Atecéged

Folytatás innen és innen is.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

A 100 millió forintos könyvvizsgálati árbevételi értékhatár ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó éves átlagos személyi jellegű ráfordítása 2.445.000 forint, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társas vállalkozásoknál ez 3.148.000 forint. A majd 29 százalékos különbség a létszámadatokhoz hasonlóan nem magyarázható az árbevétel különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet játszik a könyvvizsgálat.

Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5.622.000 forint, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19.291.000 forint. A majdnem 3,5-szörös különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel.

A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a felszámolások mértéke éves szinten 1,91 százalék, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98 százalék. A könyvvizsgálat eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot hagynak maguk után a cégvilágban.

Végül pedig ugyan szórakoztatónak tartom az újságírók figyelemfelhívó címeit, - „A könyvvizsgálók nyakát szorongatja a kormány”, „Megrendült a könyvvizsgálói szakma”, stb. – de ez az átlagpolgárt félretájékoztatja.

Ez egy magasan képzett, és magas színvonalú munkavégzésre képes komplex szakma. A fiatalok beszélnek angolul is, így simán el tudnak menni dolgozni külföldre. Egy másik generáció pedig vagy el tud helyezkedni, vagy könyvelni fog, ahogy eddig is sokan tették.

Valószínűleg sokan nem tudják, de már jelenleg is sok könyvvizsgáló könyvelésből él, és csak kevés cég könyvvizsgálatát vállalja el. Érdekes, hogy senki nem gondol arra, hogy a könyvelők kerülnek majd szembe a kínálati piac bővülésével, és az árak további csökkenésével.

Nem azért fognak csökkenni a könyvelési díjak, mert az ügyfél munkavállalói részére egy papírral kevesebbet kell kitölteni, vagy csak egyetlen átutalást kell majd kiállítani öt helyett, hanem azért, mert megjelennek a piacon a könyvvizsgálók is.

Megjegyzem még, hogy a kötelező könyvvizsgálat nem bürokrácia-csökkentő lépés, hiszen a könyvvizsgáló elsősorban az amúgy is elkészítendő iratokat, nyilvántartásokat, számításokat vizsgálja, bár joga van külön kimutatást is kérni. Legfeljebb a nem könyvvizsgált cégeknél nem készülnek el ezek a kimutatások, ami egy adóellenőrzésnél visszaüthet, de nem biztos, mert ha gyorsan találnak komolyabb hibát, úgysem nézik tovább. (Megjegyzem, ezért írják az ellenőrzési jegyzőkönyvbe, hogy „ellenőrzéssel nem lezárt időszaknak tekintjük”. Így visszatérhetnek.)

A kötelező könyvvizsgálat eltörlése költségcsökkentést jelent a vállalkozás számára. Évi 100.000-500.000 forinttal. Ebből sem egy új dolgozót nem tudnak felvenni, (a minimálbér éves összege 936.000 forint és ehhez jön 252.720 forint éves járulék,) sem pedig maradandó fejlesztést nem tudnak megvalósítani, legfeljebb, ha legalább öt évig spórolnak rá.

Mindezek ellenére egyetértek a kötelező könyvvizsgálat csökkentésével, mert egyre nehezebb kockázatot kalkulálni olyan vállalkozókkal kapcsolatban, akik azt mondják, engem nem érdekel csak tessék megcsinálni. Könyvvizsgálóknak kockázatot kell számítani minden vállalkozásnál egy kérdőív alapján. Ha túl magas a kockázat, - őt is átverhetik, - akkor nem szabad elfogadni a munkát. (Szerintem a vállalkozók erről nem tudnak.)

Végülis Európa négy nagy könyvvizsgáló cége itt van Magyarországon, tehát el tudják látni annak a néhány nagyvállalatnak a könyvvizsgálatát, ahol szükség van rá. (Lásd a korábbi bejegyzésünket a magyar vállalkozások összetételéről!) Azért tartottam fontosnak előre venni az adminisztrációt csökkentő csomagból a könyvvizsgálat tárgykörét, mert a jogszabály júliusban megjelenik, hiszen elkezdték tárgyalni. A többi témakör pedig valójában nem számszerűsíthető és nem a vállalkozó költségeit csökkenti.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Milyen igazolást fogadhatok el a dolgozótól a megváltozott munkaképességének igazolására?
• Milyen ismérvek alapján állapíthatom meg, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű?
• Júliustól magasabb áfát számolnak a helyben fogyasztott sütikre?

Folytatás innen.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

 Az adóhatóság által leírtaktól függetlenül rengeteg munkájába került a könyvvizsgálóknak megértetni a vállalkozókkal azt, hogy ha nem fizetnek általános forgalmi adót, akkor megbuknak, mert ha nincs nyoma, hogy a megvásárolt készletet, szolgáltatást eladták, akkor annak meg kell lennie. De nincs, tehát hová lett? Ezt egy ablakmosásról szóló számlával nem lehet „elfedni”.

Mindenki igyekezett „beállítani” az áfa-bevallását, hogy ne kelljen sok adót fizetni. Nagyon nehéz volt megértetni, hogyha visszaigényelhető általános forgalmi adó szerepel a bevallásban, akkor biztos a veszteség, mert vannak olyan költségek is, amelyek nem áfásak. Például a bérek, iparűzési adó, járulékok, stb. Rengeteg számítást kellett bemutatnunk, hogy érthető legyen. Sok esetben a könyvelőt is tanítani kellett.

A tagi kölcsönnek – azon kívül, hogy a forrását igazolni kell, - nem sok értelme van, mert akkor mire is vállalkoztunk? Mi a tulajdonosok befektetésének célja? Hát a nyereség, meg az osztalék, meg a családok eltartása – vágták rá. Rendben van, - mondta a könyvvizsgáló, - akkor kezdjünk általános forgalmi adót bevallani és befizetni.

Nagyjából így zajlott a 2000-es években. Közben pedig a minimálbértől is lassan elszakadtunk. Számolgatták, hogy mennyi befizetést tudnak vállalni, és lassan emelték a béreket, vagy részmunkaidősből teljes munkaidős lett a dolgozó. Ne legyünk farizeusok, mert aki ebben a szakmában dolgozik egy ideje, az tud róla, hogy így történt. Szerintem az adóhatóság néhány régi munkatársa is tisztában volt a jelenséggel, legfeljebb nem volt bizonyítható. Ezek a vállalkozások fejlődtek.

Most viszont szépen sorban megszüntetjük azokat az egyáltalán nem kedvelt, de szükségszerű rendelkezéseket, (otthoni pálinkafőzés tilalma, offshore vagyonok adóztatása, standolás, stb.) amelyek legalább megnehezítették az ügyeskedést. Megszüntetni nem tudták ugyan az adóelkerülést, de legalább irritálták az elkövetőt. Lelkünk rajta!

Szeretnék valamit hangsúlyozottan kiemelni a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által leírt véleményekről és javaslatokról. Kulturáltan és nagyon óvatosan megfogalmazott, de a könyvvizsgálók által az évek során felvetett kérdésekből leszűrt konkrét tapasztalatokra épül. Ez nemcsak lobby-tevékenység, - bár szerintem az is a Kamara feladatai közé tartozik, - hanem megalapozott szakmai vélemény. Nem véletlen például, hogy egyebek mellett az alapítványok kötelező könyvvizsgálatára tesznek javaslatot.

Javaslom, hogy figyelmesen olvassák el a www.mkvk.hu honlapon az elérhető (bejelentkezést nem kívánó) közleményeket, és gondolkodjanak el rajta. Ez jóval reálisabb az újságírók által írottaknál.

Március végén írta az MTI: „Milliárdokat bukna az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió forintos értékhatár tervezett emelésén – derül ki az Opten Kft. elemzéséből. A 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel. A nettó 80-100 millió forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100-120 millió forint közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal magasabb: 11 fő. Az átlagos 20 százalékos árbevétel-különbség, nem támasztja alá a több mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert érdekünk.

Folytatom.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Eldöntheti egy munkavállaló a munkáltatója nélkül, mikor és hány napra megy szabadságra?
• Egyetlen átutalással fizethetjük majd az összes adót. Jó ez nekünk?
• Van a cégemnek saját adófolyószámlája?

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslatot, mely költségcsökkentés tekintetében csak a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának 200 milliós árbevételhez rendelését tartalmazza a 2012-es üzleti évtől, - 2013-tól majd 300 millió lesz, - júniusban terjesztették a Parlament elé. A törvény elfogadására várhatóan július elején kerül sor.

A törvénytervezet ezen kívül a következőket tartalmazza:

• A regisztrációs adó csökken az autó avulásának függvényében.
• Emelkedik a jövedéki adó a dohánytermékek és a bioüzemanyag vonatkozásában.
• Illetékmentes lesz a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos praxisjogának öröklése.
• A vendéglátóipari egységek havi standolási kötelezettségét megszüntetik.
• Illetékmentes ügyekben az adóhatóságnak nem kell határozatot hozni.
• A számviteli törvényben újra módosítják az engedéllyel számviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó szabályokat. (Ez minden évben megtörténik, és van még egy kormányrendelet is ezzel kapcsolatban.)
• Módosítják a hitelintézetekről szóló, valamint a befektetési vállalkozásokról szóló törvényeket is.

Tehát a cégek költségcsökkentésére először 2012-ben számíthatunk azon vállalkozások esetében, ahol nem lesz kötelező ettől az évtől a könyvvizsgálat. Jelenleg 17.000 kisvállalkozás érintettségéről beszélnek, éves 350.000-400.000 forint könyvvizsgálói díjjal. 17.000 * 400.000 = 6.800.000.000 Ft. Ez 6,8 milliárd forint megtakarítást jelentene összességében a vállalkozásoknak akkor, ha tényleg minden esetben ennyi lenne a könyvvizsgálói díj. De korántsem ennyi. Ismerek olyan megyéket, ahol évi 100.000-150.000 forintot fizetnek a könyvvizsgálatért.

Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a könyvvizsgálók minden évben június 10-ig adatszolgáltatást küldenek be a kamarába a díjazásról és az ügyfelek árbevétel szerinti megoszlásáról. (Másról is, de ez most nem lényeges.) Tehát a mostani adatszolgáltatásból felmérhető lesz a kieső könyvvizsgálói munkák száma és díja.

Megjegyzem, hogy ez sem teljesen pontos szám, mert a tapasztalt vállalkozók már akkor is megtartották a könyvvizsgálót, amikor az értékhatárt 50 millió forintról 100 millió forintra növelték. Vajon miért?

• Az elsődleges és legfontosabb ok, hogy a könyvvizsgálót adótanácsadóként használják. Ettől a könyvvizsgálók ugyan szeretnének, de nem tudnak megszabadulni. Sőt, ezt a különmunkát nem tudják külön díjazással sem elismertetni.
• A vállalkozás vezetője, ha valami új tevékenységre vagy nem rendszeres ügylet megkötésére készül, szívesebben fordul az évek óta ismert könyvvizsgálójához, mint egy ismeretlen tanácsadóhoz. Ne feledkezzünk meg arról az előnyről, hogy a könyvvizsgáló ismeri a cég tevékenységét és főbb embereit, valamint az egyszeri tanácsadás sokba kerülhet.
• A könyvelő szívesen fordul számviteli és adózási kérdéseivel a könyvvizsgálóhoz, biztonságot jelenthet számára a kérdezés lehetősége. Ez különösen az utóbbi években erősödött igény a napi 30.000 forintba kerülő továbbképzések és a jogszabályokat ismételgető szaklapok, valamint a kollégák tanácsait tartalmazó internetes oldalak előtérbe kerülésével.

Nem tudom már felidézni hol olvastam az adóhatóság véleményét arról, hogy ők nem érzékelték azt, hogy a könyvvizsgálat hatására emelkedett volna az adófizetése a kisvállalkozásoknak. Ennek nagyon örülök, mert visszaadnám az összes diplomámat, ha ez felfedezhető lett volna számukra.

Folytatas következik jövő héten

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)