A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.
Fiktívnek, azaz nem valós számlának tekinti az adóhatóság az ellenőrzés során azt a számlát, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményekre és/vagy az abban részt vevő felekre vonatkozóan.
A fiktív számlák általános jellemzői:
- formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azaz az általános forgalmi adóról szóló törvény és a 24/1995-ös PM rendelet szabályait betartva kerültek kiállításra;
- de a tényleges gazdasági eseménnyel vagy annak szereplőivel kapcsolatban tartalmi lényeges tartalmi hiányosságok, valótlanságok tárhatók fel;
- az alapvető számviteli szabályokat és adójogi előírásokat megszegve jogellenes állapotot hoznak létre, azaz adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére vonatkoznak.
Egyik példája a fiktív számlának, ha a számlakibocsátó nem létezik. Itt az a kérdés, hogy soha nem is volt ilyen vállalkozás, - akkor egyértelmű a helyzet, - vagy csupán arról van szó, hogy az ellenőrzés lefolytatásakor már nem létezik, vagy más formában létezik (átalakult), s ezért nem találják.
Ez utóbbi esetben ahhoz, hogy megvédjük álláspontunkat, rendelkeznünk kell az ügylet teljesítésének időpontjára vonatkozóan olyan dokumentummal, - például a cégkivonatának másolatával, vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásból kinyomtatott adatokkal, stb., - melyek bizonyítják a vállalkozás létezését. Nagyon fontos az áfa-alanyiság bizonyítása is, melyet szintén ki kell nyomtatni.
Megjegyzem, hogy az Európai Unió hozzáadott-értékadóval kapcsolatos rendelkezései kimondják, hogy az üzleti partner jogi státuszát, adóalanyiságát, az ügylet teljesítésének időszakában kell vizsgálnom és bizonyítanom. Tehát ezeket az iratokat kell eltennem és megőriznem.
Egy másik példa lehet, amikor a számlán szereplő üzleti partner az ellenőrzés időszakában is létezik és megtalálható, de az ellenőrzés által vitatott számlát, teljesítményt nem ismeri el. Ez az eset nagyon kellemetlen helyzetbe hoz bennünket, mert nekünk kell bizonyítanunk a tényleges gazdasági esemény megtörténtét. Ilyenkor segítségünkre lehet a tevékenység jellegétől függően minden dokumentum, például levelezések, egyeztetési jegyzőkönyvek, építési napló, alvállalkozói megállapodások fénymásolata, az üzleti partner weboldalának kinyomtatása, amelyen referenciaként szerepelünk, folyószámla-egyeztető levelek, költségvetés, fényképek, stb.
Ez az eset általában akkor szokott bekövetkezni, ha üzleti partnerünk a számlát nem könyvelte és adóbevallásaiban sem szerepeltette.
A számlában szereplő gazdasági esemény bekövetkezésekor az üzleti partnernek dolgozók írásbeli pontos (adatokat tartalmazó) nyilatkozata is segítségünkre lehet a bizonyításban.
A harmadik példám az, amikor olyan egy szállítói számlánkat nem fogadja el az adóellenőr, melyben olyan teljesítményt értékesített a beszállító, melynek teljesítésére a hivatalos adatai alapján kapacitás hiányában nem lehetett képes.
Ez elég tipikus hiba. Például egy kilométer utat építettek egyetlen alkalmazottként foglalkoztatott dolgozóval, alvállalkozók bevonása nélkül. (A példa túlzó, de rendszeres.) Ebben az esetben is az előzőekben felsorolt bizonyítékokat kell használnunk, de a gyakorlatban úgy látom, hogy ez sem elég.
Az állami adóhatóság álláspontja szerint, a számla befogadójától, vagyis a vevőtől az adott ügylet kapcsán elvárható azon körülmények, tények, adatok kontrollálása, amelyeket akár közvetlen az üzleti partnertől bekérve, akár más – a gazdaság valamennyi szereplője számára hozzáférhető – lehetőségek alkalmazásával megtehet. Az alkalmazottak száma lekérdezhető. Az alvállalkozók alkalmazásáról pedig jogunk van információt kérni az üzleti partnerünktől, melyet írásban is rögzíteni szükséges.
Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:
- További cikkeink az ÁFA-ról
- További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
- Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:
Utolsó kommentek