Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

10 tipikus hiba, amit elkövethetünk az szja-bevallásban

Minden évben elmondja az adóhivatal, hogy a leggyakoribb hiba a beérkezett személyi jövedelemadó-bevallásoknál az adózó aláírásának hiánya. Mégis minden évben újra előfordul szép számban. Az Atecéged.hu számára Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő gyűjtötte össze a 10 legtipikusabb hibát, amit az idén elkövethetünk.

Mára már általános megállapításként leszögezhető, hogy a legkevesebb hiba az elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) beküldött és az abev programmal kitöltött bevallásoknál fordul elő. Ennél a formánál nincs aláírás.

Nem olyan egyszerű számítógépen kitölteni a bevallást egy olyan embernek, aki nem dolgozik rendszeresen a különböző kitöltő programokkal, mert nem érti annak „üzeneteit”. Nincs gyakorlata abban, hogy néha csak figyelmeztetéseket közöl a program. Ráadásul a kitöltési útmutató 325 oldal – mint egy jó krimi – amit ugyan nem kell végigolvasni, csak azt a részt, ami ránk vonatkozik, de nem mindig tudjuk, hogy melyik az. Ezért elég gyakran kimarad valami a bevallásból. Például az egészségügyi hozzájárulás elszámolása.

Vigyázat! Ha a kitöltött bevallás kinyomtatásakor azt tapasztaljuk, hogy a nyomtatvány jobb alsó sarkában a „hibás” megjelölés szerepel, akkor valamit elrontottunk, vagy hiányos a bevallás, melyet a program felismert. Így ne küldjük be! A legtöbb hibalehetőséggel azok kerülnek szembe, akik teljes egészében kézzel töltik ki az adóhatóság ügyfélszolgálatán beszerzett 1053-as jelű bevallási nyomtatványt.

Nézzünk néhány tipikus hibát!

  1. A jövedelemadó bevallásának az internetről letöltött program segítségével történő kitöltésének első buktatója a nem szakemberek számára az, hogy az ún. előlapon történő választásuktól függ az, hogy mely lapok nyílnak meg és válnak kitölthetővé. Ha rosszul választunk, akkor valamely jövedelem bevallása nem történik meg. (Például, ha 2010-ben volt ekho-val adózott jövedelmem, akkor az előlapon nem választhatom a „magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás” http://ateceged.hu/cimkek/csokkentett-adattartalmu-bevallas kitöltését.)
  2. A 2010. évi 98 százalékos különadót nem az 1053-as személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani, hanem az 1053K jelű nyomtatványon . Ennek ellenére be kell írni a különadó alapját az 1053-as nyomtatvány 57. sorába, mivel azt egyes kedvezményekre (például az adójóváírásra) vonatkozó értékhatárok számítása során figyelembe kell venni. De még ez a fogalmazás sem pontos, mert csak a 2010. december 30-án és 31-én megszerzett különadó alapot képező jövedelem kerül ebbe a sorba, és a 2010-ben máskor kapott ilyen jövedelmet a jogcímének sorába kell beírni. Tipikus hiba az idén, hogy a különadós jövedelmet nem tüntetik fel, ezért a jövedelemhatár alacsonyabb a ténylegesnél és így az igénybevett kedvezményeket utólag majd vissza kell fizetni. (Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltattak az adóhatóság részére a különadós jövedelmekről.)
  3. 2010-ben még léteztek olyan jövedelmek, amelyeket, ún. adóterhet nem viselő járandóságoknak neveztünk. Ez azt jelentette, hogy a bevallásban szerepel, kiszámítjuk az adóját, majd le is vonjuk azt az összes adóból. Szerepük annyi volt, hogy feljebb tolták a többi jövedelem adóztatását, mert 2010-ben még két adókulcs volt. (2011-re ez a rendszer megszűnt.) 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság volt például: a baleseti járadék, ápolási díj, nyugdíj, lakáscélú munkáltatói támogatás, stb. Ha kihagyjuk ezt az összeget a bevallásunkból, - melyet a kitöltő program sem tud ellenőrizni, - akkor lehetséges hiba a tényleges kötelezettségnél kisebb adófizetés. Egy másik tipikus hiba ezzel kapcsolatban, hogy az adóterhet nem viselő járandóságokat – függetlenül attól, hogy mely időszakra jár – a kifizetések időpontja szerint kell éves szinten figyelembe venni. Ez pedig az adóalanytól kíván átgondolt számításokat az adóalap-kiegészítést (27%) megelőzően.
  4. A 1053-10-es bevallási lap szolgál a magánszemély járulékkötelezettségének bevallására, de csak akkor, ha az ezt megalapozó jövedelmet nem kifizetőtől kapta, és nem egyéni vállalkozó. Tipikus hiba, hogy beírják erre a lapra azokat az adatokat, amelyeket a 2010. évi kifizetői járulékigazolás tartalmaz. Nem szabad.
  5. Az elektronikusan letöltött és a program segítségével kitöltött bevallásoknál az idén már nem tették lehetővé annak a hibának az elkövetését, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárba történt 2010. évi befizetésünkből visszakapott kedvezményt a saját lakossági folyószámlánk megjelölésével kérjük vissza, az egészség-, vagy nyugdíjpénztáré helyett. A program ugyanis beírja a számlaszámot, ha beírjuk a pénztár nevét. A bevallás kézzel történő kitöltése esetén azonban ennek a tipikus hibának a lehetősége továbbra is fennáll.
  6. Amennyiben a személyes adataink hibásak, különös tekintettel az adóazonosító jelünkre, akkor a bevallásunk hibásnak minősül, és számíthatunk az ügyfélszolgálatra történő behívásra javítás céljából.
  7. Ha lehetőségünk volt a munkáltatói adóelszámolást kérni, amit teljesítettek is, és mégis benyújtjuk az 1053-as bevallást, akkor kétszeres bevallás miatt egy viszonylag rövid időtartamú adóellenőrzésre számíthatunk, melynek során megállapítják, hogy melyik jövedelemadó bevallás tekinthető érvényesnek.
  8. Abban az esetben, ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet és általános forgalmi adó fizetésére sem kötelezett, akkor az adóbevallással egyidejűleg még befizetendő adójára részletfizetést kérhet, amennyiben a tartozás nem haladja meg a 100.000 forintot, mégpedig külön kérelem írása nélkül az 1053-C lap alján. Maximum négy részletben fizethető be pótlékmentesen az adókülönbözet. Mivel a más adónemből keletkezett többlet is beszámítható az értékhatárba, a kérelem kitöltésével egyidejűleg átvezetési kérelmet is be kell nyújtani az adótöbblet szja-ra történő átvezetéséről. Ennek elmulasztása hibát eredményez.
  9. Komoly hibaforrást jelent, hogy nem készítettek új bevallási nyomtatványt 2010-re, csupán a 2009. évit toldozgatták. Ezért a 27%-os adóalap-kiegészítés számítgatása a – mivel nem vonatkozik minden tételre, és egyéb eltérés is lehetséges – nagyobb arányban okozhat hibás bevallásokat, mint eddig bármelyik évben. Ezt a kitöltő program sem tudja minden sornál ellenőrizni. Nagyon zavaró, hogy a jövedelem csak egy kis ablakba írható be, és a munkáltatói igazolások rovatainak szövegezése is értelmezhetetlen (keverik a jövedelem és az adóalap kifejezéseket a hivatal által kialakított nyomtatványon).
  10. És végül a magánszemélyek számára legnehezebben értelmezhető, s ezáltal több hibalehetőséget rejtő bevallási lap a 1053-09-es jelű, mely a különböző jogcímek alapján fizetendő, különböző mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallására, valamint a túlfizetés kimutatására szolgál. Nagyon figyelmesen nézzék át ennek a lapnak az útmutatóját!

Minden, amit tudni kell az adóbevallásról.

0 Tovább

Nem terheli az evás osztalékot egészségügyi hozzájárulás

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva törvény) 17.§ (3) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint ha az eva hatálya alá tartozó jövedelmén kívül nincs más jövedelme, akkor nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani. E rendelkezések azonban nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, mert ezt átalányszerűen tartalmazza a 30%-os eva.

Az Eva törvény 18.§-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a jogi személy (kft), a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (bt) és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

Tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni cég, betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság tagját a kapott osztaléka után nem terheli személyi jövedelemadó. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásból kivont jövedelmére is. Vállalkozásból kivont jövedelemről akkor beszélünk, ha

  • a tagok tőkét vonnak ki a vállalkozásból, vagy
  • valaki a tagi jogviszonyát megszünteti, vagy
  • a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2011. január 1-jétől hatályos 3.§ (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [lásd Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [lásd Szja tv. 49/C. §] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A vállalkozásból kivont jövedelemre is az Szja tv. 68.§-ának kiemelésével utal.

A 2010. évi szabályozáshoz képest a 2011. évre vonatkozó változás mindössze annyi, hogy a módosított előírás nem jelöli meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség milyen  adóterhet viselő osztalék után keletkezik, de továbbra is utal az Szja törvény 66.§-ára és a 68.§-ára.

Az Szja törvény 2011. január 1-jétől hatályos 66.§-a azt határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül osztaléknak, anélkül, hogy az osztalékból származó jövedelem adóterhét megállapítaná. Ez azzal függ össze, hogy az új, egykulcsos rendszerben az adó mértékét általános érvénnyel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdése írja elő, így ez vonatkozik a külön adózó osztalékjövedelemre is.

Az egészségügyi hozzájárulásról (Eho) szóló törvény új rendelkezése („a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék [Szja tv. 66. §] után” fordulata) nem értelmezhető kiterjesztően valamennyi osztalékra, csak az Szja törvény 66.§-a szerint adóköteles osztalékjövedelemre, amelyet az Szja törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott 16 százalékos mértékű adó terhel.

Mindezekből következik, hogy az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás.

Az evaalany társaság magánszemély tagját sem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.

Ez eddig is így volt, csak a megfogalmazások módosultak.

Egészségügyi hozzájárulásról, vállalkozói adókról bővebben az Atecéged.hu-n:

0 Tovább

Atecéged

blogavatar

vállalkozói ismeretek kezdőknek és haladóknak

Utolsó kommentek