidejűleg még befizetendő adójára részletfizetést kérhet, amennyiben a tartozás nem haladja meg a 100.000 forintot, mégpedig külön kérelem írása nélkül az 1053-C lap alján. Maximum négy részletben fizethető be pótlékmentesen az adókülönbözet. Mivel a más adónemből keletkezett többlet is beszámítható az értékhatárba, a kérelem kitöltésével egyidejűleg átvezetési kérelmet is be kell nyújtani az adótöbblet szja-ra történő átvezetéséről. Ennek elmulasztása hibát eredményez.
9. Komoly hibaforrást jelent, hogy nem készítettek új bevallási nyomtatványt 2010-re, csupán a 2009. évit toldozgatták. Ezért a 27%-os adóalap-kiegészítés számítgatása a – mivel nem vonatkozik minden tételre, és egyéb eltérés is lehetséges – nagyobb arányban okozhat hibás bevallásokat, mint eddig bármelyik évben. Ezt a kitöltő program sem tudja minden sornál ellenőrizni. Nagyon zavaró, hogy a jövedelem csak egy kis ablakba írható be, és a munkáltatói igazolások rovatainak szövegezése is értelmezhetetlen (keverik a jövedelem és az adóalap kifejezéseket a hivatal által kialakított nyomtatványon).
10. És végül a magánszemélyek számára legnehezebben értelmezhető, s ezáltal több hibalehetőséget rejtő bevallási lap a 1053-09-es jelű, mely a különböző jogcímek alapján fizetendő, különböző mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallására, valamint a túlfizetés kimutatására szolgál. Nagyon figyelmesen nézzék át ennek a lapnak az útmutatóját!

Minden, amit tudni kell az adóbevallásról.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az írások nem az adózással vagy a könyveléssel foglalkozó szakemberek számára készülnek, hanem a vállalkozók (gazdasági társaságok vezetői, tulajdonosai, egyéni vállalkozók,) tájékoztatása céljából.

Az előző írásból megállapíthattuk, hogy teljesen mindegy, hogy egy számlát postagalambbal küldünk, vagy e-mailben, vagy egy weboldalról töltjük le, az akkor is papíralapú számla. Annak sincs jelentősége, hogy a számlát kézzel töltöttük ki, vagy egy számlázó programmal állítottuk elő az adatait, attól még papíralapú számlával van dolgunk.

Számlázó program alkalmazása esetén kötelező kellék a róla szóló dokumentáció, - melyről az előző cikkben említést tettem, - és egy nyilatkozat a program készítőjétől arról, hogy a szoftver működése megfelel az áfa törvény és az előzőekben említett PM rendeletben előírt követelményeknek, melyet az adóhatóság ellenőriz. Ezt az eljárást a számlázó programokat készítők nálam is pontosabban ismerik. Én csupán attól óvom a többi számítógépes kollégát, hogy leüljenek és írjanak maguknak egy számlázó programot, mert az szabálytalan.

Mi a jelentősége annak, hogy papíralapú számláról beszélünk? És miért kell ezt megjegyezni az elektronikus úton továbbított számlákra vonatkozóan is?

Azért, mert ezekre a számlákra vonatkozóan mindazokat a szabályokat be kell tartani, melyek a törvényekben és a rendeletekben a papíralapú számlákra vonatkoznak. Enélkül ugyanis nem szabályos a számla, aminek adózási következményei vannak mindkét fél számára.

Előfordulhat, hogy a számlát egy webes számlázó-rendszerből nem az eladó, hanem a vevő nyomtatja ki. Ennek nincs különösebb akadálya, de attól ez még papíralapú számla lesz. Tehát pl. úgy működik a rendszer, hogy elkészül a számla az eladó szerverén, ő küld e-mailben egy egyszer használatos linket, amire kattintva megjelenik az oldal printer friendly formátumban, ami helyileg a vevőnél kinyomtatható a böngészőből.

Milyen kérdése van ezzel kapcsolatban a vevőnek?

Probléma lehet, ha éppen nem tudja a vevő kinyomtatni a számlát, mert az olyan helyen jelenik meg az interneten, ami csak egyszer érhető el. Tehát ha nincs telepítve nyomtató a géphez, amin megnézi a számlát a vevő, vagy valami miatt nem sikerül a nyomtatás és már becsukta a számlát megjelenítő ablakot, akkor hogyan jut majd egy másik példányhoz hozzá, hogy le is tudják könyvelni. Én erre nem tudom a választ, csak a programozók.

Arról viszont már írtam, hogy 2010. szeptember 27-e óta nem kell feltüntetni egy adott sorszámú számlán, hogy hány példány készült belőle. Sajnos ezt az új szabályt néhányan úgy értették, hogy megszűnt a számlák sorszámozása, ami pedig soha nem fog megszűnni. A példány-sorszám és a számla sorszáma két külön dolog.

A nyomtatványboltban megvásárolható számla-nyomtatványokról sorszám szerint tudja az adóhatóság, hogy az melyik adózónál van, mert a vásárlásokról a bolt negyedévente jelentést küld a számára. Az adózóknak pedig részletes nyilvántartást kell vezetniük a felhasználásról, melyet minden ellenőrzéskor bekérnek.

A számlázó programnak is biztosítania kell a kibocsátott számlák folyamatos sorszámozását, valamint az azokkal való teljes körű elszámolást. A hibás számláknak is meg kell lenniük. Előnyös lehet, hogy a számlázó-programmal előállított papíralapú számlának a kibocsátónál (vevőnél) maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, - a másik félnél nem! - feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik. Az így megőrzött adatállomány a számítástechnikai program által előállított papíralapú számla elektronikus változata, de ez sem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].

Minden számlával szemben alapvető követelmény, hogy annak adatait utólag semmilyen módon, sehol ne lehessen megváltoztatni.

folyt.köv.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Napjainkban egyre inkább terjed a számlázással kapcsolatban az a megoldás, hogy a számlát nem személyesen vagy postán juttatja el az eladó a vevőnek, hanem a számla kibocsátója lehetővé teszi annak kinyomtatását az internetről a másik fél számára. (Megjegyzem, hogy arra is van lehetőség, hogy a vevő állítsa ki a számlát az eladó helyett, de ez egy szerződésen alapuló teljesen külön téma, amire most nem térek ki.)

Mindig a számla befogadója, vagyis a vevő izgul jobban azért, hogy a kapott számla megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, mert az ő levonható áfájának elfogadása múlik rajta egy ellenőrzés során. Még sosem hallottam olyan esetet, hogy a számla kibocsátójánál emelték volna ki a bizonylatot a könyvelési anyagból, hiszen az ellenőr nem fogja csökkenteni az árbevételt vagy a fizetendő áfát. Más jellegű jogkövetkezmény természetesen ezen az oldalon is felmerülhet.

A számlával kapcsolatos követelményeket alapvetően két jogszabályból szedhetjük össze, bár ez nem jelenti azt, hogy más jogszabály (például a számviteli törvény) előírásai nincsenek hatással rá. Még akkor is igaz ez, ha egyéni vállalkozóról beszélünk, aki egyébként nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá.

A helyzet bonyolultságát szemléltetem, ha idézek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényből, miszerint „az általános forgalmi adó alanya az eva-törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adó-megállapítási időszak utolsó napjával megszűnt volna,” de bizonyos esetekben neki is kell áfát fizetnie. Hasonló helyzetben van az az adóalany is, aki az áfa rendszerében alanyi adómentességet választott.

A számlára vonatkozó követelmények tekintetében az alapvető két joganyag következő:

• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, és
• a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet.

A számla kibocsátási módját tekintve kétfajta számlát különböztetünk meg:

• a papíralapon kibocsátott számlát,
• és az elektronikus úton kibocsátott számlát.

A második, vagyis az elektronikus számla, melyhez elektronikus aláírás vagy az EDI rendszer használata szükséges, most nem témánk.

A papíralapú számlának szintén két fajtája van:

1. a nyomtatványként nyomdai úton előállított számla/számlatömb kitöltésével kibocsátott, és
2. a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.

A nyomtatványboltokban vásárolt számlák sorszámtartományának valódiságát az adóhatóság honlapján szoktuk ellenőrizni, különösen nagy értékű befogadott számlák esetén. Az ellenőrzés eredményét célszerű kinyomtatni és a számla mögé tűzni, mert ebben az esetben nem kerülhet az adóellenőrzési jegyzőkönyvbe az a mondat, hogy „nem kellő gondossággal járt el az adóalany”.

A számítógépes program segítségével előállított számla szintén papíralapú bizonylat, melyet ki kell nyomtatni. Valójában nem az a lényegi kérdés, hogy az eladó vagy a vevő nyomtatja-e ki, hanem az, hogy meg kell felelnie mind a számlázó programmal, mind pedig a számla tartalmával kapcsolatos követelményeknek.

A 24/1995. (XI.22.) PM rendelet szerint, a számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez egy alapfeltétel a programmal előállított számlák hitelességének biztosításához. (Sajnos eddig még nem találtam olyan ingyenes számlázó programot az interneten, amelyik ennek a feltételnek maradéktalanul eleget tett volna.)

A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása – mely a teljes körű elszámolást jelenti, - úgy valósul meg, hogy a számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a számlák sorszámozását. A számlázó programnak a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzítenie kell az utólagos ellenőrzés érdekében. A papíralapú számlák aláírása nem szükséges, bár semmi nem tiltja. (Gondoljanak a pecsét használatára, melyet egyetlen jogszabály sem ír elő, kivéve egyes szakmákat.)

2010. szeptember 27-től a kinyomtatott/kibocsátott számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példányt tartjuk-e a kezünkben, tehát megszűnt a példánysorszámozás.

folyt.köv.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Közel 100.000 olyan vállalkozás van Magyarországon, amely az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Ezek részben egyéni vállalkozók, részben betéti társaságok, részben pedig korlátolt felelősségű társaságok. Onnan ismerhetjük fel őket, hogy az adószámuk számjegyeit vizsgálva, Hátulról a harmadik számjegy 3-as. Például: 28762105-341. Ugyanez a vállalkozás, ha kiesik az evából, akkor a következő adószámot kapja: 28762105-241. Amennyiben alanyi adómentességet választ az áfában, akkor 28762105-141 lesz.

Azt kell még tudni róluk, hogy éves szinten a bevételük 25 millió forint alatt van. Azok választják az egyszerűsített vállalkozói adót, akiknek a tevékenysége volumenében kicsi, sokszor egyedül dolgoznak, és a hivatalosan elszámolható költségeik a bevételükhöz viszonyítva elég alacsonyak (10-20-30% a költség a bevétel összegéhez viszonyítva).

A korlátolt felelősségű társaságok az eva rendszerében is kettős könyvvitelt vezetnek, ezért velük most külön nem foglalkozom. Tekintettel arra, hogy ezek az írások nem számviteli vagy adózási szakemberek részére készülnek, hanem kizárólag a vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak a tájékoztatására, mindig csak egyetlen témakört kiemelve próbálok általánosítható szabályokat ismertetni. Annak ellenére, hogy az eva-előlegek és a decemberi feltöltési kötelezettség a kft-re is vonatkozik, mivel az időpontok másként funkcionálnak a kettős könyvvitelben, mint a bevételi nyilvántartásnál, ezért az ő esetükben csupán annyit fontos megjegyezni, hogy három nappal előbb fizessük ki a számlájukat, mint az eva befizetések határideje. (Lásd lentebb!)

Az evás egyéni vállalkozók és betéti társaságok általában bevételi nyilvántartást vezetnek, ami azt jelenti, hogy a vevők felé kiállított számláikat rögzítik sorrendben, majd mellé írják, hogy annak ellenértéke mikor érkezett be. Semmilyen költséget nem számolhatnak el, még a járulékbefizetéseket vagy adókat sem.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóév első, második, és harmadik negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig (április 12., július 12., október 12.,) adóelőleget fizet. Az eva mértéke 30%, melyet a kibocsátott számla bruttó (áfával együtt értendő) értéke alapján számítunk. Témánk szempontjából nem lényeges, hogy lehetnek adóalapot módosító tényezők is, ezért ezekről most nem beszélünk.

Tehát ha kibocsátok egy számlát 2011. február 12-én 90.000 + 22.500 = 112.500 forintról, akkor tudom, hogy ebből 33.750 forint evát be kell fizetnem április 12-ig. Marad 78.750 forintom társadalombiztosításra, beszerzésekre, a saját jövedelmemre, iparűzési adóra, stb.

Az adóalanynak az adóelőlegeket a tárgyév december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Ezt hívjuk feltöltési kötelezettségnek. Tehát december 20-ig bent kell lennie a Kincstárban az evás teljes évi adójának tekintet nélkül arra, hogy a számláját kifizették-e vagy sem.

Bevételi nyilvántartást vezetőknél általánosságban a bevételt akkor kell leadózni, vagyis az eva kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlát kifizették. Vagyis az előző példánál maradva, ha február 28-án átutalták a 112.500 forintot, akkor ez februári eva, amelyet április 12-ig befizetek a kincstári számlára.

Ha azonban ezt a számlát nem fizetik ki a keltezést (kiállítását) követő 30 napon belül, az adóját határidőre akkor is be kell fizetni, legfeljebb akkor március havi evának tekintem, amikor lejár a 30 nap, bár ennek különösebb jelentősége nincs. A törvény úgy fogalmaz, hogy a bevétel megszerzésének időpontja az általános szabályoktól eltérően, a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt eddig az időpontig még nem szerezte meg.

Tehát a példánknál maradva a 112.500 forintos februárban kibocsátott számla 33.750 forintos eváját akkor is be kell fizetni, ha március végéig sem történt meg a kifizetése.

Év végén a novemberi és a decemberi számlák kifizetésének elmaradásával különösen nehéz helyzetbe hozhatók az evás mikrovállalkozások, melyek valójában önfoglalkoztató kényszervállalkozások, és nem rendelkeznek pénzügyi tartalékkal, mert ugyanúgy napról napra élnek, mint egy alkalmazott. A saját munkaerejüket adják el. Az adót viszont be kell fizetniük december 20-ig, mert tartozás esetén elveszíthetik evás státuszukat.

A nagyobb vállalatok egy része nem gondol erre, vagy nem érdekli, és december közepétől mindenki elmegy szabadságra, vagy beszüntetik a kifizetéseket, mondván így az év utolsó napjára (a megfelelő mérlegsorba) felgyűlik a pénzeszköz. (Megjegyzem, hogy szakember számára ez átlátszó, mert a mérleg másik oldalán szerepelnek a tartozások is.)

Talán változtatni lehetne ezen a gondolkodásmódon, ha állandóan a kisvállalkozások segítéséről beszélünk.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Vegyünk egy olyan példát, hogy van egy boltom, viszonylag nagy felületű ablaktáblákkal, mert egy utcasarkon található. Itt a tavasz, ideje megtisztítani az üveget. Keresek az interneten ablaktisztító vállalkozásokat és árajánlatot kérek tőlük írásban, majd személyesen is beszélek a vállalkozókkal.

Kiválasztom az egyik megbízhatónak tűnő ajánlkozót, és együtt lemérjük az üvegfelületet. Megbeszéljük a munkavégzés napját és az árat. Kötünk egy viszonylag rövid szerződést. Megállapodok a vállalkozóval, hogy annak a két embernek, aki az ablaktisztítást végzi, szükségem van a nevére és az adóazonosító számára, mert ezek a teljesítés igazolásához szükségesek. A kész munka átvételét öt nap múlva a megbízott képviselője és én, mint megrendelő végezzük a teljesítés igazolásának írásba foglalásával.

Rengetek lehetőség a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a befogadott számla hitelességét és a munka elvégzését igazoljuk, s ez minden szolgáltatás esetében így van. Az ügyfél adott időpontra vonatkozó hitelességének bizonyításán kívül tervek, rövid leírások, a szakértő által írt anyagok, kinyomtatott honlapok, munkalapok, építési napló, fényképek a munkaterületről, stb., mindig végiggondolva az adott szolgáltatást az ellenőr szemszögéből.

Leülök a számítógéphez és az e-cegjegyzek.hu-n kikeresem a szerződésben szereplő adószám alapján az ablaktisztítással megbízott TISZTA BT cégjegyzékben szereplő adatait. Ebből adott esetben megtudhatnám azt is, ha a megbízottam csődeljárás, vagy felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás alatt állna. Örömmel konstatálom, hogy akivel én beszéltem a cég képviseletében, az a személy az egyik beltag.

Pusztán szakmai érdeklődésből kikeresem a legutolsó mérlegét és eredménykimutatását az e-beszamolo.kim.gov.hu-n. Megállapítható, hogy van némi pénzük, nyereségük, tárgyi eszközük, és nem irreális nagyságrendűek a tartozásaik. (Szeretném leszögezni, hogy ez részemről csupán szakmai érdeklődés, hiszen én fogok neki fizetni, és nem ő nekem. Vevők esetén azonban javasolható eljárás.)

Ezután megkeresem a TISZTA BT-t az adószáma alapján az apeh-hu-n, az adóalanyok listái közül az áfa-alanyok listájában. Megtaláltam, így befogadhatom a majdan 210.000 forint + áfáról szóló számláját. Megnézem az apeh.hu tevékenység-lekérdezőjében, hogy van e bejelentett TEÁOR száma az ablaktisztításhoz, és itt mindjárt azt is látom, hogy két fő alkalmazottja van.

Ugyanezen a honlapon meggyőződhetek arról, hogy a munkával megbízott adószáma nem került-e felfüggesztésre, illetve nem törölték-e.

(Hogy mindezen szolgáltatások miért nem érhetőek el egy webhelyen, azt ne kérdezze senki - a szerk.)

Mindezeket azért írtam le, hogy bemutassam mennyi lehetőségünk van arra, hogy a szolgáltatást teljesítőről illetve más esetben a vevőnkről bizonyítékokat szerezzünk, természetesen kinyomtatva és elrakva azokat. Egyetlen adóellenőr sem mondhatja ezekre a bizonyítékokra 5-6 év múlva sem azt, hogy fiktív számlát számoltunk el a könyvelésünkben.

Ha nem sajnálnák annyira a vállalkozók a könyvelésre kiadott pénzt, akkor megbízhatnának olyan könyvelőt, aki ezeket az adatokat megnézi és kinyomtatja.

A teljesítés igazolása a példa szerinti szolgáltatás igénybevétele esetében, a következő adatokat tartalmazhatja:

• a megrendelő neve, székhelye, adószáma, képviselőjének neve és anyja neve;
• ugyanezen adatok a megbízó esetében is szükségesek;
• a munkavégzés dátuma;
• a munka átvételének dátuma, ha az eltér az előbbitől;
• a munka mennyisége, rövid leírása; (például: 30 négyzetméter üveg megtisztítása,)
• a munkát végző személyek neve címe és adóazonosítója;
• a munkát átvevő személy aláírása azzal a megjegyzéssel, hogy meggyőződött a feladat maradéktalan elvégzéséről.

A teljesítés igazolását (dátumozva) mindkét félnek alá kell írnia. Nem haszontalan, ha a gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozó esetében pedig a nyilvántartási számot – mert nincs már minden egyéni vállalkozónak vállalkozói igazolványa, ugyanis nem kötelező, - is feltüntetjük vagy a szerződésben, vagy a teljesítés igazolásán.

Az adóellenőrzések során szerzett tapasztalat tanított meg arra, hogy körül kell bástyázni a szolgáltatások számláit. Minél nagyobb összegűek, annál jobban.

Két megtörtént esetet fűznék még hozzá a téma fontosságának szemléltetéséhez.

Az egyik esetben az adóellenőrzés azért nem fogadta el egy egyéni vállalkozótól kapott szállítói számla elszámolását és levonható áfáját, mert a számla teljesítési időpontjában a vállalkozó már nem létezett, mert megszüntette vállalkozását. A számlát befogadó cégnél már évek óta dolgozott. Még az egyéni vállalkozói igazolványának fénymásolatát is leadta néhány évvel korábban. (Annak idején is próbáltuk bebiztosítani magunkat.)

Három évvel később megszűnt, de vidáman dolgozott tovább és számlázott. A dologban az a bosszantó, - az ellenőrzött cég anyagi veszteségén kívül, - hogy a munkát tényleg elvégezte.

A másik esetnél az alvállalkozó két évvel korábban meghalt, mint a számla befogadójánál megtartott ellenőrzés időpontja. Nem jelentették be a halálozást és nem folytatták a tevékenységet sem. Az örököst nem érdekelte az egész. Azt mondta, hogy eltűntek a papírok. Az ellenőrzés alatt álló vállalkozó tanúkat keresett és írásban kért tőlük nyilatkozatot arról, hogy az alvállalkozó négy évvel ezelőtt tényleg ott dolgozott öt emberrel együtt a munkaterületen. Amikor az adóhatóság behívta őket nyilatkozattételre, akkor már nem emlékeztek pontosan, neveket, lakcímeket nem mondtak. Az adóhatóság nyilvántartása szerint nem voltak bejelentett emberei az elhunyt alvállalkozónak. Persze attól még lehetett neki is alvállalkozója, de ennyi év távlatából és papírok nélkül nem volt bizonyítható. Az ellenőrzés a számlát a fellebbezési eljárás során sem fogadta el, mert nem látta bizonyítottnak. Pedig azt a szolgáltatást itt is elvégezték…

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra