Atecéged

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Ezek az ellenőrzési szempontok a 2011-es évre vonatkoznak, és általános esetben nem biztos, hogy érintik a most készített 2010. évi társasági adóbevallásunkat. Megszűnés vagy kiugró számok esetén azonban a 1029-es jelű bevallás beküldését követően néhány hónap múlva már jöhet az adóellenőr. Megszűnéskor (végelszámolás, felszámolás,) mindenkit ellenőriznek minden adónemben öt évre visszamenőleg. A „kiugró számok” kifejezést úgy értelmezzék, hogy a társasági adóbevallásunkban szereplő – ezer forintban kifejezett – számokat egy elektronikus kockázatkezelő szoftveren átfuttatják, ami felhívja a figyelmet bizonyos tételekre, s ezzel segíti az ellenőrzésre történő kiválasztását az adóalanynak.

A következő nagy összegű gazdasági események indukálhatnak kiemelt figyelmet – természetesen az általános szempontok mellett, - a társasági adó vizsgálata során:

• jelentős összegű jegyzett tőkeemelés;
• jelentős összegű tőketartalék növelés;
• a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés (különösen üzletrész) nagyobb összegben történő vásárlása vagy értékesítése; (Ezt úgy fordítanám magyarra, hogy megvásárolom egy másik cég üzletrészeinek például az 55%-át és hosszú ideig bele kívánok szólni a másik vállalkozás gazdasági döntéseibe. Vagy pedig jelenleg rendelkezem az üzletrésszel, megvan már kb. öt éve, és most eladtam valakinek.)
• a jelentős összegű befektetett eszköz (kiemelten az ingatlanok) megszerzése;
• a jelentős összegű (elsősorban tulajdonosokkal szembeni) kötelezettség nyilvántartása; (Magyarul: a tulajdonosok által adott jelentős összegű tagi kölcsön szerepel a társasági adóbevallásban. Ennek vizsgálhatják a keletkezési körülményeit, összegének helytállóságát, stb.)
• felmerült-e pótlólagos adófizetési kötelezettség a vizsgált időszakban a társasági adóalap vagy adó terhére igénybe vett kedvezményekkel összefüggésben. (Például nem használták fel időben a fejlesztési tartalékot beruházásra.)

Az adóhatóság irányelve szerint az ellenőrzésnek különös gondossággal kell eljárnia, amennyiben a vállalkozás:

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre nagy összegű értékvesztést,
• a befektetett eszközökre nagy összegű, esetleg terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést számolt el,
• ha cégcsoporton belüli üzletrész értékesítések eredményeként üzleti vagy cégérték nyilvántartására, illetve ezzel összefüggésben utóbb terven felüli értékcsökkenés elszámolására került sor.

Súlyponti ellenőrzési témák még 2011-ben a társasági adóval kapcsolatban:

• A reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
• Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését az első igénybevételt követő harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni köteles.
• Kiemelt feladatként kezelik a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel, az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.
• A jövedelem -(nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzésén túl indokolt azon vállalkozások ellenőrzése is, amelyek több évben is a jövedelem -(nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítését vállalták.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Nagyon régen van egy olyan előírás a társasági adóról szóló törvényben, amellyel nagyon keveset foglalkozunk, pedig adófizetési kötelezettséget jelent, s ezért a vállalkozás vezetőjének és tulajdonosának ismernie kell a lényegét.

A társasági adó kiszámítása során az elért éves nyereségből indulunk ki. Ezt a számot módosítjuk pozitív és negatív irányba olyan tételekkel, melyeket az adótörvény előír (adóalapot növelő illetve csökkentő tételek).

Az adóalap növelése azt jelenti, hogy ha egy tényező értékével növelem a társasági adó alapját, akkor ezen érték után is be kell fizetni az adót. Az adóalapot csökkentő tételek pedig ehhez képest fordítottan működnek, tehát nem kell utánuk társasági adót fizetni.

Az általam most előtérbe helyezett rendelkezés a társasági adó alapját növeli, mégpedig azon a címen, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költséget vagy költségeket számoltunk el, melynek értékét le kell adózni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdés d.) pontja írja elő az adóalap növelését, a 3. számú melléklet A/4. pontja pedig magát az esetet, mely az adózásra okot ad:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, vagy annak egy része, ha a körülmények - így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke - alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

E szabály érdekessége, hogy nem az adózó él vele, - pedig a törvény azt írja elő, amit nekünk kell végrehajtanunk, - hanem az adóhatóság. Az ellenőrzés során egyes esetekben azt vélelmezhetik, hogy az általunk elszámolt költség nem a gazdasági tevékenységünkhöz szükséges, hanem más célokat szolgál. Például a bevétel „lefedését” költségekkel.

Mikor kerülhet erre sor?

• Ha nem kötöttünk szerződést a szolgáltatóval.
• Nem tudjuk bizonyítani, hogy a megvásárolt szolgáltatás ténylegesen megvalósult, teljesült. Ehhez gyakran nem elegendő a két fél által aláírt egymondatos teljesítésigazolás.
• A tevékenységünk, az adóhatósághoz bejelentett TEÁOR számok alapján nem indokolja ennek a szolgáltatásnak az igénybevételét.
• A szolgáltatás nyújtója bejelentett módon nem is végez olyan tevékenységet, amelyre a számla vonatkozik. Például ablaktisztítást végzett egy kereskedelmi tevékenységű vállalkozás.

Elmélkedhetnénk most azon, hogy fiktív számla elszámolásáról beszélünk-e ilyen esetben, de témánk szempontjából nem ez a lényeg. Arra kell ügyelnünk, hogy a könyvelőnek átadott költségszámlák mögött igazolt szolgáltatások legyenek! A 200.000 forintos értékhatár pedig azonos szolgáltatótól éves szinten értendő.

A rendelkezés mindenkire vonatkozik, aki a társasági adó hatálya alá tartozik. Tehát elsősorban gazdasági társaságokra (bt, kft).

Adóellenőrzésről, társasági adóról még több infó:

• Adóellenőrzés:ezekre harapnak idén a revizorok
• Önellenőrzéssel korrigálható az adóhiba
• Vállalkozói adók 2011-ben

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Egyre többször tapasztalom, hogy a vállalkozások vezetői nincsenek tisztában azzal, hogy az állami adóhatóságnak joga van a vállalkozásról vagy vállalkozóról adatokat gyűjteni az internet segítségével. (Az már egy jogi kérdés, hogy az ellenőrzésre történő kiválasztást követően teszik ezt, vagy pedig azt megelőzően.)

Gondoljanak bele a következő történetbe!

A JÓ SZOLGÁLTATÁS Kft-nek saját weblapja van az interneten. Szolgáltatásait, tevékenységét, elérhetőségeit hirdeti, hiszen ma már az interneten történő megjelenés elengedhetetlen.*

A JÓ SZOLGÁLTATÁS Kft. internetes oldalán fényképpel és rövid önéletrajzzal mutatja be az üzletkötéssel, értékesítéssel, tanácsadással, reklamációval foglalkozó munkatársait. Az internetes megjelenéshez értő szakemberek szerint, ez növeli a potenciális vásárló bizalmát a cég iránt, illetve a biztonságérzetét.

Szeretném felhívni a vállalkozások vezetőinek figyelmét arra, hogy adóhatóságnak konkrét adatai vannak a bejelentett foglalkoztatottakról. Amennyiben a honlapunkon mosolygó alkalmazottak nincsenek bejelentve, és azt sem tudjuk bemutatni, hogy valamilyen más (szerződéssel bizonyítható) jogviszony alapján dolgozunk együtt a fényképen látható személlyel, akkor bizony szankcióra számíthatunk.

Egyébként a www.apeh.hu honlapon önök is megnézhetik az „adóalanyok lekérdezése” menüpontban az adószám első 8 számjegyét beütve, hogy az adott vállalkozás alanya-e az általános forgalmi adónak, és hány fő alkalmazottja van. Bár ezt csak érdekességként említem, hiszen az állami adóhatósághoz a foglalkoztatottakat be kell jelenteni, és havi bevallást kell benyújtani arról, hogy kitől milyen adót és járulékot vontunk le. E körön kívül már csak önállóan adózó (például egyéni vállalkozó) partnereink lehetnek, akikkel szerződéses viszonyban állunk. Az már egy másik kérdés, hogy foglalkoztathatok-e egyéni vállalkozót értékesítési munkatársamként. Szerintem nem, de erről kérdezzünk meg egy munkajogászt!

A foglalkoztatottak problémakörén kívül azt se felejtsük el, hogy az adóhatóság honlapunkról tájékozódni tud a kínált áruféleségeink és szolgáltatásaink áráról is. Nem csak érdekességnek fogják tekinteni, ha az általunk kibocsátott számlákon más – általában kisebb – árak szerepelnek.

Az eladási adataink egyre növekvő volumenének bemutatását is csak akkor célszerű feltenni a honlapunkra, ha az éves eredmény-kimutatásunkban és adóalapunkban is megjelenik.

A weboldalunkon szereplő elérhetőség, a cím vonatkozásában arról ad tájékoztatást az adóhatóság számára, hogy teljesítettük-e bejelentési kötelezettségünket.

Mindezeken kívül a „magunkról” menüpont tartalmazhat olyan információkat is, amelyek nincsenek összhangban az adóhatóság előtt képviselt imázsunkkal. :-)

Részemről egy másik tárgykörnek tartom, de veszélyességét (adózási következményeit) tekintve nagyobb kaliberű, a közösségi oldalakon való szereplésünk formája, tartalma. Mégpedig azért mondom ezt, mert a különböző fizetési könnyítések (mérséklés, részletfizetés,) kérelme kapcsán, illetve a vagyonosodási vizsgálatok során előtérbe kerül az anyagi helyzetünk feltérképezése.

Vagyonosodási vizsgálatra számíthatunk a minimálbér vagy garantált bérminimum alapján történő járulékfizetés mellett folyósított tagi kölcsönök miatt, amikor a vállalkozó és családja megélhetésének fedezetét vizsgálják.

Árulkodó lehet az eltitkolt jövedelem szempontjából egy közösségi oldalon (iwiw, myVIP, MySpace, Facebook) szereplő fénykép a nyaralásunkról, de egy olyan naplóbejegyzés is, amelyben utazásairól ír valaki.

* Információim szerint Magyarországon mintegy 4,5 millió internet-felhasználó van, tehát a piac jelenős része elérhető, ha van saját weboldalunk, webshopunk. A legtöbb felhasználó interneten tájékozódik. mielőtt jelentősebb beruházásra, vásárlásra szánja el magát, vagy szolgáltatást keres, tehát akinek nincs internetes megjelenése az gyakorlatilag az érdeklődő, vásárló szándékú felhasználók számára nem is létezik (hiszen van rengeteg versenytárs, aki ott van). A webshopokban értékesített áruk értéke összesen tavaly mintegy 135 milliárd forint volt, az ezt megelőző évben 90 milliárd, és úgy tűnik, a legdinamikusabb növekedés még csak ezután következik. (A számokat nem ellenőriztem, de az interneten történő jelenlét indokoltságát, a fejlődési trendet mindenképpen szemlélteti.)